Szakhatósági vizsgálat és büntetőeljárás indul Oszter Sándor diósjenői mesterséges tórendszere ügyében

A Nógrád Megyei Főügyészség közjogi szakága vízügyi hatósági eljárást és büntetőeljárást is kezdeményezett a Diósjenőn engedély nélkül létesített mesterséges tórendszer ügyében, áll Dr. Bóna Gyula balassagyarmati főügyész sajtóközleményében.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Néhány hét alatt a semmiből több ezer köbméteres tórendszer épült Oszter Sándor diósjenői kastélya mellé – az engedélyek szerint vizes élőhely rekonstrukciója zajlik. A beruházás körül számos homályos mozzanat van, de az elég biztos, hogy a projekt súlyosan veszélyeztet egy másik vizes élőhelyet, az évszázadok óta itt lévő Jenői-tavat. A gyanús beruházásról elsőként az Átlátszó közölt riportot:

Oszter Sándor mesterséges tó építésével veszélyezteti a Börzsöny legnagyobb tavát

2017 júliusában több civil szervezet és magánszemély is a Nógrád Megyei Főügyészséghez fordult egy Diósjenő belterületén tervezett vízi létesítmény – egy mesterséges tórendszer – megvalósítása miatt. A kérelmek a vízügyi hatóság engedélyezési eljárásának szabálytalanságait sérelmezték, és büntetőjogi felelősségre vonást is szorgalmaztak.

A főügyészség az iratok beszerzését követően megállapította, hogy a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság 2014 augusztusában vízjogi létesítési engedélyt adott egy budapesti székhelyű betéti társaság tulajdonában, de egy közhasznú alapítvány használatában álló ingatlanra a Jenői-patakot érintő vizes élőhely (4 tó és 4 gát) kialakítására. A közhasznú alapítvány kérelmére utóbb az engedély érvényességi idejét a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság jogutódja) meghosszabbította.

Az alapítvány 2017 augusztusában – anélkül, hogy a tényleges munkálatokhoz hozzákezdett volna – elállt a beruházás megvalósításától, amit időközben az ingatlantulajdonos Bt. már 2017 júliusában megkezdett úgy, hogy erre jogerős vízügyi létesítési engedéllyel nem rendelkezett, hiszen az engedély kizárólag az alapítvány nevére szólt. A Bt. a munkálatokkal ráadásul el is tért a létesítési engedélytől, mert többek között áthelyezett egy patakmedret, illetve betemetett egy mellékágat.

Az ügyészségi vizsgálat szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság eljárása során több mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést követett el, ezért végezhetett engedély nélkül vízügyi munkálatokat a Bt.

A főügyészség a feltárt jogszabálysértések miatt vízügyi hatósági eljárást kezdeményezett, melyben egyebek mellett indítványozta, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

–          az engedély nélkül megépített vízilétesítmény miatt kötelezze a Bt-t fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására;

–          vonja vissza a közhasznú alapítvány kérelmére kiadott vízjogi létesítési engedélyt, valamint az annak érvényességi idejét meghosszabbító határozatot;

–          soron kívüli helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja meg az engedély nélkül létrehozott létesítményt és az ennek függvényében felmerülő érdemi intézkedéseket haladéktalanul tegye meg;

–          fontolja meg továbbá vízgazdálkodási bírság kiszabását is.

A Nógrád Megyei Főügyészség a fentieken túl a környezetet jelentősen veszélyeztető tevékenység gyanúját keltő adatok miatt büntetőeljárást is kezdeményezett, ennek eredményeként a Balassagyarmati Járási Ügyészség környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a területileg illetékes Rétsági Rendőrkapitányságot bízta meg – áll Dr. Bóna Gyula balassagyarmati főügyész sajtóközleményében.