Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Első fokon minden pontban elutasította a Fővárosi Törvényszék a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmét, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos vádlotti kijelentéseket akarta helyre tenni.
Elébe ment a Fővárosi Főügyészség annak, hogy a bíróság döntsön a vitatott kérdésről, hogy az Átlátszó egyik cikke a valóságnak megfelelően mutatta-e be a tényeket, és a szervezet honlapján már tavaly november 26-án közleményben adta hírül, hogy a vádhatóság szerint a Quaestor DunaCity-projekt ingatlanjainak zár alá vételével kapcsolatos cikkünk szerintük valótlanságokat tartalmazott. Pedig a bíróság első fokú ítélete ennek az ellenkezőjét állapította meg.
Ismert, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A vád szerint az ügyben összesen 200 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet; mindezt állampapírok elsikkasztásával, majd nem létező kötvények eladásával követték el, valamint egy piramisjátékot is szerveztek. A vádhatóság öt vádpontban összesen 5 458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és tíz vádlott-társa terhére.
Mint a sajtóban megjelent, a kárösszegből 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap.
Tarsoly és két vádlott-társa annak a meglátásának adott hangot, hogy a többi igényt is fedezné például a DunaCity-projekt ingatlanjainak zár alá vétele, ám azzal kapcsolatban a vádhatóság a nyomozás során nem tett lépéseket. A terület azért értékes a vádlottak szerint, mert azon akár több százmilliárd forintos fejlesztést is meg lehet valósítani rajta.
A legutóbbi tervek szerint ez az ingatlan lehet a 2024-es olimpiai sportesemények falujának a helyszíne, és itt kapna helyet az atlétikai stadion is.
Épp ezért tartanak a vádlottak attól, hogy a végelszámoló esetleg áron alul értékesítheti az ingatlanokat. A főügyészség szerint azonban nem szükséges a zár alá vétel, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy utasítsa el az erre irányuló kérelmet.
A vádhatóság indoklásként azt hozta fel, hogy a zár alá vétel megnehezítette volna a felszámolási eljárást, és „kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére”. A Fővárosi Törvényszék döntése az ügyben a vádhatóságnak kedvezett, nem zárolták a kérdéses ingatlanokat.
Kapcsolódó cikkeink
MSZP-közeli és oroszbarát szálak a 200 milliárdos Quaestor-csődben
Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?
Irodabútorokból fizetnék ki a Quaestor hitelezőit
Közel 200 millió forintot vett fel egy állami sofőr a Quaestortól a csődbejelentés napján
Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben
A zár alá vétel megtagadásáról szóló cikkünk megjelenése után már másnap, „Valótlan állítások az Átlátszó.hu Quaestor-üggyel kapcsolatos cikkében” címmel közleményt adott ki a Fővárosi Főügyészség a szervezet honlapján, amelyben azt állították hogy a kifogásolt írásunk valótlan állításokat tartalmazott.
A közleményben megjegyezték még azt, hogy a cikk írójától és a szerkesztőtől is kérték a hivatkozott cikk kiegészítését a főügyészségi állásponttal, erre azonban nem került sor.
A sajtó-helyreigazítási kérelemnek, amelyet a Fővárosi Főügyészség felettes szerve, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) nyújtott be a bíróságra, ugyan nem tett eleget szerkesztőségünk, de egy kiegészítést a pontosság kedvéért hozzátettünk a szöveghez.
Ez a következő volt: „A cikk korábbi változata félreérthetően fogalmazott arról, hogy mi az ügyészség szerepe a zár alá vétel tekintetében. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint főszabályként bíróság dönt a zár alá vételről, így a jelen ügyben az ügyészség (a cikkben is szereplő érveket felhozva) csak indítványozta a bíróságnak a zár alá vételre irányuló indítvány elutasítását.”
A januári tárgyaláson az Átlátszó ügyvédje azal érvelt, hogy az olvasó szempontjából a cikk lényeges állítása az volt, hogy az ügyészség a terheltek indítványa ellenére nem kívánta a kérdéses ingatlanokat zár alá venni, így azok végelszámoló általi értékesítése zavartalanul folytatódhatott, ennek valóságát pedig a Fővárosi Főügyészség 2016. november 16-i indítványa is alátámasztja.
Így helyreigazításra alapot nem adó tévedés, hogy az ügyészség nem indítványozta a zár alá vételt, hanem az ez irányú vádlotti indítvány teljesítését ellenezte. Tordai Csaba megjegyezte azt is, hogy a pontosítás közlésével a szerkesztőség a helyreigazítási kérelemnek részben eleget tett.
A bíró az Átlátszónak adott igazat. Nem ad alapot a helyreigazításra, hogy Fővárosi Főügyészség „nem teljesítette”, hanem csak ellenezte a vádlottak bírósághoz címzett kérelmét, mert a „cikkből kitűnik, hogy a vádlottak az indítványukat a Fővárosi Törvényszéken nyújtották be. Ehhez képest lényegtelen, helyreigazításra alapot nem adó tévedés, hogy az ügyészség csupán ellenezte a kérelem teljesítését, arról a határozatot a bíróságnak kellett meghoznia” – áll az első fokú ítéletben.
„Mivel a tévedés a felperes személyének megítélése szempontjából közömbös, a kereset e tekintetben elutasítandó, az alperes a felperes által kért tartalommal helyreigazításra nem kötelezhető.”
A bíró megjegyezte azt is, hogy az ügyészség hiába jelezte, hogy milyen indítványt tett a pert megelőző eljárások során, a cikk által közölt tények körét lényegesen meghaladná annak helyreigazításként való közlése.
„Való tény, hogy a vádlotti indítvánnyal érintett ingatlanvagyon a büntetőeljárás során korábban előterjesztett ügyészi indítványban nem szerepelt, így ezen tényállítás kapcsán a helyreigazítási kérelem alaptalan; az pedig, hogy ezt a cikk szerzője „furcsának” tartja, ugyancsak helyreigazításra alapot nem adó vélemény.”
A bíró megjegyezte azt is, hogy az ügyészség ugyan szerette volna közzététetni azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség különbséget tud tenni a könyv szerinti és piaci érték között, de a kifogásolt cikk épp „arra mutat rá, hogy abban áll a vádlottak és az ügyészség eltérő álláspontja. E tekintetben a helyreigazítás ugyancsak túlmutatna a cikk tartalmán, meghaladva a helyreigazítás rendeltetését: nincs ugyanis helyreigazításra szoruló alperesi tényállítás”.
Így végül a Fővárosi Törvényszék minden egyes pontban elutasította az ügyészség keresetét, és kötelezte a Legfőbb Ügyészséget a perköltség viselésére.
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!