Független szakértők szerint nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás – videóriport

gerner

 

A Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni. Videóriportunkban megszólal Timár Gábor geofizikus is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet.

 

 

Előzmények

Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban – közreadjuk az elemzését

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Titkolja a Paks II. Zrt. a földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket az erőmű alatt húzódó aktív törésvonalról

Pontosan a törésvonal fölé tervezték az új paksi blokkok alaplemezét

Ahogy az korábbi cikkeinkből kiderült, Paks II-t egy aktív tektonikai törésvonalra építené a beruházó. Egy atomerőmű esetében ez kifejezetten rossz ötlet: ahol ugyanis egy ilyen törésvonal van, ott könnyen elképzelhető földrengés vagy folyamatos mozgás, de ennek a kettőnek valamilyen kombinációja is.

Egészen kis földrengés esetében is előfordulhat, hogy megsérül az erőművet légmentesen körbezáró betonszarkofág, a konténment, amit azért húznak fel, hogy egy baleset esetén a radioaktív anyagok ne tudjanak az erőműből kiszökni.

Azt a projektcég szakemberei sem tagadják, hogy a területen éppen áthalad egy aktív tektonikai törésvonal. Az illetékesek a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási programra hivatkozva azt állítják, hogy ez nem okozhat problémát.

Gerner Péter geológus szerint viszont ezzel a beruházó által a telephely alkalmasságát alátámasztandó megrendelt kutatással több szakmai probléma is van. A szakember az összes nyilvánosságra került dokumentáció áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a földrengésveszélyt bagatellizáló szakemberek kincstári optimizmusa nem megalapozott.

 

Független szakértők szerint nem garantálja a Paks II. atomerőmű földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás from atlatszo.hu on Vimeo.

 

Gerner Péter szerint nem megválaszolható, hogy a tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e Paks II engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben. A telephely-kérdésre többek között azért nem lehet megnyugtató választ adni, mert a kutatásnak rossz volt a fókusza.

Abban ugyanis az elmúlt 20-25 millió évet nézték meg, miközben az elmúlt 100 ezer évre kellett volna koncentrálni. Már csak azért is, mert a szabályozásban, amely azt mondja meg, hogy hol lehet atomerőművet építeni, ugyancsak az utolsó 100 ezer év földtörténete szerepel.

Gerner szerint arra sem adtak megnyugtató választ Aszódiék, hogy az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni.

A geológus úgy véli, hogy annak az értéknek a kiszámításánál, amely azt mutatja meg, hogy milyen erősre kell az erőművet tervezni ahhoz, hogy az földrengésbiztos legyen, rossz matematikai modelleket alkalmaztak. Ehhez három modell áll rendelkezésre, ebből viszont kettő már elavult, mégis ez a kettő szerepel 95 százalékos súllyal a számításban.

Videónkból azt is kiderül, hogy mit szólnak egyes környezetvédő szervezetek az új fejleményekhez, és hogy milyen lépéseket tett Jávor Benedek EP-képviselő az ügyben.

Oroszi Babett

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • borzix1

    Tort ül a hülyeség…

  • Kan di Átusz

    Itt nem csak mi -a magyar ember- fizetjük és folyamatosan aggódhatunk hanem minden unokánk is,? Ez a NER piramisa, nekik biztosan megéri, de nekünk -magyar embernek- is?

  • Teofil Scherzhafter

    Az lenne a minimum, hogy legyen nyilvános azoknak a geológusoknak a neve, akik szerint vállalható a kockázat. Az esetleges népharag mederbe terelésének megkönnyítése céljából.

  • Judit Béláné Horváth

    Én lefordítom akkor a cikket magyarra: “egy időzített bombán fogunk élni” amiért még az unokáink is fizetni fognak, ha nem történik baj! (

  • Zoltán Lajos Toth

    Az előzetes aggódás mindig indokolt. Egy atomerőműnél nopláne. Azt tudjuk, hogy ott a geológiai törésvonal. Ez önmagában elegendő indok az odaépítés meggondolásában. De, ha ott a törésvonal, akkor a Paks I. is veszélyes helyen van. Érdekes módon ezzel senki nem foglalkozik. Persze nem helyes árvízveszélyes helyre építeni, de építenek, nem helyes mocsáron át utat építeni, de van rá példa. A kérdés van-e jobb hely? A Paks I. földrengés elleni védelmét lehet-e, kell-e utólag javítani? Csak ezután
    mérlegelhető a Paks 2. helye. Tudnak a statikusok földrengésre méretezni. Ott valóban az a kérdés, hogy jó statikai modellt választanak-e. Persze ez csak a kockázatot csökkenti.Tökéletes védelem nincs.
    Azért az elég fantasztikus, hogy egy ilyen geológiai vizsgálatnál nem arra válaszolnak, amire a szabvány szól. Az is, hogy ennyi pénzért ilyen hanyag munkát lehet végezni, átvenni! És ezért még az oroszokat se
    lehet hibáztatni. Viszont az látszik, hogy az irányítók nem elég hozzáértők! A legjobb, ha nem atomra építünk!

  • blah blah

    milyen érzés orbánrettegésből megélni? hülyíteni a népet ostobaságokkal? aszódi világosan cáfolt a blogján