fakivágás

220 fát vágnak ki a Svábhegyi Szanatórium köré tervezett luxus lakópark miatt

Felzúgtak a láncfűrészek karácsony előtt a budai hegyvidék egyik legértékesebb területén, az egykori Svábhegyi Szanatórium telkén, ahol jelentős lakópark-beruházás készülődik. A telken közel 950 darab fa található, ebből 220-ra kapott kivágási engedélyt a beruházó – a zöldfelület helyén luxusvillák épülhetnek.

Támogatási kampány

 

„Alig száradt meg a tinta az új építési szabályzaton, megkezdődtek a fakivágások a szanatórium területén. Egész nap visítottak a láncfűrészek. Érthetetlen módon a kerítés közelében lévő fákat is kivágták, pedig oda biztosan nem építenek majd. Eközben a bíróságok malmai igencsak lassan őrölik az ősfás park helyére tervezett lakótelep környezetvédelmi- és építési engedélyei elleni kereseteket. Mire felépülnek az otromba házak, talán kiderül, hogy az egész szabálytalanul”

– írta a Nem kell lakópark a Svábhegyre Facebook-csoport a hétfői posztjában.

A csoport által készített felvételeken látszik, hogy a kerítés melletti területen kezdték el kivágni a növényzetet.

A fakivágás Budapest XII. kerületében, az Eötvös út 10-14.-es szám alatti területen zajlik, ahol egy 107 lakásos beruházás az egykori főépület átalakításával és további hat villaépület kialakításával valósul meg. A védett főépületet nem rombolhatják le, azt felújítják és benne közösségi tereket, valamint lakásokat fognak kialakítani, a hat különálló épületben pedig szintén luxuslakások lesznek. A Buda Hills villapark saját tóval és összesen 240 autó befogadására alkalmas mélygarázzsal fog rendelkezni.

36 millió forint fapótlási díjat kell fizetniük

Balla Judit, az önkormányzat Zöld Bizottságának tagja levélben kapott tájékoztatást a fakivágásokkal kapcsolatban a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Iroda vezetőjétől, Rózsa Zoltántól.

„A kérelmező az építési tevékenységek kialakításához szükséges fakivágási engedélykérelmet nyújtott be Hivatalunkhoz 2020. április 3-án. Több hónapon keresztül helyszíni szemléket és egyeztetéseket tartottunk az ügyben, illetve kértük a beruházót, hogy a kerületi előírásoknak megfelelően speciális végzettségű (faápoló, favizsgáló szakmérnök vagy minősített favizsgáló) szakembert vonjanak be az eljárásba és nyújtsák be a szakvéleményét. A területen közel 950 db fa található, amelyből az életveszélyes és kiszáradt fák eltávolítása a korábbiakban megtörtént” – olvasható a levélben.

2020. július 6-án az építési engedélyezést követően 220 darab fára adtak ki a fakivágási engedélyt, azzal a feltétellel, hogy a kérelmező köteles a kivágott fákat pótolni. A telken belül 407 darab 10 centiméter törzsátmérőjű fát kell ültetniük, illetve 36 millió forint fapótlási díjat kötelesek befizetni az önkormányzatnak.

A befizetett fapótlási díjból ősszel tudnak közterületeken fát ültetni és egyéb környezetvédelmi programokat létrehozni. A beruházó tájékoztatása szerint az engedélyben szereplő fák kivágását a mai napon kezdték meg és hozzávetőlegesen 10 munkanapon belül fognak végezni.

10 százalék helyett 15 százalék zöldfelület

A civilek korábban petíciót is indítottak a lakópark ellen, ami szerint a telek jelentős része zöldterület, fával borított. A beruházás azonban elkerülhetetlenné teszi a fakivágásokat, és a fák csökkenő száma miatt még porosabbá válhat a környék, a lakópark felépítését követően pedig jelentősen megnövekedne az autóforgalom.

A látványterven érzékelhető, hogy milyen mértékig változik majd meg a zöldfelület, még akkor is, ha a tetőket zöld színűre tervezték.

A parkban 220 fát vágnak ki az épülő villák miatt. Forrás: Google Earth, eotvos12.hu

Az építészek nem látják ilyen kritikusan a helyzetet, és a 220 fa kivágását. „Koncepciónk lényege, hogy a terület legnagyobb értékét, vagyis az 1927-ben épült szanatórium patinás épületét és a 3,5 hektáros, ősfás parkot helyreállítsuk.”

A 35 000 négyzetméteres telket a szabályozás szerint jóval sűrűbben lehet beépíteni, mint a környező területeket: itt 10% helyett 15%-os beépítés lehetséges, illetve a zöldfelület minimális arányát 80% helyett 65%-ban határozták meg. Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője egy közmeghallgatáson ezt azzal indokolta, hogy „a környező beépítettséghez igazodva az eredetileg megengedett 15 méteres építménymagasságot 10,5 méterre korlátozták, ezzel együtt viszont, kompenzációképpen 5%-kal nagyobb beépíthetőséget tettek lehetővé. Ha a kompenzációra nem került volna sor, kártalanítási kötelezettsége keletkezett volna az önkormányzatnak. A zöldfelület minimális arányát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) változása miatt kellett csökkenteni, nem csak itt, mert míg korábban a víz- és légáteresztő burkolatokat is be lehetett részben számítani a zöldterület méretébe, most már ez nem lehetséges.” – olvasható az önkormányzat honlapján.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt járt korábban utána, hogy mi ennek az oka: a telek hivatalosan nem lakóövezet, hanem intézményi terület. Régen ugyanis szanatóriumként működött és a szabályozás szerint nem is lehetett volna rá lakásokat építeni, csak egészségügyi intézményt. 2018-ban viszont megváltoztatták az építési szabályzatot, úgy hogy lehessenek itt lakások is, de valamiért elfelejtették átminősíteni lakóövezetté, maradt intézményi, amire sokkal többet lehet építeni, mintha lakóövezet lenne.

A Semmelweis Egyetem féláron adott túl a telken

Az 1927-ben megnyitott épület a világválság után üdülőszállóként, majd a későbbiekben 1998-ig a SOTE III. számú belgyógyászati klinikájaként működött, az új évezred óta viszont üresen áll.

A Semmelweis Egyetem 2010-ben értékesítette a 35 ezer négyzetméteres területet, a korábban kért 4 milliárd alig feléért, mondván az önkormányzat nem járult hozzá a bővítéshez. A kerületi szabályozás azonban 2018-ban mégis módosult, így lehetővé vált a terület harmadának beépítése. Tulajdonosa rögvest túl is adott rajta természetesen több milliárdos felárral. Az új befektető, a részben külföldi tulajdonú E10 Project Kft lett.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Buda Hills lakópark látványtervei. (Forrás: eotvos12.hu)

 

Megosztás