Heti nyertes: 1370 pályázat és 237 milliárd sorsa dőlt el a múlt héten

Turbófokozatban az uniós források lekötése; kartellel lebukott útépítő és ex-államtitkár vezette sportszövetség a Széchenyi 2020 múlt heti nyertesei között, 1 milliárd a piacot romba döntő állami hulladékkezelőnek szemléletformálásra, de akad egy értelmes közlekedésfejlesztési projekt is. A 49. heti uniós pályázati döntések külön táblázatban itt böngészhetők, és már fent vannak az Átlátszó interaktív térképén is.

Lázár János elégedett lehet a kormány uniós pályázatokat feldolgozó munkavállalóival: december első hetében 1370 pályázattal, összegszerűen 237 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatos döntésről jelent meg információ a kormány pályázati honlapján. Ez már az a tempó, amivel simán tarthatóak lesznek a kormány kifizetésekkel kapcsolatos vállalásai.

A miniszter az egy héttel ezelőtt tartott – amúgy teljes érdektelenségtől övezett – parlamenti vitanapon azt közölte, hogy november végéig a 2020-ig tartó ciklus teljes rendelkezésre álló fejlesztési keretösszegének  82 százalékáról, összegszerűen 7340 milliárd forint sorsáról döntöttek – vagyis a mostani, a 49.heti 237 milliárdos pakk már ezen felül van.

Ha valami váratlan havária nem lassítja a tempót, akkor jövő tavaszra, vagyis a parlamenti választások idejére nagyjából a teljes, 2020 végéig rendelkezésre álló fejlesztési keret le lesz kötve. Sőt, Lázár számai szerint december elejéig összesen 9453 milliárd forint értékű pályázat került kiírásra, ez már a teljes magyar pályázati keret 105 százaléka.

Ez a teljesítmény a kormányzati apparátus szempontjából nagy siker – más kérdés, hogy mi lesz majd 2019-20-ban az uniós források nélkül egyrészt a fejlesztéspolitikai célokkal, másrészt a magyar GDP-vel. Hogy a rohamtempóban kiszórt fejlesztési pénzek érdemi, hosszabb távú hatásairól ne is beszéljünk.

A 48. heti döntésekből szinte teljesen hiányoztak a humánerőforrás-fejlesztést célzó programok, pedig általában ezek viszik a prímet – a következő héten aztán felhúzták a zsilipet. Az Emberi Erőforrás Operatív Programmal kapcsolatban összesen 656 darab pályázatról és közel 100 milliárd forintról született döntés – ezzel az EFOP a hét nyertese lett.

Kapcsolódó cikkünk

Heti nyertes: indul az Átlátszó uniósforrás-elosztás figyelő rovata

Ahogy ez a humánerőforrás-projekteknél lenni szokott, a 650 nyertes pályázat elég diffúz képet mutat: közoktatási infrastruktúra-fejlesztéstől roma nők foglalkoztatásáig van itt szinte minden, amit a területen el lehet képzelni.

A pénztengerben szinte észrevehetetlenek az olyan kisebb egzotikus pályázatok, mint például az 500 millióval támogatott dél-alföldi Utak és Esélyek a Szabadidősporthoz! című projekt, amelyik  a „leginkább hátrányos helyzetű személyek” szabadidősport-tevékenységét próbálja majd serkenteni „komplex lakossági testmozgásprogramokkal” egyszerre három régióban, természetesen komplex és újszerű eszközökkel és módszerekkel: „(…) célunk a szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása (…) valamint egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése.”

Szinte látja maga előtt az ember a kardio-fitnesz edzésre siető hátrányos helyzetű dél-alföldi időseket, hónuk alatt a szemléletformálási célú print kiadvánnyal.

A legnagyobb EFOP-os pályázati támogatást, közel 4 milliárd forintot az „Intézményi irányítás fejlesztése a felsőoktatásban” című pályázat kapta, az ELTE vezette konzorcium ezért a pénzért integrált szabályzatokat és irányítási, nyilvántartási rendszereket hoznak létre, de a projekt része „a hallgatói IKT kompetenciák fejlesztése is”.

Belefért az EFOP top 10-be a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) 750 milliós pályázata. Különös módon az MSZSZ projektösszefoglalójából

szó szerint visszaköszönnek a dél-alföldi 500 milliós szabadidősport-projekt mondatai, például itt is cél a „Szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása, információs eszközök, felületek kialakítása (…) az egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése”, és persze az MSZSZ-projekt célcsoportját is „leginkább hátrányos helyzetű személyek” alkotják.

Ha nem véletlen egybeesésről van szó, akkor ez a 750 milliót jelentő támogatás mintegy elismerő ajándék a szövetség nemrég újraválasztott elnökének, Czene Attilának, aki 2010-es sportállamtitkári kinevezése óta lassan ejtőernyőzött lefelé az államigazgatásban, míg négy éve végre biztos talajt fogott az MSZSZ élén.

A héten a legnagyobb összeget persze egy közlekedésfejlesztési projektre nyerte a NIF, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 17 milliárd jut a Gödöllői vasútállomás korszerűsítésére. Ezzel a fejlesztéssel valószínűleg mindenki jól jár, nemcsak a gödöllőiek, hiszen közvetlen kapcsolat jön létre a vasút és a HÉV között.

Összesen 24 milliárd forint talált gazdára különböző TOP-pályázatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) kapcsán. A milliárdos pályázatok klubjába itt is csak a közlekedési projektek tudtak beférni: a legnagyobb volumenű pályázat esetében (Közlekedésfejlesztés Fejér megyében II.)

3,1 milliárddal támogatja a kiíró a munkaerő mobilitását a közlekedésfejlesztésen keresztül. Valójában 30 km mellékút felújításáról van szó Paks és Dunaújváros térségében,

bár a projektösszefoglalóban kétségtelenül azt olvashatjuk, hogy „A projekt megvalósulása esetén javul a települések és a térségben lévő munkahelyek elérhetősége, ezzel a munkaerő mobilitást és gazdaságfejlesztést ösztönzi.” Na ugye.

55 ezer forinttal becsúszott az 1 milliárdos értékhatár alá a kormány új kedvenc játékszerét, a tavaly létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t kistafírozó pályázat, így

a hulladékgazdálkodásban káoszt okozó állami monopolcég 999 945 000 HUF-ért fog Ne szemetelj! -kampányt folytatni.

A fejlett világban a hulladékgazdálkodás általában nyereséges piaci tevékenység, Magyarországon is az volt, nagyjából öt évvel ezelőttig, amikor is az állam elkezdte kicsinálni a szektort. A piacellenes lépések sorozata persze folyamatos válságot idézett elő, önkormányzati társulási tulajdonban levő hulladékos cégek kerültek csődközeli helyzetbe, miközben Magyarország továbbra is gyengén teljesít a szelektív gyűjtés és feldolgozás terén.

De majd most! 5 milliárdos uniós támogatással javulhat a szelektív gyűjtés és feldolgozás Szabolcsban, különösen Nyíregyházán – épp ott, ahol az elsők között vált fizetésképtelenné a térségi hulladékgazdálkodó társulás.

A héten 44 milliárdnyi GINOP-os vállalkozásfejlesztési forrás allokációja történt meg, a megítélt összegek félmilliárd és 2,4 millió közt szóródnak. A GINOP-1.2.1-16 kódjelű kiírás 48 milliárd forintos keretből támogatja a vállalkozások kapacitásbővítését. Ebben a körben a százmilliósok klubjában az útépítés szerelmeseinek ismerős név is felbukkan: a HE-DO Kft. A cég 375 millió forint támogatást kapott a „Salgótarján és Abasár telephelyeken működő aszfaltkeverő üzemeinek gyártási kapacitásbővítésére”.

A HE-DO Kft. neve az évszázad egyik legnagyobb útépítő-kartelles ügyéből lehet ismerős:

2006-ban a GVH a bűnbánó HE-DO kft-től kapott adatok alapján szabott ki 1,7 milliárdos bírságot a Strabagra, és 1,2 milliárdot a Colas leányvállalatára, az Egút Zrt-re, míg maga a HE-DO megúszta büntetés nélkül. Tíz évvel ezelőtt sokan arra gondoltak, hogy nehéz idők jönnek a bűnbánóra, hiszen aki megszegte a hallgatás törvényét, ráadásul a legnagyobbakat mószerolva be a hatóságnál, az nem nagyon lesz a továbbiakban sem konzorciumi partner, sem alvállalkozó.

A pesszimista jóslatok nem jöttek be: a HE-DO az elmúlt öt évben megduplázta az árbevételét, ma már nettó 10 milliárd fölötti a forgalma, és rendre 1 milliárd fölötti nyereséget termel a tulajdonosoknak.

Igaz, a piac is sokat tisztulhatott, hiszen 2010 óta a Gazdasági Versenyhivatal sem bírságolta kartellezés miatt az út-, vasútépítő óriásokat, pedig még komoly feljelentésbátorító kampányt is folytatott 70 milliós büdzsével – de legalább ezt nem az unió finanszírozta.

Kereshető adatbázis és térképes vizualizáció az uniós projektekről

A Széchenyi 2020 térképen megyei, kistérségi és településszintű adatokat láthatunk havi átlagos és egy főre jutó havi átlagos bontásban. A térkép adatait a Széchenyi 2020 adatbázis szolgáltatja, aminek a palyazat.gov.hu a forrása. Az adatbázisunk gyorsabb, könnyebben kereshető, és letölthető lett, új funkcióként néhány adatot grafikus formában is megjelenítünk. A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni.

Becker András