Két és fél évvel ezelőtt távolította el a Ligetből a rendőrség biztonsági „verőemberek” segítségével azokat a civileket, akik a volt Kertem területén tiltakoztak a ligeti fakivágások ellen. A 2016. július 6-án zajló események kapcsán az ügyészség kilenc ember ellen emelt vádat csoportos garázdaság vétsége miatt. A közel két éve folyó perben most került sor a tanúk meghallgatására.
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel!
Több mint öt órán tárgyalta a bíróság február 14-én annak a kilenc személynek az ügyét, akik ellen még 2017 nyarán emelt vádat a budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészség. A vádirat szerint a kilenc ember 2016. július 6-án megrongálta az egykori Hungexpo-telek kerítését és az azt borító falapokat, kidöntötte a biztonsági őrök által lezárt kapuk egyikét és kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított.
Az ügyben már volt egy hosszúra nyúló tárgyalás októberben, amikor is a vádlottakat hallgatta meg a bíróság. Akkor a kilenc személy elmondta, hogy július 6-át megelőzően közülük csak néhányan ismerték egymást, többen a bíróságon találkoztak először, így nem követhették el a vádiratban szereplő csoportos garázdaságot.
Más közös pontja is volt az elhangzott vallomásoknak. Mindannyian arról számoltak be, hogy a biztonsági őrök rendkívül erőszakosan viselkedtek velük szemben, a volt Kertem területén maradt holmikat sokuknak nem adták vissza, két aktivistát pedig erőszakkal rángattak be a kerítés mögé és hosszú ideig nem engedték ki őket. Az ügyészség vádjait egyik megvádolt személy sem ismerte el.
A mostani tárgyaláson a behívott tanúkat hallgatta meg a bíróság. De mintha nem ugyanarról az eseményről szóltak volna a vallomások.
A védelem tanúja, Antal Nikoletta Henrietta, a tüntetők egyike elmondta, hogy a 2016. július 6-án a rendőrség által kiürített területen – ahol a Liget beépítése ellen tiltakozók rendőrségi engedéllyel demonstráltak – a déli órákban kb. száz biztonsági ember jelent meg.
A „kopaszok” nemcsak agresszívan viselkedtek, de a demonstrálók bent maradt holmijait sem voltak hajlandóak visszaadni, sőt rugdosták és dobálták azokat, a napelemeket például a szemétbe dobtak.
A nap folyamán aztán kb. 2-3000 ember érkezett a Városligetbe, akik békés tüntetéssel tiltakoztak a ligetvédők kiűzése miatt, beszédek és koncertek is elhangoztak. A tanú szerint az indulatok akkor szabadultak el, amikor a kopaszok két aktivistát berángattak az elfoglalt területre és hosszú ideig nem engedték ki onnan őket. A biztonsági emberek eközben fóliákat és OSB-lapokat szereltek fel a kerítésre.
A tüntetők a két ember szabadon engedését követelték, s többen megpróbáltak bejutni a területre. Mások a kerítést takaró ponyvákat, falapokat igyekeztek eltávolítani, azokon lyukakat ütöttek, hogy lássák, mi zajlik bent. A két aktivistát végül kiengedték a területről, a tömeg pedig estig a Ligetben maradt és ülő tiltakozással fejezte ki elégedetlenségét.
Egészen másképp emlékezett ezekre az eseményekre a Patrol Group Kft. stratégiai vezetőjeként bemutatkozó Mikó István. Állítása szerint ő már reggeltől a helyszínen tartózkodott magánemberként, hogy felmérje a „helyzetet”. Cégét bízta meg ugyanis a terület védelmével az a Bont-Tör Kft., mely a későbbiekben a Városliget Zrt. alvállalkozójaként végezte a ligeti épületbontásokat.
Mikó István a rendőrségtől hivatalosan dél körül vette át a területet. Az ott maradt személyes holmik, sátrak, elektronikai cikkek sorsáról ő döntött, azokról nem egyeztetett a rendőrséggel.
Úgy vélte, a demonstrálóknak a rendőrségi akció közben is volt idejük “kivinni a cuccot”, a bent maradt tárgyakért ezért aznap már nem engedtek vissza senkit. Ha valaki később igazolni tudta, hogy övé valamelyik tárgy, 3-4 napon belül visszakaphatta a holmiját.
Feltéve, ha nem került a szemétbe; a napelemeket például, ismerte el Mikó, kidobták, értéktelennek ítélve azokat.
Arra az ügyvédi kérdésre, hogy milyen szerepe volt az eseményekben a rendőröknek is parancsokat osztogató Tóth Csabának, a tanú elmondta: ő és Tóth egyenrangú stratégiai vezetőkként döntöttek a szükséges lépésekről.
Arról nem volt tudomása, hogy az általuk elfoglalt területen bejelentett, engedélyezett tüntetés zajlik. Álláspontja szerint viszont – ahogy azt az Átlátszónak adott 2017-es interjúban is elmondta – a demonstrálók „jogszerűtlenül” tartózkodtak a területen és jogos volt az ellenük való hatósági fellépés.
Az egyik védőügyvéd rákérdezett arra, hogy tud-e a bíróság 2017-es ítéletéről, miszerint a demonstrálók nem követtek el szabálysértést és a rendőrség jogtalanul távolította el őket a Kertem területéről. Erről a bírósági döntésről azonban Mikó István, saját állítása szerint, még nem hallott.
Abban viszont biztos volt, hogy emberei senkit nem vittek be erőszakkal a kerítésen belülre. Szerinte a délutáni tüntetésen elhangzott “lázító beszédek” nyomán harapóztak el az indulatok a tömegben.
Úgy vélte, a biztonságiak jogszerűen jártak el a dulakodó, kerítést rongáló rendbontókkal szemben. Emberei – fogalmazott –, csak „párbeszédet folytattak” a tüntetőkkel, s mivel a biztonsági őrök közt is vannak „családapák”, bennük a történtek hatására „elszakadt a cérna”.
A bizonyítási eljárás feladata az lett volna, hogy a csoportos garázdasággal vádolt kilenc személy bűnösségét vagy ártatlanságát tisztázza. A behívott tanúk vallomásából azonban inkább az derült ki, hogy nemcsak a vádlottak, hanem a többi tüntető közül is sokan megpróbálták eltávolítani a kerítést eltakaró ponyvákat, falapokat.
A tanúk meghallgatását követően a bírónő felolvasta a rendőrségi jegyzőkönyvek nyomozati anyagát, amelynek több pontja megütközést keltett a vádlottakban. Például az, hogy a videó- és képfelvételeken szereplő személyek azonosításához a rendőrség az internetes közösségi oldalak adatait használta fel.
Néhányan nyugtalanítónak, mások felháborítónak nevezték, hogy Facebook-os ismerőseik közt talált rá a rendőrség egyes „bűnelkövetőkre.” A rendőrségi módszerekkel kapcsolatos panaszokra azonban az volt a bírónő válasza, hogy a nyomozati szakasz már lezárult, s a bíróság ezekkel a panaszokkal már nem foglalkozik.
Ezt követően a vádlottak mindegyike kijelentette, hogy szeretné megtekinteni a jegyzőkönyvhöz csatolt rendőrségi videófelvételeket. Erre azonban nem került sor, a bírónő május 10-ére napolta el a következő tárgyalást.
Amelyen vélhetően további tanúk idézésére is sor fog kerülni. A védelem javasolta ugyanis a július 6-ai eseményeken eljáró rendőrparancsnokok meghallgatását. A vádlottak és Mikó István vallomásai közti eltérések tisztázásához pedig valószínűleg újabb, a nyomozati anyagban még nem szereplő videófelvételek elemzésére is szükség lesz.
Bodnár Zsuzsa
A szerző a Ligetvédők aktivistája. Fotó: Keresztes Magdi felvétele
Mengyi Voldemort Roland korrupcióellenes workshopot, M. Richárd közlekedésbiztonsági műhelyfoglalkozást tart egyetemi hallgatóknak – abszurdan hangzik? Az, ami megtörtént, nem kevésbé:...
Helyreigazítás (2020. január 14.): Az általunk 2019. február 22-én »A volt ÁSZ-dolgozóknak a szcientológiai egyházhoz kötődő cég segített elhelyezkedni« címmel...
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét...
