Egy tíz éve indult romániai munkaügyi vitára tett pontot az Emberi Jogok Európai Bíróságának tizenhét tagú Nagykamarai tanácsa néhány nappal ezelőtt. Az ügyben arról kellett döntenie a strasbourgi bíróságnak, hogy sérti-e a magánszférához való jogot az olyan munkáltatói felmondás, amelynek alapjául szolgáló információkat a munkavállaló magánlevelezésének ellenőrzésével szerezte meg a munkáltató. A bíróság a konkrét ügy megítélésében megosztott volt, hat tagja különvéleményt fogalmazott meg az ítélethez, de az általános sztenderdek tekintetében konszenzusosnak látszik a döntés. Ezek fényében nagyon szigorú feltételek mellett, de lehet jogszerű a munkahelyen folytatott magánlevelezés ellenőrzése.
Az eset alapjául szolgáló ügyben Bogdan Mihail Bărbulescu három évig dolgozott egy privát cégnél sales munkakörben, aki a Yahoo Messengerét vezette be az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, amelyet privát beszélgetésekre is használt – a menyasszonyával és a bátyjával csetelt munkahelyen, munkaidőben, a munkáltató által biztosított eszközökön.
Ez a magatartás egyértelműen tilos volt, a munkahelyének belső szabályzata kitért rá, sőt, tájékoztatták is a munkavállalókat egy külön levélben, hogy az egyik kollégának azért mondtak fel, mert kiderült, hogy megsértette ezt a szabályt. Mind a belső szabályzatot, mind az említett tájékoztatást aláírásával igazoltan átvette Bărbulescu, ennek ellenére folytatott magánlevelezést a munkahelyén.
Hogy derült ki, hogy a panaszos magánlevelezést folytatott? Pontosan nem tudni, az ítéletből annyi tudható, hogy a feltűnően nagy adatforgalom miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, amelyben megkérdezték, hogy miért folytat privát levelezést a munkahelyén, amelyet ő tagadott, de 15 perc múlva elétették a 45 oldalnyi beszélgetését kinyomtatva, majd felmondtak neki.
Bărbulescu megtámadta a felmondást a munkaügyi bíróságon, de jogerősen elvesztette a pert. Ezt követően fordult Strasbourghoz, ahol első fokon 6-1 arányú döntéssel vesztett, de kérte a döntés nagykamarai felülvizsgálatát, amit a bíróság engedélyezett, és a Nagykamara előtt meg is fordult a döntés: 11-6 arányban Bărbulescu nyert.
A Nagykamara döntése nem a konkrét ügy miatt érdekes annyira, hiszen annak megítélésében meglehetősen megosztott volt, amit nemcsak a szavazati arány jelez, hanem az is, hogy a többségi döntés ellenére semmilyen kártérítést nem ítéltek meg a panaszosnak (van arra lehetőség, hogy a strasbourgi bíróság azt mondja: a jogsértés megállapítása önmagában igazságos elégtételt nyújt a panaszosnak, még nem-vagyoni kártérítés megítélése is szükségtelen).
Az ügyet azért hasznos ismerni, mert tételesen felsorolja benne a Bíróság, hogy feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a magánlevelezés megfigyelése egy munkáltató által mikor lehet jogszerű az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke fényében, amely szerint:
„Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.”
Amikor a nemzeti tagállamok bíróságai egy hasonló jogvitát döntenek el, akkor a strasbourgi döntés alapján a következőket kell megvizsgálniuk és mérlegelniük:
Egyértelműen és előzetesen tájékoztatták-e a munkavállalót az ellenőrzés lehetőségéről és módjáról?
Milyen mértékű az ellenőrzés? Kiterjed-e a tartalom megfigyelésére, vagy csak adatforgalmi mennyiségi adatokat rögzítenek e körben? Minden kommunikációt ellenőriznek, vagy csak egyes formáit? Meddig tartott az ellenőrzés és az eredményeit ki ismerhette meg?
Megfelelő indokot szolgáltatott-e a munkáltató a magánszférát korlátozó megfigyelés szükségessége mellett?
A konkrét eset összes körülményei alapján lehetséges lett volna az magánszférát kevésbé korlátozó ellenőrzéssel elérni az egyébként jól megindokolt célt?
Milyen következményekkel járt a megfigyelés a munkavállalóra?
A visszaéléssel szemben a rendszer megfelelő biztosítékokat tartalmaz-e? (például levelezés tartalmát csak akkor ismerheti meg a munkáltató, ha erre a levelezés előtt a munkavállalót külön figyelmeztetik)
Az érintett munkavállalóknak biztosítanak-e jogorvoslatot arra az esetre, ha a felsorolt követelményeknek szerinte nem felel meg a munkáltatója eljárása?
A konkrét esetben felmerült bizonyítékokat és érveket értékelte eltérő módon az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája, ezért volt megosztott abban a kérdésben, hogy az ügyben meg kellett-e állapítani az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését arra alapozva, hogy a román munkaügyi bíróságok ítéletükkel nem védték megfelelően a panaszos magánlevelezésének tiszteletben tartásához fűződő jogát.
Abban sem értettek egyet a bírák, hogy az összes belső hatékony jogorvoslatot kimerítette-e a panaszos, mielőtt a nemzetközi bírósághoz fordult, és abban sem, hogy a tájékoztatása megfelelő volt-e, illetve azokat hogyan kellett értelmezni.
Mint említettem, ennek a vitának nagy jelentősége nincs. Annak viszont annál inkább, hogy minden európai munkavállaló és munkáltató kapott egy elég jól használható tesztet annak megítélésére, hogy a munkahelyen a kommunikáció ellenőrzése jogszerű-e vagy sem.
M. Tóth Balázs
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!