Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást az ügyészség Kovács Béla jobbikos EP-képviselő kémkedési ügyében – értesült az Átlátszó. A gyanú szerint a politikus Oroszországgal tartott fenn megengedhetetlen kapcsolatot.
Különös módon a fontosabb eljárási események egybe esnek a választási ciklusokkal Kovács Béla (Jobbik) EP-képviselő kémtörténetében. Az első hírt 2014 május közepén, pár nappal az EP-választások előtt közölte az akkor még erősen kormánybarát Magyar Nemzet arról, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi Kovács mentelmi jogának felfüggesztését Brüsszelben.
A több mint három éve folyó nyomozásnak tudomásunk szerint nemrégiben lett vége, a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a feletteseiknek. Ha a felettes ügyész vádat emel, az erről szóló hírek, sőt, adott esetben az első bírósági tárgyalási napok a 2018-as országgyűlési választási kampány főidényére eshetnek.
Az Átlátszó értesülése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Kovács ügyében, akit azzal gyanúsítanak: az Európai Unió érdekei ellenében kémkedett Oroszországnak.
Érdeklődésünkre az ügyészség ezt válaszolta: „a megkeresésében megjelölt ügy vádelőkészítési szakban van, amelynek jelenleg rendelkezésre álló határideje 2017. december 11. napja. Ezen határidő lejártát követően az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész ennél hosszabb – legfeljebb kilencven napos – határidőt is engedélyezhet az érdemi döntés meghozatalára”.
A nyomozás befejezéséről szóló hírt megerősítette kérdésünkre Szikinger István, Kovács védője is.
Kovács Béla a Jobbik politikai szakértője és anyagi támogatója volt évek óta. A politikai közegben nem volt titok erős orosz kapcsolatrendszere, még a párton belül is Kágébélának nevezték az orosz (szovjet) hírszerzés korábbi elnevezése, a KGB alapján.
A Kovács-sztori hátteréről az Index írt két remek tényfeltáró anyagot, az egyikből Kovács múltja, orosz felesége és a hírszerzés kapcsolata derül ki, a másikból pedig az, hogy az uniós képviselő a magyar hungarista Györkös Istvánnal is remek kapcsolatot ápolt.
Megtudhattuk azt is: annak idején annyira fontos lehetett az időzítés a nyomozás elrendelésekor, hogy elszedték az aktákat a Kovácsot már egy ideje szemmel tartó alkotmányvédelemtől, csak hogy nyílttá válhasson az eljárás.
Márpedig a magyar hírszerzők szerint a kapkodás ártott az ügynek, sokkal nehezebbé vált a bizonyítás. Szikinger például azt mondta most, hogy a gyanúsításban olyan dolgokat rónak ügyfele terhére, hogy például „oroszokkal beszélgetett”, ami igaz ugyan, de még a legtágabban értelmezett kémkedésnek sem felel meg.
Ezen kívül kisebb súlyú gazdasági svindlikkel is gyanúsítják a politikust, például hogy gyakornoka, bár a szerződés ezt írta volna elő, nem tartózkodott a teljes szerződéses időtartam alatt Brüsszelben. Ezt a képviselő kihallgatásán el is ismerte egyébként.
Szikinger álláspontja szerint a gyanúsítás formálisan sem stimmel. A „kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” elnevezésű bűncselekményt, amit Kovács terhére rónak, csak 2014-ben került be a büntetőkódexbe, márpedig a gyanúsításban 2011-2013-as esetek is szerepelnek.
Az „oroszügyekben” gyakran megszólaló zöldpolitikus, Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja az Átlátszónak azt hangsúlyozta, pártja egyrészt elfogadhatatlannak tartja, hogy jól láthatóan az egész ügy felgöngyölítését politikai szempontok szerint választási kampányokhoz igazítják, miközben nemzeti érdek lenne a lehető leghamarabb tisztán látni.
Az LMP álláspontja ugyanakkor évek óta az, hogy az növekvő orosz befolyás nagyon is létező és valós nemzetbiztonsági kockázat, és ennek sajnos csak egy eleme, hogy EP képviselő lehet egy a gyanú szerint Oroszországgal több, mint szoros viszont ápoló politikus. „A Jobbiknak abba kell hagynia a félrebeszélést, mert a pártnak is van mit megmagyaráznia a választóknak konkrétan ebben az ügyben és általában az orosz befolyással kapcsolatban” – fogalmazott Ungár.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!