Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, akkor a párt vezetőinek a magánvagyonukból kell visszafizetniük a pénzt. Az Átlátszó 6 pártelnök érdekeltségeit vizsgálta meg: közös bennük, hogy a nevükön egyetlen cég sincs, nekik tehát ebből a forrásból biztosan nem lesznek százmillióik. Az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van valamilyen lefoglalható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek annyit, amelyből vissza tudják fizetni a százmilliós nagyságrendű támogatást. Ez viszont nem tűnik reálisnak.
Azt már mindenki tudja, hogy a kamupártok nagyon sokba kerültek a magyar adófizetőknek. A végösszeg mintegy 3 milliárd forint, ennyi pénzt kaptak azok a formációk és egyéni jelöltjeik, amelyek érdemi tevékenységet a kampány alatt – néhány Facebook-poszt megosztását leszámítva – egyáltalán nem folytattak.
Ezekről a pártokról már a kampány kezdetekor megírtuk, hogy valami nagyon nem stimmel velük, több cikkben foglalkoztunk például azzal, hogy igen sok formáció az ajánlások „összegyűjtésekor” visszaélt a választók személyes adataival.
Ettől függetlenül rengeteg pénzt kaptak, amelyet most elméletileg vissza kellene fizetniük, hiszen a választásokon nem érték el az 1 százalékot. Azért írom, hogy elméletileg, mert valójában nem sok esély van arra, hogy ez a pénz valaha is visszakerül.
Az Átlátszó megvizsgálta az 1 százalékot el nem érő pártokat, és 6 formáció esetében a pártelnököt is be tudta azonosítani a cégadatbázisban. Ez azért nem könnyű, mert a formációkat hivatalosan bemutató birosag.hu-n alapesetben csak az elnök nevét tüntetik fel, erre viszont hiába keresünk rá a cégadatbázisban, nem tudhatjuk biztosan, hogy az ott megtalált Kovács Ferenc azonos-e a pártelnök Kovács Ferenccel.
Amikor viszont valamit módosítanak a párt adatain, az erről szóló határozatban előfordulhat, hogy feltüntetik a pártelnök nevével együtt az anyja nevét is, e két adat birtokában pedig már 100 százalékos bizonyossággal beazonosítható az illető.
Az általunk vizsgált 6 párt összesen 1 milliárd forintot kapott, melynek behajtása minimum bizonytalan. Az állam ugyanis nagyjából ugyanúgy jár el a kiosztott támogatások visszaszerzésénél, mint a NAV, amikor egy cég tartozik valakinek: megnézik, hogy a formáció elnökének milyen vagyona van, és azt lefoglalják, megnézik, hogy milyen rendszeres jövedelme van, és annak terhére letiltanak. A vagyon lehet magánvagyon, vagy céges vagyon.
Azt nem tudtuk ellenőrizni, hogy egy-egy pártvezetőnek mekkora magánvagyona van, az viszont jól látszik, hogy céges tulajdonuk egyáltalán nincs. Tehát az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van más, a cégadatbázisban nem látható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek milliókat havonta.
Közéjük tartozik Szepessy Zsolt is, Monok egykori polgármestere. Szepessy ellen jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban, mert a 2014-ben felvett kampánytámogatással nem tudott elszámolni. Mindezek ellenére 2018-ban pártjának, az Összefogás Pártnak 305 millió forint járt úgy, hogy közben több olvasónk is jelezte, hogy ez a formáció már az indulás kezdetén is csalt, szorgosan másolták az aláírásokat.
Az Összefogás Párt nem érte el az 1 százalékot, így a támogatást Szepessy Zsoltéknak vissza kéne fizetnie. Hogy miből, az jó kérdés: a pártelnöknek egyetlen cég sincs a nevén, így innen mostanában biztosan nem érkezett be hozzá semmilyen elkölthető forrás.
Cikkünkben a párt támogatása mellett azt az összeget olvashatják, amennyit automatikusan kaphattak a pártok. Ez nem azonos azzal az összeggel, amekkora forrást valójában felhasználtak. Utóbbi adat nem nyilvános, az összeget az ügyben illetékes Magyar Államkincstár mondhatná meg, tőlük azonban eddig hiába kértük.
Olvasóink az Összefogás Párt mellett visszaélést jeleztek az Iránytű Pártnál, a Szegény Emberek Magyarországért Pártnál, és a Rend és Elszámoltatás Pártnál is, ennek ellenére mind a három formáció kapott pénz, pártonként 152 millió forintot, e három párt vezetőinek tehát összesen 456 millió forintot kellene visszafizetnie.
Itt is kérdés, hogy miből. Az Iránytű Párt elnöke Schiller László, akinek nemcsak hogy nincs egy vállalkozás se a nevén, de még eltiltás hatálya alatt is áll: 2020-ig semmilyen társaságot nem vezethet, és nem is lehet semmilyen cég tulajdonosa. Pártot viszont ezek szerint ennek ellenére alapíthatott.
Nincs cége a Szegény Emberek Magyarországért Párt elnökének, Nagy Richárdnak sem, aki eddigi karrierje során 1 darab vállalkozásban volt érdekelt, amely jelenleg felszámolás alatt áll. Ugyanígy nincs semmilyen cége Tóth Csabának, a Rend és Elszámoltatás Párt elnökének. Neki egyébként korábban Kisvárdán voltak érdekeltségei, összesen három vállalkozás, jelenleg valamennyi felszámolás alatt áll.
Sikerült azonosítanunk a Tenni Akarás Mozgalom elnökét is. Ez a párt is 152 millió forint támogatást kapott úgy, hogy a választásokig gyakorlatilag nem léteztek. A párt elnöke Váradi Sándor, akinek korábban 1 érdekeltsége volt, a Zsolti Multi Plusz Kft. A társaságból, amely jelenleg felszámolás alatt áll, 2013-ban szállt ki.
Ugyancsak nincs semmilyen működő cég a nevén a szintén nem túl aktív Sportos és Egészséges Magyarországért Párt elnökének, Kovács Andrásnak – pontosabban annak a Kovács Andrásnak, aki a párt székhelyére van bejegyezve. Kovácsnak korábban voltak érdekeltségei, ma már viszont egy működő sincs.
Kérdéseinkkel az összes pártot megkerestük. Azt kérdeztük tőlük, hogy végül mennyi pénzt vettek fel a nekik járó maximális összegből, vissza tudják, vagy akarják-e fizetni. Kizárólag a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt válaszolt. Ők azt közölték, hogy a teljes összeget felvették.
„A visszafizetéssel kapcsolatban állunk a hivatalok megkeresése elé, a folyamat során fog kiderülni milyen mértékben tudunk a visszafizetésnek eleget tenni”- írták megkeresésünkre.
A párt egyben hangsúlyozta: a 2014-es választások idejét az elveszett ajánóívek miatt rájuk is szabtak ki büntetést, 250 ezer forintot be is fizettek. 2018-ban ugyanezért 890 ezer forint büntetést kaptak, ezt állításuk szerint ugyancsak befizették. Jelezték azt is, 2014-ben náluk mindent rendben talált az Állami Számvevőszék vizsgálata.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
