Másodfokon is nyert a bíróságon Kishantos és a Greenpeace a magyar állam ellen

Másodfokú ítélet született a nyolc éve zajló Kishantos-ügy talán utolsó tárgyalásán. A Fővárosi Törvényszék mai döntése alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek és a Greenpeace-nek nem kell kifizetnie azt a 14 millió forintot (kamataival), amit a Magyar Állam követelt rajtuk. Az összeg a felperes szerint egy őrző-védő cég kirendelésének a költsége, amire szerintük azért volt szükség, hogy biztosítsák az új bérlők bejutását az addig a kishantosi gazdaság által művelt földekre, és megvédjék őket az ott 2014. április 12-én békésen demonstráló aktivistáktól. Ők a demonstrációval azt próbálták volna megakadályozni, hogy a 15 éven át vegyszermentesen művelt földeket és az ott termő növényeket beszántsák és vegyszerekkel beszórják.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány

Tizenöt éven át, több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban “Kishantos”). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes, addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.

Kishantosi területvesztés

Kishantos alapítói éveken át a Greenpeace támogatásával, bíróságon próbálták az igazukat bizonyítani. Többek között azt, hogy a törvényekkel összhangban nem 20-30 kilométerre lakó gazdáknak és nem építési és egyéb vállalkozásoknak, hanem a helyben lévő mintagazdaságnak kellett volna továbbra is bérbe adni a földeket, és nem elpusztítani az évtizedes munka eredményeit.

A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályázatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.

Másodfokon is Kishantos nyert

Az ügyben indult 17 perből a mintagazdaság többet megnyert. Legutóbb, a mai, másodfokú döntés alapjául szolgáló elsőfokú ítéletben a bíróság kimondta: jogosan próbálta megakadályozni a kishantosi gazdaság a Greenpeace környezetvédőivel és más aktivistákkal együtt 2014. április 12-én, hogy a kishantosi gazdaság aratás előtt lévő bio-növényeit az új bérlők elpusztítsák. A magyar állam jogi képviselőjén keresztül a júniusi ítélet ellen fellebbezett, mert úgy vélték, igenis a kishantosiaknak és a környezetvédőknek kellene megfizetniük a területet védeni próbáló civilek ellen kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét, 14 millió forintot és ennek kamatait.

A mai ítélet szerint az állam köteles Kishantosnak és a Greenpeace-nek egyenként 359 ezer forint perköltséget fizetni.

„A 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – fogalmaz dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampány-felelőse a szervezet által a másodfokú ítélet kapcsán kiadott sajtóközleményben.

Politikai leszámolás lehetett

A kishantosiak által bérelt, ökológiai művelésű területeket a földbérleti pályázatokon tíz részre osztva hirdették meg 2012. októberében, úgy, hogy a mintagazdaságnak 2013. október 31-ig érvényes bérleti szerződése volt. A korábban a kishantosiak által bérelt földekből jó politikai kapcsolatokkal bíró emberek cégeinek is jutott, és olyan, többek között Sárbogárd környéki valódi gazdálkodók is kaptak területet, akik elől viszont mások vitték el a saját lakóhelyük közvetlen közelében lévő helyi földeket.

Korábban egy, az Átlátszónak adott interjúban Ács Sándorné, Kishantos vezetője úgy fogalmazott: politikai leszámolásnak eshetett áldozatul az ökológiai mintagazdaság. Szerinte amiatt is büntethette „az állam” a gazdaságot, mert annak vezetői nyíltan kiálltak az Orbán-kormánnyal szembefordult korábbi vidékfejlesztési államtitkár, a földügyek visszásságait az Átlátszón is publikált jelentésekben feltáró Ángyán József mellett.

Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság

Hetente jár a bíróságra, van, hogy egy nap több tárgyalásra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban „Kishantos”) egyik vezetője. A Kishantos által kezdeményezett, illetve ellenük indított pereket már nem is számoló Ács Sándorné Kishantos képviseletében a közelmúltban három bírósági ügyből is győztesen került ki.

A mai, másodfokú ítélet kapcsán Ács Sándorné azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy óriási eredménynek tartja, hogy így végződött „ez a szégyenletes és ördögi per. Amit 2014. április 12-én a korábbi kishantosi területek új bérlői és a mögöttük álló NFA csinált, felfoghatatlan és megbocsáthatatlan, középkori barbárság volt, és hogy ennek a költségeit meg rajtunk akarták volna leverni, az minden kritikán aluli próbálkozás volt.”

2014. április 12-én az új bérlők „művelésbe vétel” címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a  Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül – két hónappal az aratás előtt – az Ökológiai Mintagazdaság növényeinek elpusztítására.

Beszántották és elárverezték

Ezt megelőzően, már 2012-ben szóltak jól értesült források Ács Sándornénak, hogy az a hír járja, hogy a térségben jó kapcsolatokkal bíró emberek a kishantosi gazdaság földjeire pályáznak. 2012. októberében az NFA meghirdette a földeket bérletre (az ökológiai gazdaság szerződése 2013.október 31-ig szólt). 2013. tavaszán lett eredményhirdetés, a kishantosiak a tízből egyetlen területet sem kaptak, pedig mindre  pályáztak. Ekkor az ügyészséghez fordultak, ahonnan az agrártárcához irányították őket a pályáztatás kapcsán általuk talált szabálytalanságokkal.

2013. októberében a kishantosi vezetők írtak Fazekas Sándornak, aki nem válaszolt a levélre, de az abban kifogásolt szerződést miatt indított pert a gazdaság megnyerte, az új bérlő szerződését a bíróság törvénytelennek minősítette és semmissé nyilvánította. Október 8-án és 17-én a gazdaság vezetői, Ács Sándorné és az azóta – sokak szerint részben a mintagazdaság igazságtalan meghurcolása miatt –  elhunyt Bolye Ferenc az új bérlők kiérkező traktorait vezető embereknek szóltak, hogy birtokvédelmi eljárás van folyamatban, erre a traktorok visszafordultak.

Kishantos a levegőből 2019 decemberében from atlatszo.hu on Vimeo.

Október 4-én a kishantosi gazdaság és az új bérlők is birtokvédelmet kértek a helyi jegyzőtől. November 4-én volt a földek átadás-átvétele, de a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy a kishantosiak nem adják át a területet az új bérlőknek. Ennek az indokairól 9 pontos feljegyzést adtak át az NFA képviselőinek. A birtokvédelmi eljárás még tartott, ezért 2014. márciusban a kishantosiak elkezdték a földek művelését. Az NFA és az új bérlők nem várták meg a Székesfehérvári Járásbíróság döntését, április 12-én kitárcsázták a 22 éven át vegyszermentesen művelt több, mint 400 hektár hektárnyi bio növényállományt.

2015. december 8-án az NFA el is árverezte a kishantosiak által korábban bérelt, majd új bérlőknek adott földeket. A nyolc darabból hatot az új bérlő vett meg (10 % befizetésével, 20 évre szóló állami hitellel, kedvezményes kamattal). Ezzel a bérleti pályázatokban nyertesként vállalt kötelezettségektől is megszabadultak.

Horn Gabriella

Címlapkép: Kishantos a levegőből (fotó: Németh Dániel/Átlátszó)