Átláthatóbbá tettük a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gazdálkodását

 

Közadatigénylésben kértük ki az NSKI 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját, melyet az Infotörvény szerint honlapjukon egyébként is közzé kéne tenniük. A fantomintézet honlapján azonban semmi nem volt az üvegzseb-menüpontban, és döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket. Ezután panaszt tettünk a NAIH-nál, és nyertünk.

2013 februárjában alapította meg a kormány a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI), melynek elnöke az erdélyi származású Szász Jenő lett. Az induláskor 1,3 milliárd forintot kapott az intézet, de a HVG még hónapokkal később sem találta meg akkori székhelyén, a Miniszterelnökségen. A helyzet azóta sem sokat javult, az újságírói kérdésekre érzékeny NSKI-nak 2015-ig érdemi honlapja sem volt, és azóta is fantomszervezetként emlegeti a kisebbségkutató szakma.

Korábbi cikkeink a Nemzetstratégiai Kutatóintézetről:

Így szívatják az Országgyűlésben a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökét

Már 18-an koordinálják a nemzetstratégiát a fantomintézetben

Bő két éve a jobbikos Szávay István faggatta arról a Parlament Nemzeti összetartozás bizottságában Szász Jenőt, hogy az általa igazgatott – elvileg – tudományos intézet miért szervez székely bált és mangalicafesztivált, de az NSKI elnöke természetesen megmagyarázta, hogy ez mind a nemzetmarketing része. Szász azt is közölte ezen a bizottsági ülésen, hogy nem szeretne minden újságírói kérdésre válaszolni.

„Sőt, én képviselő úrtól azt kérem, hogy egy olyan törvényt kezdeményezzen, hogy például a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ne legyen köteles minden egyes információról újságírói kérdésre választ adni.

Ugyanis nem tudom, sőt tudom, hogy időnként az atlatszo.hu nevében milyen erdélyi újságírók tesznek föl kérdéseket, akikről van tapasztalati tudásunk, az elmúlt 15-20 év kapcsán valamiféle ismérvünk, és nem vagyunk arról meggyőződve, hogy a neki kiadott válasz csak őt érdekelte, vagy az általa feltett kérdésekre a válasz csak őt érdekelte.

Sőt élünk azzal a gyanúperrel egyes újságírók esetében, hogy más érdekeket képviselnek, mint a magyar nemzet érdekei, ezért én azt gondolom, hogy érdemes volna ezt megfontolni, hogy például ezen válaszadási kötelezettség alól valamifajta mentesítést legyen, vagy hogy például a nemzetstratégiai kérdéseknek legalább bizonyos kategóriája érdemelne-e ilyen védelmet vagy sem. Én inkább ebből a szempontból kérem a képviselő úr és a bizottság segítségét. (…)”

2016-ban sem történt pozitív változás, az NSKI honlapján semmilyen közérdekű adatot nem találtunk. Ezért 2016. decemberében adatigénylésben kértük ki az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját, amit az Infotörvény szerint minden állami és önkormányzati intézménynek és cégnek kötelező kitennie a honlapjára.

Molnár Miklós, az NSKI elnöki kabinetének vezetője hosszadalmas levélben tagadta meg az adatigénylésünk megválaszolását. Arra hivatkozott, hogy az általunk kért adatok döntéselőkészítő dokumentumok. Nem értettünk vele egyet, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).

Nemrég megérkezett a NAIH válasza, mely szerint nekünk van igazunk.

A hatóság levele szerint érdeklődésükre az NSKI először azt válaszolta, hogy

„Amennyiben egy ismeretlen hátterű újságíró számára teljes körűen elérhetővé válna egy olyan lista, amely valamennyi stratégiai együttműködő partnerünk nevét és elérhetőségét, a szerződés tárgyát, ez által pedig a magyar nemzet megerősödése és fennmaradása érdekében tett erőfeszítéseiket tartalmazná, akkor az rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja őket.”

Ezt követően a NAIH tájékoztatta a Szász Jenő által vezetett intézetet arról, hogy adatigénylésünkben nem az együttműködő partnereik nevét és elérhetőségét, hanem az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját kértük, és azokat az Infotörvény értelmében egyébként is közzé kéne tenniük a honlapjukon.

A NAIH egyúttal azt is megállapította, hogy az NSKI honlapjáról teljesen hiányoznak a kötelezően közzéteendő adatok: nincs fent semmi a működésükről, tevékenységükről és gazdálkodásukról sem. A hatóság nem fogadta el a döntéselőkészítésre való hivatkozást sem, és leszögezte, hogy a megkötött szerződések egész biztosan nem minősülnek döntéselőkészítő dokumentumoknak, hisz „az azok alapján végezhető szolgáltatásokra vonatkozó döntés már megszületett”.

A NAIH felhívta az NSKI figyelmét arra, hogy

„A korrupció megelőzése és felderítése szempontjából a mind nagyobb nyilvánosság lenne elvárható a közpénzből gazdálkodó szerveknél.”

A hatóság végül ismételten felszólította az NSKI-t, hogy válaszolja meg az adatigénylésünket, és tegye fel a honlapjára az Infotörvény szerint kötelezően közzéteendő szervezeti, személyzeti, tevékenységi és működési, valamint gazdálkodási adatait. Az NSKI az adatigénylésünkre még nem válaszolt, de a honlapján már lett üvegzseb-menüpont, és azon belül elérhetők az általunk kért szerződéslisták is. Évenkénti bontásban, PDF-ben: 2013, 2014, 2015, 2016, 2017.

 

 

Erdélyi Katalin