Hiába nyert az adatigénylő a Kúrián is, az V. kerület nem küldte meg, hogy 9 év alatt mennyit költött helyi sajtóra, kinek adott el ingatlanokat, és milyen tanácsadóknak mennyit fizetett. Az igénylő feljelentést tett, de a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, csak az önkormányzatot képviselő Kosik Ügyvédi Iroda későn adta át a bírósági döntést a jegyzőnek.
Ifj. Kőhalmi Dezső 2015 elején adatigénylést nyújtott be az V. kerületi önkormányzathoz, amelytől (leegyszerűsítve) azt kérdezte, hogy 2006. október 1. óta
mennyit költöttek helyi sajtóorgánumok támogatására, és azokban megjelent hirdetésekre
milyen tanácsadóknak és ügyvédeknek mennyit fizettek
az oktatási intézmények vezetői posztjaira kiírt pályázatokra milyen jelentkezések érkeztek, és hogyan bírálták el azokat
milyen cégei vannak az önkormányzatnak, kik azoknak a vezetői, és mennyi az ő javadalmazásuk
milyen ingatlanokat, mennyiért és kinek adott el az önkormányzat
milyen ingatlanokat, kinek és mennyiért adott ki bérbe az önkormányzat
milyen cégekkel és szervezetekkel szerződtek 100 forintnál nagyobb összegben
A Kúrián is az adatigénylő nyert
Az Infotörvényben előírt 15 napos határidőben semmiféle válasz nem érkezett az V. kerületi önkormányzattól, ezért ifj. Kőhalmi 2015. február 10-én pert indított az adatokért.
Az önkormányzat többek között az alábbi indokokkal védekezett a bíróság előtt:
ifj. Kőhalmi keresete nem elég határozott
nem egyértelmű a “helyi sajtóorgánum” megfogalmazás
nincsenek meg náluk az adatok éves bontásban
nem adatkezelő az alkalmazott tanácsadókkal és ügyvédekkel kapcsolatban
Nem jártak túl nagy sikerrel, 2015 októberében a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki az igénylő részére az általa kért adatok jelentős részét. A bíróság többek között az ingatlanokkal tulajdonosainak adataival kapcsolatban fogadta el az V. kerület érvelését, amely szerint az nem közérdekű, hanem személyes adat, hogy kiknek adtak el és adtak ki bérbe ingatlanokat, tehát a vevők és bérlők nevét nem kellett kiadniuk az elsőfokú ítélet szerint. Más adatok kapcsán azért nem kötelezte a bíróság az V. kerületet azok kiadására, mert döntéselőkészítő adatnak minősültek, vagy a felperes nem bizonyította, hogy azokat az V. kerület kezelte.
De a helyi sajtóra/ban, a tanácsadókra, ügyvédekre költött pénzre, az oktatási intézmények vezetői pályázataira, az önkormányzati cégekre, az el- és bérbe adott ingatlanok címére, és az értük kapott összegre vonatkozó kérdéseket meg kellett volna válaszolnia az önkormányzatnak az ítélet szerint.
Az V. kerület azonban nem adott ki semmit, hanem fellebbezett a döntés ellen, de ismét vesztettek. Ugyanis 2016. február végén a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék nagyrészt jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, csak annyit változtatott rajta, hogy az önkormányzati cégek vezetőinek nevét és juttatásait mégsem kell kiadnia az önkormányzatnak, mert ezek tekintetében nem adatkezelő.
Az V. kerület azonban nem hagyta ennyiben, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Ez sem jött be, a Kúria 2016 novemberében helybenhagyta a másodfokú döntést.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény
A Kúria ítéletét 2017. január 17-én postázták ki a nyertes adatigénylőnek, de az V. kerületi önkormányzattól ezután sem jöttek meg a kért adatok a törvényben előírt 15 napon belül, ezért ifj. Kőhalmi 2017 február közepén rendőrségi feljelentést tett közérdekű adatok eltitkolása miatt.
Btk. 220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A rendőrség bő másfél évvel később, 2017 szeptemberében megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy “a cselekmény nem bűncselekmény”.
Az indoklásból kiderül, hogy az ifj. Kőhalmi adatigénylésével kapcsolatos perben az V. kerületi önkormányzat jogi képviselője a Kosik Ügyvédi Iroda volt. Az iroda névadója a Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz köthető Kosik Kristóf, aki sok pénzt keresett a letelepedési kötvényeken.
A rendőrségi irat szerint az V. kerületi önkormányzatot képviselő Kosik Ügyvédi Iroda a Kúria jogerős döntését 2017. január 20-án vette át, de csak bő három hónappal később, 2017. április 27-én adta át a jegyzőnek. Ezután, 2017. május 5-én pedig az önkormányzat megküldte az adatokat ifj. Kőhalmi Dezsőnek.
Bár elég visszásnak tűnik, hogy az önkormányzat jogi képviselője három hónapos késéssel, és akkor is csak a rendőrségi érdeklődést követően ad át egy fontos hivatalos iratot (a Kúria ítéletét) a megbízójának, de a rendőrség szerint ezzel nem valósult meg a közérdekű adattal való visszaélés.
A határozat szerint ugyanis a Kosik Ügyvédi Iroda nem kezel közérdekű adatot, tehát nem kötelezettje az adatszolgáltatásnak, hiába volt nála a Kúria ítélete. Az önkormányzat pedig néhány nappal azután, hogy megkapta az ügyvédtől az iratot, kiadta az adatokat. A végső következtetés így hangzik:
“A vizsgált bűncselekmény kizárólag szándékos elkövetés esetén valósul meg, mely a fentiekben hivatkozott objektív teljesítési akadályra tekintettel nem állapítható meg.”
Vagyis az, hogy az önkormányzat ügyvédje visszatartja a jogerős bírósági döntést, az a rendőrség szerint mindössze “objektív teljesítési akadály”.
Ifj. Kőhalmi Dezső véleménye szerint az nagyon nincs rendben, hogy a Btk. szankcionálja a közérdekű adatokkal való visszaélést, de egy ilyen esetben nincs felelőse annak, hogy ő késve kapta meg az adatokat.
Az igénylő szerint akár az is megtörténhet, hogy a jogi képviselő évekig nem adja át a bírósági döntést, de akkor sem történik semmi, hiszen a megbízó (jelen esetben az önkormányzat) azzal védekezhet, hogy nem volt tudomása a végzésről, az ügyvédet pedig nem terheli adatközlési kötelezettség, maximum a megbízója vonhatná felelősségre a mulasztás miatt.
Hiányos adatokat küldtek
A bírósági ítéletekkel ellentétben az V. kerületi önkormányzat megküldte ifj. Kőhalmi részére azt is, hogy kiknek adott el és kiknek adott bérbe ingatlanokat. E tekintetben tehát túlteljesítették az adatigénylés megválaszolását, más adatokat viszont hiányosan küldtek meg.
A bérbe adott ingatlanok listájáról ugyanis hiányzik a szerződéskötések időpontja, az alkalmazott tanácsadók és ügyvédek összesítése olvashatatlan. Olyan, mintha szisztematikusan belemaszatoltak volna hibajavítóval. Ilyen rossz minőségű szkennelt pdf-et még a Miniszterelnöki Kabinetiroda se küldött soha, pedig tőlük is jöttek már az Átlátszó adatigényléseire cifrán homályos dokumentumok.
Ifj. Kőhalmi Dezső a nyomozás során a rendőrség megkeresésére válaszul közölte az önkormányzat adatszolgáltatásával kapcsolatos észrevételeit:
“A sajtóorgánumokra és az önkormányzat fenntartása alá tartozó oktatási intézmények vezető posztjainak betöltésével kapcsolatos adatigénylések első átnézésre a bírósági ítéletben foglaltaknak megfelelőnek tűnnek.
E két adattípuson felül azonban a többi előírt, megküldendő adathalmazt (a fentiekben részletezve) vagy nem kaptam meg, vagy csak egy részét kaptam meg, vagy hiányosan kaptam meg, vagy nem egyértelmű megnevezéssel, vagy szándékosnak tűnő olvashatatlansággal, vagyis semmisen kaptam meg.“
A nyomozást megszüntető határozatban azonban egy szó sincs erről, vagyis a rendőrség vélhetően nem foglalkozott az adatszolgáltatás minőségével, hanem megelégedett annyival, hogy az V. kerületi önkormányzat küldött valamilyen adatokat az igénylőnek.
Részlet az V. kerületi önkormányzat adatszolgáltatásából.
Az azért kivehető az ifj. Kőhalminak megküldött pacás táblázatból, hogy Kosik Kristóf ügyvédi irodája 2007-től kezdődően évi több millió forintot kapott az önkormányzattól ügyvédi tevékenységért, és 2011-től Kosiknak külön fizettek jogi tanácsadásért is.
Az ügy tanulsága, az Átlátszó jogi tanácsa adatigénylőknek: ha pert nyersz, küldd meg a bírósági ítéletet az adatgazdának, hogy ne akadjon el a dolog az ügyvédjénél.
Az ifj. Kőhalmi által megkapott közérdekű adatok itt elérhetők. Csak a bérlakások listáját takartuk ki a rajta szereplő személyes adatok miatt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
