A kádi a vádlód, a kádi a bírád – sok esetben még mindig ez, a török időkből hagyományozódó joggyakorlat érvényesül Szerbiában. Persze a formára azért ügyel az EU-ba igyekvő ország: annak rendje és módja szerint lefolytatják az elsőfokú, majd fellebbezés esetén a másodfokú bírósági eljárást is, ám ha a hatalom szemében szálkát képező médium vagy sajtómunkás a vádlott, az elévülő ügyek tekintetében világrekordernek számító szerbiai igazságszolgálatás önmagát meghazudtoló gyorsasággal mondja ki a verdiktet.
A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság, megmásítván a Belgrádi Felsőbíróság elsőfokú, felmentő ítéletét, arra kötelezte az újvidéki székhelyű Vajdasági Újságírók Független Egyesületét (VÚFE), hogy 300.000 dináros (kb. 750.000 forintos) kártérítést fizessen egy bizonyos Danijel Kulačinnak becsületsértés miatt.
A VÚFE internetes portálja, az Autonomija/Autonómia ugyanis 2014-ben közölt egy véleménycikket, melynek szerzője az egyetlen vajdasági magyar napilap, a Magyar Szó írását szó szerint idézte. A Magyar Szó vonatkozó cikke szerb nyelven is napvilágot látott, az Autonomija szerzője innen vette át az idézetet, pontos hivatkozással a forrásra.
A szerbiai sajtótörvény alapján – eltérően a magyar szabályozástól – azon a médiumon lehet becsületsértésért elégtételt venni, amely azt eredetileg elkövette. Kulačin úr azonban nem így gondolta. Ezért beperelte mind a Magyar Szót, mind az Autonómiát.
A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete és a kétnyelvű Autonómia
A Vajdasági Újságírók Független Egyesületét (VÚFE) 1990-ben alakították a nacionalista őrülettel és háborús uszítással szembeszegülő újságírók. Ez volt az első, az állami struktúráktól teljesen független egyesület az egykori Jugoszlávia területén.
Slobodan Milošević uralma idején alternatív híradót „sugárzott” az utcán hangosbemondó segítségével, mert akkoriban, internet nem lévén, ez volt az egyedüli módja annak, hogy a polgárok értesüljenek az állami médiában cenzúrázott hírekről. Ezért persze az egyesületet közellenségnek, tagjait pedig „külföldi kémeknek” és – milyen ismerős – „Soros-bérenceknek” kiáltotta ki az akkori hatalom.
Milošević bukását követően a rendszerváltók naivitásával azt lehetett hinni, hogy egycsapásra minden megváltozik, de legalábbis nem tűnt túlzónak az a gondolat, hogy a sajtó szabadsága elérhető közelségbe került.
Mintegy másfél évtizedig, ha nem is haladtunk szupergyorsasággal, sőt, inkább nyögvenyelősen, de az ország sajtószabadság tekintetében viszonylag jól teljesített: 2014-ben a Riporterek Határok Nélkül (RSF) a világ szabadabb országai közé sorolja Szerbiát.
És akkor kormányfő lett Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt vezére, Slobodan Milošević egykori tájékoztatási minisztere. Az RSF ranglistáján az ország egyetlen év alatt 13 helyezést zuhant (az 54-ről a 67-re), a sajtószabadság-index pedig az idén volt a legrosszabb Vučić regnálása óta.
„A szerbiai médiumok komoly gazdasági és politikai nyomásgyakorlásnak vannak kitéve, a hatalom iránt legkritikusabbakat pedig nyilvánvaló támadások érik” – áll a nemzetközi szervezet idei jelentésében.
Az Autonómia – vajdasági civil portál szerb nyelvű verziója immár tíz éve létezik, két évvel ezelőtt pedig magyar nyelvű oldallal is jelentkezett. A többnyire kormánykritikus publicisztikát közlő Autonómia mellett a VÚFE a fenntartója az oknyomozásra szakosodott VOICE-műhelynek is, amely rendszeresen jelentet meg tényfeltáró cikkeket.
Az Autonómiát érintő elsőfokú, felmentő ítélet tavaly novemberben született meg. A bíróság elfogadta a védelem álláspontját, miszerint egy hivatkozással ellátott, szó szerinti idézet miatt nem vonható felelősségre egyetlen médium sem. Kulačin úr azonban fellebbezett, és sikerrel járt. A fellebbviteli bíróság ítéletére már csak öt hónapot kellett várni.
A bírói tanács e másodfokú perben úgy találta, hogy a publicisztika szerzőjének igenis ellenőriznie kellett volna a Magyar Szóból átvett idézet állításainak valóságtartalmát, és mivel az idézetben szereplő információk némelyikéről nem bizonyosodott be, hogy igaz volna, ezért az alkalmas volt a felperes becsületének megsértésére.
Vagyis a vádlott fizesse ki Kulačin úrnak a 300.000 dináros fájdalomdíjat és persze a perköltségeit is vállalja magára: ez mindösszesen egymillió forint körüli dinárösszegre rúg.
És mi történik mindeközben a Kulačin kontra Magyar Szó perben? Nagyjából semmi.
Megbízható információink szerint ősszel folytatódik az elsőfokú tárgyalás, de ítélet még sehol. Csodálkozhatnánk persze, miképp lehetséges, hogy a forrást jelentő újság ügyében még az első fokú eljárás sem zárult le, miközben az azt idéző médiumot már jogerősen elítélték – ha nem Szerbiáról volna szó. Mert itt csak merő véletlenek vannak.
A Magyar Szó alapítója a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzata, vagyis a Magyar Nemzeti Tanács, amelyben abszolút többsége van a Szerb Haladó Párttal együtt kormányzó Vajdasági Magyar Szövetségnek. Ne szépítsük: a mostani Magyar Szó a hatalom szócsöve.
Az Autonómia kiadója az az újságíró-szervezet, amelynek vezetőit véleményük miatt naponta zaklatják a közösségi hálókon identitásukat már nem is titkoló egyének, rendszeressé váltak a nekik címzett halálos fenyegetések, legutóbb pedig a kormánypárt parlamenti képviselője mutogatta sajtótájékoztatóján az ún. diktatúraellenes tüntetésen újságírókról készült fotóikat, mintegy célkeresztet rajzolva a homlokukra.
Persze sem a zaklatásoknak, sem a fenyegetéseknek, sem a stigmatizálásnak nem lett jogi következménye, pedig az újságíró-egyesület rendszeresen jelenti ezeket az eseteket a rendőrségen.
A fellebbviteli bíróság ítéletének viszont nagyon is lesz következménye. Amennyiben május 31-ig az egyesület nem fizet, jön a végrehajtó.
Az Autonómiát kizárólag projektekre megítélt céleszközökből tartjuk fenn. Más szóval: az Autonómia kiadójának nincs olyan forrása, amelyből a szerbiai viszonylatban horribilisnek számító büntetést ki tudná fizetni.
Ezért arra kérünk mindenkit, aki teheti, hogy segítsen ki bennünket támogatásával.
Pressburger Csaba, az Autonómia magyar oldalának szerkesztője
FOLYÓSZÁMLAADATOK KÜLFÖLDRŐL TÖRTÉNŐ UTALÁS ESETÉN:
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
