Nigériai nyersolajat és gázt venne a magyar kormány

Magyarország Nigériától venne nyersolajat és cseppfolyósított földgázt. Az afrikai államba akkreditált magyar nagykövet, Dr. Ternák Gábor közölte ezt a nigériai állami olajvállalat, az NNPC vezetőjével, amikor meglátogatta – jelentette a helyi lap, a Vanguard az NNPC közleményére hivatkozva.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Maikanti Baru NNPC-főnök szerint Ternák arra hivatkozott: nincs elég olaj Magyarországon, és diverzifikálni akarjuk a jelenlegi forrásokat, a nigériai nyersolaj pedig hatalmas segítség lenne a magyar finomítóknak.

Ternák szerint Nigéria is nyerne a szorosabb kapcsolaton, mivel a magyar olajfinomítókban dolgozó szakemberek segíthetnének az ilyen létesítmények javításában, fenntartásában és építésében vagy akár az egészségügyi ellátásban is. A magyar egyetemek pedig részt vehetnének a nigériai olajipari munkások képzésében.

Kapcsolódó cikkeink

Ugandában nyit követséget Magyarország

Az összes afrikai kereskedőházát bezárta a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?

Hatmilliárdos gigaveszteség a Nemzeti Kereskedőháznál – de legalább közzétették

Baru elmondta Ternáknak, hogy ha olajat akar Magyarország, akkor két lehetősége van. Az egyik, hogy beszáll az épp futó, 2018-as pályázatba, amelyen kiválasztják azokat a vállalatokat, amelyek vehetnek a nigériai olajból. A másik, hogy megvárja az eredményt, majd az egyik kijelölt kereskedőtől vehet később olajat. Baru szerint természetesen az első verzió a kedvezőbb, ám a Vanguard egy korábbi cikke szerint a tavalyi 39 nyertes között csak három külföldi nemzeti olajvállalat futott be: a kínai, az indiai és a dél-afrikai.

A nigériai olajfőnök szerint a cseppfolyósított földgázra (LNG-re) 2022-ig előre van szerződött vevő, ám mindig van “maradék” készlet amelyet rövid távú szerződésekkel adnak el, erre pedig akár Magyarország is bejelentkezhet.

A horvátországi LNG-terminál nélkül nem fog menni

Magyarország már rég a cseppfolyósított földgáztól reméli, hogy csökkenteni tudja függőségét az orosz gáztól. Az új washingtoni nagykövetünk, Szabó László egyik első nyilvános megszólalásában felvetette, hogy az Egyesült Államoktól is szívesen vásárolna az ország LNG-t, amivel fontos gesztust tett, hiszen az USA nem csak hogy piacot keres a felfedezett palagáznak, de geopolitikai célja is az orosz befolyás csökkentése a térségben. (Lengyelországba a nyáron meg is érkezett az első LNG-szállítmány, amelyet óriási ünnepséggel fogadtak).

Ám Magyarországra addig nem érkezhet jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz, amíg nem épül meg a horvátországi Krk szigetén az LNG-terminál. A projekt viszont folyamatosan késik.

Nigéria lakosain az olajkincs sem segített

Nigéria a világ egyik legnagyobb olajtermelő országa, és világszinten is az élvonalba tartozik. Az olajkincs brutálisan eltorzította az ország gazdaságát, mint azt a magyar Külügyminisztérium honlapja is megjegyzi, a Világbank adatai szerint a nigériai állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a kőolaj adja.

“Az így létrejövő jelentős bevételek ellenére az ország életminőség mutatói rendkívül rosszak. Az olajgazdagság által teremtett új gazdasági viszonyok is hozzájárultak a mindent átszövő korrupció jelenségének kialakulásához” figyelmeztet a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapja.

A 186 millió fős országban az alapvető egészségügyi ellátás sem elérhető sokak számára, a születéskor várható élettartam alig haladja meg az 50 évet. Etnikai konflitusok és terrorizmus is tépázza a hatalmas, sokszínű országot. Az olajárak zuhanása miatt a gazdaság helyzete tovább romlott.

A hatalmas nigériai olajpiaci káosz egyik jellegzetessége, hogy a rossz mérőberendezések és a vezetékeket megcsapoló banditák miatt az államnak fogalma sincs arról, pontosan mennyi olajat és gázt termel. A csalás és korrupció mindennapos, a Quartz Africa például tavaly nyáron számolt be arról, hogy egy nigériai parlamenti képviselő számításai szerint 2011 és 2014 között 17 milliárd dollár értékű olaj és gáz tűnt el a rendszerből, azaz hagyta el az országot nyom nélkül.

A nigériai kormány szerint mindezért részben az olajat kitermelő és azzal kereskedő külföldi vállalatok felelősek. Az abujai vezetés szerint a nagy cégek, köztük az amerikai Chevron és az olasz Eni 12,7 milliárd dollárnyi olaj- és gázexportot nem könyveltek el.

Az olajügyi korrupciós vádak mindennaposak az országban, augusztusban az ország olajügyi minisztere, Ibeh Kachikwu magát az NNPC-főnököt, a magyar nagykövet fent említett tárgyalópartnerét vádolta meg korrupcióval. Maikantu Baru tagadta a vádakat.

„Időutazás” a nigériai keresztényekhez

Magyarország egyébként csak 2013 őszén nyitott újra a nigériai nagykövetségét, a Déli nyitásnak keresztelt program, gazdasági kapcsolatok élénkítésének jegyében. Ám mint a hvg megjegyzi: Az elmúlt években a Nigériából származó importunk elhanyagolható volt. A 2013-as 1,6 millió dolláros forgalmat leszámítva néhány tíz-száz ezer dollárt tett ki. Az export nagyságrendekkel több, de a százmillió dolláros szintet csak 2012–2014 között haladta meg, 2016 első 11 hónapjában pedig kevesebb mint 19 millió dollárnyi árut szállítottunk az országba.

Szintén a hvg-nek tűnt fel, hogy a Hungary Helps nevű segélyprogram utazó nagykövete, a 26 éves Heltai Péter épp Nigériában jár, ahol a Boko Haram iszlamista szervezet terrorjától szenvedő keresztényeken segít a magyar kormány. A lap érdeklődött a Heltai által végzett munkáról, illetve annak eredményéről, ám Heltai nem válaszolt a megkeresésekre.

Útját így csak a Twitterre feltöltött fotókon lehet követni, és csak remélni tudjuk, hogy a nigériai diplomácia nem veszi zokon, hogy nyilvánosan kijelentette: úgy érzi, néhány száz évet repült vissza az időben.

Kőműves Anita