Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést. Vagyis, ha mégsem épül meg az atomerőmű.
Az új paksi atomerőművel kapcsolatos beruházásra mostanában rájár a rúd. Előbb független szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet a telephely alatt húzódó alatti aktív törésvonal, majd az osztrák kormány is megtámadta a beruházást. Egészen pontosan azt kérték az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a határozatot, amellyel az Európai Bizottság jóváhagyta a bővítést.
Mindeközben pedig továbbra is folyik a per, amit Jávor Benedek EP-képviselő indított annak érdekében, hogy az oroszok és a magyarok közötti megállapodás valamennyi elemét megismerjük.
A bővítéséről kötött megvalósítási megállapodásának egyes elemeit, például a fővállalkozói szerződést gyakorlatilag az aláírás pillanatában titkosnak nyilvánították. Jávor Benedek korábban erről azt mondta: így ellehetetlenítették, hogy valódi, nyílt, közéleti vita folyhasson az erőmű bővítéséről.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője emiatt egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, ami után azt közölte: a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották. Ám Jávor Benedek ezt követően is hiába kérte az adatokat, nem adták oda neki, így pert indított.
A hozzánk most eljutott hivatalos dokumentumból kiderül: a szerződések legtöbb részéről tavaly valóban feloldották a titkosítást, öt fejezet azonban még mindig „korlátozott terjesztésűnek” minősül. Ezt azt jelenti, hogy csak olyasvalaki férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kapott a tárca nélküli minisztertől, azaz Süli Jánostól.
Ezek a fejezetek a következők:
– Termination – szerződés megszűnése
– Detailed technical offer – pontos ajánlat, hogy mit is építenek
– Project schedule – kivitelezési ütemterv
– Payment schedule – fizetési ütemterv
– DAB Rules – vélhetően a Dispute Adjudication Board rules, vagyis a nemzetközi választottbírósági kikötés
A legérdekesebb ezek közül a Termination rész titkosítása. Ebből a részből derülne ki ugyanis, hogy mi történik akkor, ha megszűnik a szerződés, tehát, ha például egy új kormány úgy dönt, hogy mégsem szeretne Pakson atomerőművet építeni. És mivel ezt a részt is „korlátozott terjesztésűnek” minősítették, így nem lehet tudni, hogy a szerződés megszűnése esetén
– kell-e fizetnünk az oroszoknak bármekkora összegű bánatpénzt?
– és ha igen, akkor pontosan mennyit?
Márpedig ez egy nagyon fontos információ, különösen, hogy egy majdnem 4 ezer milliárdos beruházás esetleges meg nem valósulásáról van szó.
A titkosításokról szóló dokumentumban az utolsó oszlop a lényeg, mivel az tükrözi a jelenlegi állapotot. A zöld részek azok a fejezetek, amelyekről feloldották a titkosítást, a kék részek pedig azok, amelyekhez csak az férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kap Süli Jánostól.
Úgy tudjuk, a tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz cég a közelmúltban a Jávor által indított perbe is beszállt – azzal a céllal, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.
Információink szerint a per március 8-án folytatódik, ekkor elsőfokú, nem jogerős döntés is várható. Ám bárhogyan is dönt az üzleti titok tárgyában a bíróság, arra nincs hatásköre, hogy a minősített adat nyilvánosságra hozatalát elrendelje. Azt tehát a pertől függetlenül sem fogjuk megtudni, hogy mennyit kell fizetnie a magyar félnek, ha leállítja a paksi bővítést.
Kapcsolódó cikkeink
Pontosan a törésvonal fölé tervezték az új paksi blokkok alaplemezét
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!