Presszionálták a rendőrök, menedékjogot kért az USA-ban a fideszes kémügy másodrendű vádlottja

Befogadta az Amerikai Egyesült Államok a „fideszes kémügy” jogerősen felmentett másodrendű vádlottjának politikai menedékjogi kérelmét – hangzott el a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szeptember 13-án. Ezt azon a tárgyaláson jelentették be, amely Maxin Norbert és társai ellen folyik ezúttal hamis tanúzás miatt, mert amikor a rendőrség elkezdett nyomozni a férfi esetleges meggyilkolása miatt, ismerősei nem árulták el, hogy életben van, csak elrejtőzött.

Az informatikai vállalkozóként és műgyűjtőként ismert Maxin Norbert története elé azért került oda a fideszes jelző, mert a férfinak jó kapcsolatai voltak a kormánypárt fontos tagjaival, így ismerte Szijjártó Péter külügyminisztert, rendszeresen találkozott Varga Mihály pénzügyminiszterrel, és a Fidelitas volt budapesti elnökével, Schneller Domonkossal is.

A nyomozó- és a vádhatóság szerint Maxin Norbert és társa, B. Béla hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az elsőrendű vádlott – társa révén – az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A büntetőeljárásban a vád másik pontja az volt, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF-küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének felhívta a figyelmét arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból lopni.

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott.

Megjegyzendő, hogy az eljárás során nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről volt szó, valamint olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak. Továbbá hogy ezt az eljárást a hasonló kémügyekkel ellentétben nem minősítették államtitokká.

Az ügyben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa Maxin Norbertet és társát felmentette a vádak alól. A bíró a döntést azzal indokolta, hogy a nyomozati iratok nem támasztották alá a kémszervezet teóriát. A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa helybenhagyta a döntést, így a felmentő ítélet 2019. január 31-én jogerőssé vált.

Jogerősen felmentette a bíróság a „kémeket”, akik az ügyészség szerint az USA-nak dolgoztak

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

A történetnek azonban itt még nem lett vége, mert amikor az informatikai vállalkozó több évvel ezelőtt eltűnt, elterjedt az, hogy talán megölték. Miután ezt a férfi egyik akkori üzlettársa be is jelentette a rendőrségnek, az ügyben nyomozás indult. Az eljárás során tanúként meghallgatták Maxin élettársát és közeli ismerőseit is.

Maxin Norbert az Átlátszónak adott interjújában eltűnésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hgy nem érezte magát biztonságban, és egy időre a háttérbe akart vonulni. A teljes beszélgetés ide kattintva elolvasható:

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a „fideszes kémügyben”, állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását.

Mivel a kikérdezett személyek a rendőröknek nem árulták el, hogy a férfi él, ezért később, amikor Maxin előkerült, hamis tanúzás miatt vele szemben és a tanúk közül három ember ellen büntetőeljárás indult. Ennek a tárgyalása folyik jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A szeptember 13-ai tárgyalási napon csak Maxin Norbert volt jelen, vádlottársai állítólag külföldön tartózkodnak. Vidos Rita bírónő jelezte, hogy a másodrendű vádlott, B. Béla jelenléte is szükséges lehet a tárgyaláson, ezért elképzelhető olyan helyzet, hogy kötelezni fogja a férfit arra, hogy megjelenjen a tárgyalóteremben.

Ekkor B. Béla védője, Lakatos Viktor bejelentette, hogy ügyfele politikai menedékjogi kérelmét befogadta az USA, amire szerinte magyar állampolgárral kapcsolatban a II. világháború óta nem volt példa. Az ügyvéd ugyan nem mondta ki, de ez azt jelenti, hogy B. Béla nem csak nem is akar, de nem is tud visszajönni Magyarországra.

B. Béláról korábban megírtuk, hogy 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft.-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.

A másodrendű vádlott védője megmutatta az Átlátszónak azt a levelet, amelyben B. Béla megkérte őt, hogy tájékoztassa a bíróságot a politikai menedékjogi kérelemre vonatkozóan. A férfi azt írta a levélben, hogy az ellenük indított és zajló büntetőeljárásokban történt hatósági visszaélések a jogaiban sértették, sértik őt.

Ráadásul tisztességesen védekezni sem tudott, mert az ellenük felhasznált nyomozati iratoknak csupán egy, a hatóság által előre szelektált részét ismerhette csak meg. Minderről az USA szövetségi hatóságainál részletes, feltáró tanúvallomást tett.

A levélben B. Béla kitért a hamis tanúzás miatt folyó eljárásra is. Ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a kémügy és a gyilkossági nyomozás eljárásai párhuzamosan futottak és közben a rendőrök titkos megfigyelést is végeztek. A párhuzamos nyomozás onnan derült ki B. Bélának, hogy amikor O. Zoltánt megbilincselve a Belgrád rakpartra vitték, akkor azt mondták neki, hogy amennyiben vallomást tesz az amerikai kémügyben, akkor nem emelnek vele szemben vádat a hamis tanúzási ügyben. O. Zoltán egyébként a jelenlegi eljárás negyedrendű vádlottja.

B. Béla leírta azt is, hogy – mivel a törvények lehetővé teszik – szeretett volna betekinteni a titkos nyomozás aktájába is, ám azt a hatóságok megtagadták. Ezért a közigazgatási bíróságon pert indított a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben. A bíróság már jogerőre emelkedett ítélete pedig kimondta, hogy a rendőrök jogszerűtlenül jártak el és hogy a férfi megtekintheti az aktát. A rendőrség azonban nem hajtotta végre az ítéletet.

A férfi megjegyezte azt is, hogy a hatóságok ugyan tudták, hogy jogtalan a gyilkossági ügy lefolytatása, mégis megtették, és ezt a nyomozást ahhoz használták fel, hogy a kémügyhöz bizonyítékokat keressenek.

„A színlelt gyilkossági nyomozás tanúkihallgatása során arra köteleztek, hogy az amerikai kémkedéssel összefüggésbe hozott cégekről és Maxin Norbertről minél többet elmondjak, mivel ha nem teszem, hamis tanúzási ügyet indítanak ellenem” – zárta B. Béla a levelét.

A tárgyaláson egyébként tanúként hallgatták meg Maxin volt élettársát. A nő, aki csak 1. számú tanúként van megjelölve az eljárásban, a kémügyben a rendőrök munkáját segítette.

Csikász Brigitta

Fotó: Maxin Norbert és ügyvédje, Kertész Gusztáv a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Csikász Brigitta / Átlátszó

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!