Költségvetési csalással vádolt cég nyert állami közbeszerzéseket milliárdos összegben

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2020 októberében bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt vádat emelt 110 vádlottal szemben, akik 2011 és 2018 között legalább négy adócsaló bűnszervezetet működtetve a költségvetésnek több mint 6 milliárd forint kárt okoztak, amit a vádemelésig teljes egészében megtérítettek. Az egyik érintett cég azóta is sikeresen pályázik állami közbeszerzéseken, csak idén több mint 2 milliárd forintot nyertek el különböző feladatokra. Mindez azonban jogszerű: a közbeszerzési törvény ugyanis csak jogerős bírósági ítélet esetén zárhat ki pályázókat a tenderekből.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által üzemeltetett kormányzati épületek energetikai felújítása című KEHOP-5.2.2-16-2016-00003 azonosító számú projekt keretében a 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11. (hrsz.: 13837) cím alatti épületének energetikai korszerűsítésére írt ki közbeszerzést az állami NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. tavaly decemberben.

Bár a döntés már tavasszal megszületett, a nyertest csak a napokban hirdették ki hivatalosan az uniós közbeszerzési értesítőben. A dokumentum szerint 7 ajánlat érkezett, ebből a Jánosik és Társai Ipari, Szolgáltató és Karbantartó Kft.-t találták a legjobbnak. A céggel a becsült 1,1 milliárdos összeg helyett nettó 991 900 863 forint értékű szerződést kötöttek.

A kft. feladata lesz többek között a homlokzati nyílászárók cseréje, a tető és a homlokzat utólagos hőszigetelése, az épületgépészeti fűtésrendszer korszerűsítése, a gázkazán cseréje elektromos, gáz-füstgáz és fűtésoldali szereléssel, valamint a napelemes energiarendszer kialakítása.

Büntetőeljárás folyik a nyertes ellen

A tendert behúzó cég neve nem ismeretlen az állami közbeszerzések világában. A több mint 1000 fős, 1993-ban alapított budapesti vállalkozás tavaly 26, 2019-ben 24 közbeszerzést nyert el, és idén is már hétnél tart, több mint 2 milliárd forint értékben. A Jánosik és Társai Kft. éves bevétele 9 és 15 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben, adózott eredménye elérte a 800 millió forintot is.

Nemcsak ez derül ki azonban a cégnyilvántartásból. A Cégközlönyben olvasható információk szerint 2019-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a céggel szemben (64010-243/2017. bü.), a Bács-Kiskun megyei Főügyészség pedig jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt 2020 őszén (B.770./2020/108).

A zár alá vétel a büntetőeljárásban olyan vagyoni jellegű kényszerintézkedés, amely a zár alá vett dolog feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vétel jogi személy esetében két okból merül fel: a Büntető Törvénykönyvben írt vagyonelkobzás, továbbá külön törvényben szabályozott, jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbírság végrehajtásának biztosítása érdekében.

Hogy pontosan milyen eljárásról van szó, arról a két eljáró hatóságnál érdeklődtünk. A NAV viszonylag könnyen lezárta a kérdést, hangsúlyozva, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.

Sokkal segítőkészebb volt azonban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, ott ugyanis közölték, hogy költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőügy a cég ellen, a főügyészség vádat emelt, a büntetőeljárás bírósági szakaszban a Kecskeméti Törvényszéken van folyamatban. Hozzátették, a vádemelésről a főügyészség annak idején sajtóközleményt adott ki, amelynek el is elküldték a linkjét.

Fiktív számlákkal kereskedtek

A közlemény szerint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2020 októberében bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt vádat emelt 110 vádlottal szemben, akik 2011 és 2018 között legalább négy adócsaló bűnszervezetet működtetve a költségvetésnek több mint 6 milliárd forint kárt okoztak.

Ez az ügy pedig nem más, mint az olasz-magyar húsmágnást, Piero Pinit is érintő büntetőeljárás.

„A Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt alvállalkozókat vett igénybe. Az alvállalkozók a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, ezért a bérmunka esetében az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és járulék megfizetését elkerüljék, illetve hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat »produkáljanak«. A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget.

A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, illetve a munkavállalókat valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulék-költségeiket.

Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul »adómentes« utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből” – olvasható a közelményben.

15 milliárdos költségvetési csalással vádolják a kiskunfélegyházi húspápát Lengyelországban

Piero Pini 100 millió lengyel zlotyit óvadékot – mintegy 7,8 milliárd forintot – fizetett adócsalási ügye miatt Lengyelországban. A Łódź-i Regionális Ügyészség szerint a hazánkban is adócsalással vádolt húspápa közel 15 milliárd forintos költségvetési csalást követett el Lengyelországban. Módszerük szinte teljesen azonos a hazai vádiratban szereplővel: fiktív számlákkal csökkentették a költségeket.

A NAV nyomozói 2018 áprilisától az ügyben 11 akciót tartottak, melyek során 217 helyszínen voltak házkutatások és lefoglalások. Ennek eredményeként a több milliárd forintos kárt teljes egészében biztosították zár alá vételekkel. A húsipari cég irányítói nyolc év alatt összesen 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, ezzel a teljes kárt megtérítették.

Az ügyben a NAV nyomozói egy olyan számlagyárat is lelepleztek, ami a megrendelők igényei szerint főként reklámról szóló fiktív számlákat állított ki. A fiktív számlákat befogadó mintegy 40 cég összesen másfél milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A számlabefogadó cégek közül többen az okozott kárt önkéntesen megtérítették.

Vitatják a bűncselekmény elkövetését

Mivel a pályázatot kiíró NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. végelszámolás alatt áll, a jogutódként megnevezett BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-t kerestük meg azzal a kérdéssel, miért pont egy büntetőeljárás alatt álló céggel kötnek szerződést. Az állami tulajdonú társaság cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre.

Írtunk a Jánosik és Társai Kft.-nak is, ők viszont korrekt, részletes tájékoztatást adtak lapunknak. Mint írták, igaz, hogy számos tendert nyertek meg, de ennek az az oka, hogy a közelmúltban számtalan tenderen indultak. „Minden alkalommal a felkészültségünket, referenciáinkat ismerték el, és döntően a versenyképes áraink határozták meg az eredményes pályázatokat. Fontos kiemelnünk, hogy a közbeszerzési törvénynek minden pályázatunknál 100 százalékban megfeleltünk” – mutatott rá Szabó Gábor marketingigazgató. Hozzátette,

a közbeszerzési pályázatokon történő indulás/nyertesként történő kihirdetés a Kbt. szerint csak jogerős bírósági ítélet esetében kizárt.

„Igen, érintett társaságunk a másodlagos reklámozási ügyben egy minimális nagyságrendben. A vitatott összeg 3 évre vonatkozóan 25  millió Ft, ami társaságunk életében nem tekinthető nagyságrendnek. Társaságunk természetesen vitatja a reklámszerződés fiktivitását, amit rengeteg bizonyítékkal igazolni is tudunk” – hangsúlyozta Szabó Gábor.

Nem kizáró ok

A közbeszerzési törvény szövege szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában – többek között – olyan gazdasági szereplő, aki bizonyos bűncselekményeket követett el (lásd pl.: bűnszervezetben részvétel, költségvetési csalás stb.), és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, illetve amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

Vagyis amíg az eljárás le nem zárul, és nem születik elmarasztaló jogerős ítélet, valóban semmi akadálya annak, hogy a Jánosik és Társai Kft. állami közbeszerzéseken induljon és el is nyerje azokat, amennyiben a kiírás szakmai feltételeinek megfelel, és más kizáró ok sem merül fel vele szemben.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!