Pert nyertünk a CÖF ellen, a kormánybarát civileknek nyilvánosságra kell hozniuk a nem magánszemély támogatóik listáját

A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatokról, így a jogi személyektől kapott támogatásairól is el kell számolnia a nyilvánosság előtt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett, nem jogerős ítéletében az Átlátszó újságírójának keresetére arra kötelezte a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt, hogy az

adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját.

A döntés ugyan nem előzmények nélküli, de fontos lépés abban a jogalkalmazási folyamatban, amely eldönti, hogy mennyit érnek a gyakorlatban a közhasznú civil szervezetek működésére vonatkozó átláthatósági követelmények.

Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója a Civil Összefogás Fórum, illetve az annak szervezeti hátterét adó CÖKA 508 milliós MVM-támogatásáról szóló információn felbuzdulva még április végén nyújtott be adatigénylést, amelyben a 2010.01.01. és 2017.04.27. között a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által jogi személyektől kapott támogatások listáját kérte ki, feltüntetve azon a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát.

Az igénylésre a CÖF-CÖKA nem válaszolt, amiről a szervezet vezetőinek nyilatkozatai alapján már akkor sejthető volt, hogy nem technikai oka van: a korábbi adatigénylésünkre, az MVM által nyilvánosságra hozott óriástámogatás kapcsán tett nyilatkozataikban ugyanis azzal érveltek, hogy

„az MVM támogatását a megkötött szerződésünk szerint előzetesen csak a donorszerv hozhatta nyilvánosságra”.

Pedig az közpénz volt, az adatigénylés pedig magánszervezetek adományait is érinthette. Ezért aztán pert indítottunk az adatok kiadása iránt. Keresetlevelünkben azzal érveltünk, hogy az igényelt adatok egy része – legalább a CÖF-CÖKA MVM-es, illetve a fideszes pártalapítványtól kapott támogatásai – közpénzből folyósított támogatások, amelyekről szervezeti formától függetlenül bárkinek el kellene számolnia.

Emellett azonban hivatkoztunk arra is, hogy az alperes kettős könnyvitel vezetésére köteles közhasznú civil szervezet, ami miatt éves beszámolóiban a nem természetes személyekről kapott támogatásokról a Civiltörvény alapján – az általunk kért adattartalmat is magában foglaló módon – a nyilvánosságot eleve köteles tájékoztatni.

Márpedig ez akkor is megalapozza a válaszadás kötelezettségét, ha az alperes az ilyen támogatásai közül csak az MVM-ét szerepeltette a beszámolóiban. (Utóbbi esetében egyébként a beszámoló elkészítése és leadása már a támogatás tényének nyilvánosságra kerülése után történt.)

Ezen a ponton érdemes elhelyezni a történetet a „Lex Civil”, azaz a címében átláthatóságinak nevezett, de tartalmában leginkább a 2012-es orosz „civil ügynök” törvény magyar változatának tekinthető, éppen az adatkérés idején tárgyalt törvényjavaslat körüli vita keretei közt.

A külföldi támogatások külön bejelentésére és a kormányzati honlapon történő, azóta meg is kezdett listázása kapcsán ugyanis többek közt általunk is hangoztatott ellenérv volt, hogy a külföldi állami vagy magántámogatásokban részesülő szervezetek esetében azért fals az átláthatósági érvelés, mert – azon túl, hogy a donorok maguk is megkövetelik a támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételét – az érintett támogatási adatok az addigi törvényi szabályok alapján is megismerhetőek.

A közhasznú (így például egyszázalékos felajánlások gyűjtésére és különféle  közteher-kedvezményekre jogosult) civil szervezetek gazdálkodására és támogatásaira ugyanis a civiltörvény nyilvánossági szabályokat írt elő. Ezek megtartása esetén pedig – mivel a nagyobb civil szervezetek lényegében kivétel nélkül közhasznúak – az éves beszámolókból eddig is látszott, hogy ki, mikor, mennyit, honnan és mire kapott.

Ehhez képest fontos az a kérdés, hogy mi van akkor, ha a támogatásokról vagy azok egy részéről a beszámoló hallgat, esetleg csak összefoglaló adatokat közül róluk.

A „Lex Civil” ráadásul csak a szervezetlista közzétételét rendelte el, ezért aztán még annak – az előző nemzeti kozultáció preferált válaszaiba bele is írt – kormányzati célkitűzésnek sem felelt meg, hogy

kötelezzük a külföldről támogatott civil szervezeteket arra, hogy „regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek”.

Valójában ugyanis a jogi személyektől kapott külföldi támogatások és azok célja – a hazai támogatásokkal együtt – eleve nyilvános volt. Legalábbis szerintünk. Az adatkérés elutasítása és a per ugyanis megmutatta, hogy a CÖF szerint nem.

A perben egyrészt vitatták, hogy akár közérdekű, akár közérdekből nyilvános adatként civil szervezetként adatigénylések teljesítésére lennének kötelesek a konkrét kérdés tekintetében, másrészt az adományozó szervezetek üzleti titkainak védelmére, a velük kötött szerződésekben foglalt titoktartási záradékokra hivatkozva (amelyek ezek szerint még a támogatás tényére és összegére is kiterjednek, mintha ma – és ez már természetesen a mi megjegyzésünk – akkora bátorság kellene a CÖF támogatásához, hogy üzleti érdekből annak tényét is titokban kell tartani).

A Fővárosi Törvényszéket azonban az erre vonatkozó alperesi érvek részben sem győzték meg, és elrendelte az igénylésben megjelölt adatok kiadását.

Ezt a később írásba foglalandó ítélet a szóbeli indokolás szerint arra alapozza, hogy 1. aki közfeladatot lát el, annak az adatai – a személyes adatok kivételévek – közérdekű adatok, 2. a CÖKA közhasznú alapítvány, 3. a Civiltörvény pedig úgy definiálja a közhasznú tevékenységet, hogy civil szervezet létesítő okiratában megjelölt minden, a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenységet jelent.

Ennek alapján úgy tűnik, hogy a döntés az eddig hasonló ügyben hozott döntések közül a Fővárosi Ítélőtáblának a Demokratikus Koalíció felcsúti focialapítvány elleni, taó-támogatások nyilvánosságát érintő ügyében hozott döntését követi.

Annyiban azonban a CÖF-ös ügynek szélesebb lehet a hatálya, hogy itt az ítéleti kötelezés a taó-val ellentétben valóban tisztán magánforrásból, állami bevételekhez nem kapcsolódó módon nyújtott támogatásokra is vonatkozik.

A történetnek messze még a vége, a felcsúti ügy a Kúria előtt van, és nyilván a CÖF is fellebbez majd a mostani döntés ellen. Az viszont már most látszik, hogy ha valami tényleg változtat azon idén, hogy mennyire átlátható a civilek – akár kormánykritikusok, akár kormánybarátak – működése, akkor ez nem a Lex Civil lesz, hanem ezek az ítéletek.

Sepsi Tibor