Így készült

Egy tényfeltáró cikk műhelytitkai: honnan tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron nagyjaink?

Ki kell ábrándítanunk néhány kommentelőnket: nem az OLAF vagy a CIA, hanem „csak” rengeteg munka, elszántság, türelem, és igen, valamennyi pénz is kellett ahhoz, hogy megszülessen a 17 milliárd forintos magánrepülőről és a 7 milliárdos luxusjachtról szóló hétfői összeállításunk. Elmesélem a több hónapig tartó kutatómunka részleteit.



Társadalmi célú hirdetés

A cikkhez érkezett reakciók többsége szerint profi újságírói munka volt, hogy hosszú időn át, és teljes titokban követtük figyelemmel az OE-LEM lajtsromjelű luxusrepülőt és a Lady Mrd elnevezésű luxusjachtot, illetve utasaikat.

Néhányan viszont úgy vélik, hogy a külföldön regisztrált járművek külföldi útjait csak valami titokzatos 3-4 betűs nevű kémszervezet tudja lenyomozni, pedig ez egyáltalán nem igaz.

Nem elég gazdagnak lenni, de annak is kell látszani. Meg kell mutatni a vagyont, kellenek a státuszszimbólumok. Ilyenek a milliós karórák, a többtízmilliós autók, a többszázmilliós villák, a következő kategória pedig a magánrepülőgép és a luxusjacht. Ez nem magyar sajátosság, a világ minden táján ilyen vagyontárgyakat vesznek a szupergazdagok.

A magyar kormányzathoz köthető különböző személyek hatalmas vagyona régóta téma a sajtóban, és közülük többen tűntek fel itt-ott különböző exkluzív légijárművekkel korábban is. 2017 nyarán például Demján Sándor és Habony Árpád egy ugyanolyan Bombardier Global 6000 típusú magángéppel jött haza Hongkongból, mint a hétfői cikkünkben tárgyalt,  OE-LEM felségjelzésű repülő.

A repülőgépeknek pedig rengeteg rajongója van, ezért rengeteg olyan – bárki számára elérhető, nyilvános – weboldal működik az interneten, ahol a világ minden repülőjének mozgását élőben lehet követni, sőt archív adatok is rendelkezésre állnak a múltbéli útvonalaikról. Némi angoltudással bárki használhatja ezeket a honlapokat, az archív adatokért pedig gyakran fizetni is kell, de nem csillagászati összeget.

A repülőrajongók között olyan „fanatikusok” is vannak szerte a világban, akik hobbiból kijárnak különböző repülőterek mellé a gépek le- és felszállását megnézni. Sokan közülük rendszeresen le is fotózzák vagy videózzák, hogy hol milyen repülőket láttak, ők a spotterek. Az interneten rengeteg olyan – ismétlem: bárki számára elérhető, nyilvános – weboldal van, ahova feltöltik ezeket a fotókat, hogy büszkélkedjenek velük.

2018-ban tehát az internetnek, a spottereknek és a tracker oldalaknak köszönhetően nagyon egyszerű megfigyelni egy olyan különleges magánrepülőgép mozgását, mint az OE-LEM.

Tavasszal figyeltem fel arra, hogy rendszeresen feltűnik Ferihegyen az OE-LEM lajstromjelű Bombardier-magánrepülő. A típusra rákeresve a Google 1 másodperc alatt kidobta, hogy mennyibe kerül, hogy néz ki belül, tehát azonnal nyilvánvaló lett számomra, hogy csak egy nagyon gazdag ember engedheti meg magának, hogy egy ilyen repülővel utazzon. Ezután folyamatosan figyeltem, hogy mikor hova repül.

Már csak az OE betűkkel kezdődő lajstromjel miatt is különleges, hiszen ezzel kezdődött annak a 3 milliárd forintos magángépnek a lajtsromszáma (OE-IKZ) is, amivel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet. Az OE az osztrák regisztrációt jelöli, tehát itt kezdett érdekes lenni a dolog.

Mivel az osztrák légügyi hatóság nyilvántartásában online lehet keresni lajstromjel alapján, és az angol mellett németül is tudok, nem okozott gondot sem az AustroControl honlapjának megtalálása, sem a kereső használata. Annak segítségével megtudtam, hogy az OE-LEM üzembentartója az osztrák International Jet Management GmbH, ugyanaz a cég, amely az OE-IKZ üzembentartója is volt.

Ez már önmagában elég gyanús volt, ráadásul az osztrák légügyi hatóság nem adja ki a járművek tulajdonosainak adatait, csak az üzemeltető cégig lehet így eljutni, tehát ha valaki tulajdonosként rejtőzködni szeretne, ideális az osztrák felségjelzés alatt repülni.

Július elején aztán a Mérce egyik olvasója lefotózta Mészáros Lőrincet a Lady Mrd luxusjachton. Elkezdtem tehát figyelni a repülő mellett a Lady Mrd útjait is, és megint csak az internet segítségével, rögtön kiderítettem róla sok mindent.

A repülőkhöz hasonlóan ugyanis a hajók mozgását is több nyilvános, bárki számára ingyenesen és szabadon elérhető honlapon lehet követni élőben. Az ilyen oldalakon megtalálhatók a hajók főbb adatai, típusuk, gyártójuk, méreteik, és lelkes hajórajongók spotterfotói róluk, különböző kikötőkben. Így sikerült megtudnom azt is, hogy a luxusjacht eredeti neve Lady M volt, és korábban a Kajmán-szigeteken regisztrálták, onnan került máltai fennhatóság alá.

Miközben egyszerre figyeltem az OE-LEM és a Lady Mrd nyári útjait, több kapcsolódási pontot találtam köztük. Ekkor jött az ötlet, hogy érdemes lenne összevetni az összes eddigi útjukat, hátha még több érdekes dolog derül ki. A repülő- és hajófigyelő oldalakon azonban fizetni kell az archív adatokért, ebből tartják fenn magukat – ekkor már a zsebünkbe kellett nyúlni, és az Átlátszó megvásárolta a magánrepülőgép és a luxusjacht korábbi útvonalainak adatait.

Miután kifizettük a szolgáltatókat, megjöttek a hajózási adatok (port call-ok) táblázatban, és megkaptuk a hozzáférést az archív légiirányítási adatokhoz is. A repülő korábbi útjait aprólékos munkával kellett táblázatba rendeznem, mert csak képes formában álltak rendelkezésre.

Egy tényfeltáró cikk műhelytitkai: honnan tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron nagyjaink? from atlatszo.hu on Vimeo.

Közben külföldi újságíró kollégáktól kértünk segítséget a magánrepülő és a luxusjacht tulajdonosainak kiderítésére. Máltai segítőnk sikerrel járt, ki tudta kérni a helyi hajózási hivataltól a Lady Mrd hivatalos iratait (ahogy a cikkben olvasható, egy a valódi tulajdonosok kilétét elfedő offshore cég nevén van), Ausztriában azonban az ottani újságíróknak is csak az üzemeltető nevét árulta el a légügyi hatóság, amit addigra már magunktól is tudtunk.

Mivel a repülőgépeknek és a hajóknak induláskor le kell adniuk az úticéljukat, minden alkalommal már az OE-LEM felszállásakor, illetve a Lady Mrd kihajózásának pillanatában tudtam, hogy hova mennek, és körülbelül mikor fognak oda megérkezni.

Néhány ilyen előre tudható érkezésre kiküldtük a fotós kollégát: a repülőgép esetében Ferihegyre, a hajó esetében pedig a horvát tengerpartra. Így készültek a fotók és a drónvideó.

A luxusjacht és a magánrepülő figyelése közben ugyanúgy dolgoztam más témákon is, mint korábban. Miközben ezt a kutatást végeztem, írtam többek között a TAO-adatokról, a felcsúti kisvasút utasszámairól, a váci Elios-ügyről, valamint a CÖF kisvideóiról és brüsszeli tüntetéséről is. Ezek mellett dolgoztam az OE-LEM és a Lady Mrd sztoriján, nagyon sokszor éjszakákon át, és a szabadidőmben is.

Nem tudtam előre, hogy mi lesz belőle, mire jutok vele, de abban teljesen biztos voltam végig, hogy csinálnom kell, mert fontos. Annyira fontos, hogy senkinek nem beszéltem erről a kutatómunkáról. Nemhogy a családomnak és barátaimnak, de még a szerkesztőségen belüli kollégáimnak sem. A fotós is csak a rá tartozó, az ő munkájához szükséges részleteket tudta, hogy mikor és hova kell mennie, és mit kell lefotóznia.

Augusztus vége felé vontam be a munkába adatújságíró kollégámat, hogy ábrázolja térképeken a Lady Mrd luxusjacht és az OE-LEM magánrepülőgép útjait. Megkapta tőlem a táblázatot az indulási és érkezési időpontokkal, valamint a helyszínekkel, ezeket vizualizálta a cikkben látható módokon.

Mivel nem csak magukat a járművekre figyeltem, hanem igyekeztem minél teljesebb képet látni, mindig utánanéztem annak is, hogy mi van ott, ahova mennek. Ha a Google keresőjébe beütjük, hogy „Rijeka Port”, akkor a videótalálatok első oldalán hozza a kikötői kamera élő közvetítését. Itt lehetne nézni most is a Lady Mrd luxusjachtot, ami szerencsére a nyilvános kamerához közel szokott kikötni.

Képernyőfelvétel készítésével mentettem le a fekete kisbusz érkezését. Persze nem véletlenül sikerült elcsípni, ahogy megérkeztek a fontos vendégek: folyamatosan néztem a live streamet, és amikor a magánrepülő leszállt Rijekában, a jacht személyzete pedig mozgolódni kezdett, megnyomtam a felvétel gombot.

Két laptoppal dolgoztam egyszerre, az egyiken folyamatosan ment a rijekai kikötői közvetítés, és fél szemmel végig azt néztem, miközben a másik gépen cikkeket, leveleket írtam, és a repülő útjait követtem.

A hétfőn megjelent cikkben tehát rengeteg munkám van. Több olyan felesleges köröm is volt közben, amikor utánanéztem valaminek, amiről később kiderült, hogy nem is érdekes, nem függ össze a sztorival. A rijekai kikötőben például hátul látszik egy óriási luxusjacht, a Royal Romance, aminek a tulajdonosa Vlagyimir Putyin egyik közeli barátja, Viktor Medvedchuk ukrán oligarcha. Elsőre nagyon érdekesnek tűnt, hogy a Lady Mrd egy kikötőben áll vele, és rászántam erre is néhány napot, de végül nem találtam ennél szorosabb összefüggéseket.

A cikkben rengeteg munkája van a fotós és az adatújságíró kollégáimnak, továbbá a főszerkesztőmnek és az átlátszós jogászoknak is, ők is sokat hozzátettek az anyaghoz.

Végül pedig nektek, az olvasóinknak is köszönhetjük, hogy elkészült ez a riport, mert egy ilyen cikk összes költsége az adatok megvásárlása, a fotósok, videósok, grafikusok, újságírók, szerkesztők, jogászok, és a szerkesztőségi adminisztráció befektetett munkaideje miatt több millió forintra rúg. Nem készülhetett volna el, ha nem támogatnátok az Átlátszót, amit ezúton is köszönünk.

Erdélyi Katalin

Címlapfotó: Átlátszó

Megosztás