A Nemzeti Nyomozó Iroda nem magának kérte az etikus BKK-hacker levadászását

Volt nyomozók szerint a rendőrség mai működési rendszerében elképzelhetetlen, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) online értékesítési rendszerének biztonsági hibáját jelző fiatalemberrel szemben úgy indult volna eljárás a T-Systems feljelentésére, hogy arról Pintér Sándor belügyminiszter ne tudott volna vagy ne egyeztettek volna vele. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy éjjel vitték el otthonából (az új információk szerint péntek reggel) és hallgatták ki gyanúsítottként azt a 18 éves fiatalembert, aki jelezte a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) azt, hogy az e-jegyrendszer biztonsági hibái miatt 50 forintért tudott bérletet venni. Miután erről értesítette a vállalatot, az e-rendszer üzemeltetője, a T-Systems Magyarország Zrt. feljelentést tett ellene a rendőrségen.

A T-Systems egy közleményben hangsúlyozta, hogy ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, amit kötelessége volt megtenni. „Ugyanakkor a BKK és a T-Systems Magyarország vezérigazgatói sajnálattal értesültek arról, hogy a gyanúsított egy fiatal diák, aki a médiában megjelent nyilatkozatai szerint jó szándékkal járt el” – tették hozzá a cég részéről.

Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó, Budapesttől 300 kilométerre élő 18 éves diák úgy vélte, nem követett el bűncselekményt. Az interjúban elmondta azt is, hogy csak segíteni akart, egyébként pedig semmilyen képzetsége nincsen, ismereteit hobbiként sajátította el. Hogy a fiatal tudása mégis nagyobb egy amatőrénél, mutatta az is, hogy korábban egy állami cég weboldalán talált egy programhibát; akkor megköszönték neki a jelzését.

Kiemelt rendőrségi ügyként kezelik

Most azonban más hozzáállást kellett a fiatalembernek megtapasztalnia. Az információs rendszer vagy adat megsértése vétség elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentés hazánk rendőri szervezetének kiemelt bűnügyi egységéhez, a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) került. Az Átlátszó által megkérdezett volt parancsnokok szerint az NNI-t Papp Károly országos rendőrfőkapitány jelölhette ki az ügy felderítésére.

Igaz, a fő bűnügyes szervezet kiberbűnözés elleni egysége mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) is van hasonló ügyekkel foglalkozó csapat, de az ott meglévő eszközöknél az NNI jóval felszereltebb – jegyezték meg a szerkesztőségünk által megkérdezettek, akik szerint olyan nagy nyomozásra nem kell számítani, hiszen a fiatalember teljesen együttműködőnek tűnik, az ügy pedig nem igazán bonyolult.

Abban is egyetértettek, hogy az ügy NNI-hez történő delegálása anélkül nem történhetett meg, hogy az országos főkapitány Pintér Sándor belügyminiszterrel ne egyeztetett volna. Megjegyezték, azért sem gondolják, hogy Papp Károly önállóan lépett volna, mert ő inkább egy jó végrehajtó katona, ráadásul Pintér egyik bizalmi embere, amit részben annak köszönhet, hogy a belügyér felfedezettjének számít.

Korábban ilyen felülről kiinduló ügybuzgalomra utaltunk akkor, amikor a miniszterelnök lánya esküvőjén ellopott mobiltelefonok nyomozását az NNI-hez utalták, pedig az nem volt indokolt. Legalábbis a rendőrség nem hozta fel, hogy a bűntett helyszínén jelen lévő illusztris társaság miatt csak a nyomozó iroda lett volna arra képes, hogy pénzt, paripát és fegyvert nem sajnálva nyomuljon az ügyben.

Ugyanakkor – tette hozzá ehhez egy volt rendőri vezető – a rendőrségen, és ehhez hasonlóan más állami szervezeteknél, a szolgalelkűség is jelen van, mégpedig annyira, hogy egyes ügyekben a középvezetői szinteken önként tesznek szívességeket. Ám azt a folyamatot, amit a BKK jó szándékú hekkerével kapcsolatban meg lehetett tapasztalni, nehéz elképzelni egy osztályvezető saját akciójaként.

Valószínűnek tűnik az is, hogy a kormányzat egységesen kezeli ezeknek az ügyeknek a kommunikációját, és ha kell, megmondja, hogy a fővárosnak, illetve a cégeinek, hogy mit tegyenek.

Az Átlátszónak egy, a Főváros ügyeit jól ismerő forrásunk háttérként csak annyit mondott, hogy nem tud arról, hogy központilag beleszóltak volna a hekkeres ügy kommunikációjába, vagy vitték el a történetet a feljelentés irányába. Van két olyan vonal a T-Systems és a belügyi vezetés között, amelyek akár alá is támaszthatják szerkesztőségünkkel megosztott információt.

Telekom, T-Systems, büntetés-végrehajtás

Az egyik, a belügy szerveihez vezető vonalat egyik régebbi cikkünkben már érintettük. Akkor arról írtunk, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) nem adta ki azokat a szerződéseket, amelyeket a Mobil Kapcsolat Kft.-vel kötött a börtön-mobilok rendszerének működtetésére.

Kapcsolódó cikkünk

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki a BvOP a börtönmobil-szerződéseket

Hogy a büntetés-végrehajtás miért egy, a piacon nem igazán ismert céget választott ki, nem tudni. A dolgozók tudni vélték, hogy a Mobil Kapcsolat Kft. a BvOP-vel való szerződéskötést egy magas pozícióban lévő belügyes segítségével érhette el. A kft. tulajdonos-ügyvezetője, Megyeri Péter dolgozott a Telekomnál és a T-Systems Magyarországnál is. Ez utóbbinál ügyvezető igazgató-helyettesként és értékesítési vezetőként tevékenykedett.

Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy ennek a pályafutásnak lehetett-e szerepe abban, hogy a büntetés-végrehajtás a Telekomtól vette meg a húszezer mobilkészüléket, de Megyeri Péter csak annyit közölt szerkesztőségünk megkeresésére, hogy cégét üzleti tanácsadásra hozta létre azt követően, hogy felmondott előző munkahelyén és vállalkozásba kezdett.

Ezzel pedig igencsak jó lóra tett, ugyanis míg a cég az indulását követő esztendőben, 2014-ben az Opten céginformációs rendszer adatai alapján mintegy 8,5 millió forintos nettó árbevételre tett szert, addig a következő évben már 253,5 millió forint árbevétel szerepel a cég pénzügyi adatainál. 2016-ban pedig a Mobil Kapcsolat Kft. nettó árbevétele elérte a 600 millió forintot.

Volt belügyes Tarlós mellett

A másik szál Tarlós István főpolgármester bizalmi emberével kapcsolatos. Nem másról van szó, mint a Fővárosi Önkormányzat rendészeti igazgatójáról, Pető Györgyről, a belügy egykori kémelhárítójáról, a III. kerület volt alpolgármesteréről, aki a rendőrségnek besegített a BKV-ügy nyomozásába is.

Persze, azóta eltelt már jó pár év, de Pető kapcsolatrendszere nem csak megmaradhatott, hanem még erősebbé és szélesebbé válhatott rendészeti igazgatóként. Főleg az ehhez a területhez kapcsolódó állami szervezet, a rendőrség köreiben.

Kapcsolódó cikkünk

Percemberke a kígyófészekben – Molnár Gyula új MSZP-elnök portréja

A történet legújabb fejleménye is erősíti azt a vonalat, hogy nem a BKK egyeztethetett a büntetőfeljelentés megtételéről a T-Systems Magyarországgal. Vasárnapra jelent meg a közlekedési társaság vezérigazgatójának, Dabóczi Kálmánnak a közleménye, amelyben bocsánatot kért az utasoktól, s ezzel együtt minden segítséget megígért a Tarlós István főpolgármester által bejelentett vizsgálathoz. Ezt a 444 a cikkében úgy értékelte, hogy a BKK vezetőjének „Tarlós léphetett a tyúkszemére”.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után Pető György rendészeti igazgató jelezte, hogy reagálni szeretne a megjelentekre. Mégpedig azt, hogy neki ezzel az üggyel kapcsolatban sem feladata és ebből adódóan lépése sem volt.

Csikász Brigitta