Az OLAF metrójelentésének teljes nyilvánosságáért pereljük a Miniszterelnökséget

A négyes metróval kapcsolatos milliárdos korrupciós ügyek eredendően 2010 előttiek, ennek megfelelően a kormányzati megszólalók hetek óta hivatkozzák az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) máskor mélyen elhallgatott jelentését, sőt, a Figyelő mai száma már részleteket is közöl annak tartalmáról. Hogy a jelentés szövegét ilyen körülmények között miért nem tette a kormány eddig nyilvánossá, az számunkra is talány. Mindenesetre erre irányuló adatigénylésünk megtagadása miatt bepereltük a Miniszterelnökséget.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42
atlatszo.hu/azenadombol/

A kormány bő két hete jelentette be, hogy az OLAF megállapításai alapján büntetőfeljelentést tesz metróügyben. A jelentést ismerők feltárt korrupcióról és előbb 76,6 milliárd, majd 59 milliárd forintos uniós visszafizetési igényről beszéltek. Közben a papírok is mozogtak: a múlt héten az ügyet vivő Miniszterelnökség átadta a jelentést a fővárosnak, és közben a szöveg „ki is szivárgott”, hiszen az elmúlt hetekben Schmidt Mária tulajdonszerzésének és a szerkesztőség átalakításának köszönhetően a kormány bizalmi körébe szerencsésen megérkezett Figyelő mai száma részletesen beszámol a jelentés alapján az OLAF szerint visszaélésekkel érintett szerződésekről.

A lap megerősíti az 59 milliárd forintos visszakövetelési értéket, illetve arról ír, hogy az okozott kár szinte teljes egészében öt nagy szerződéshez köthető. 31,7 milliárd forintnyi támogatás felhasználását érinti, hogy az áramellátást és a vonatvezérlő rendszereket kiépítő Siemens bennfentes információk alapján pályázott. Szintén a szerződési összeg egészének, 22,9 milliárd forintnak a felhasználását tartja jogsértőnek az OLAF az Alstom metrókocsi-szerződése esetében, mert jogellenes volt a versenytárs pályázatának kizárása.

A szerződésnek csak egy részét érintő, de még így is milliárdos jogellenes felhasználásról ír végül a Figyelő három másik nagy szerződés kapcsán: a BAMCO-konzorcium alagútépítési szerződésénél 8 milliárdos, a Swietelsky állomásépítési szerződésénél 7,5 milliárdos, míg a Strabag-Hídépítő Zrt.-nek a Baross téri állomás szerkezetépítésére kötött szerződésénél 2,5 milliárdos támogatási összeg érintett.

Kapcsolódó cikkünk

Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

 

 

Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy e megállapítások milyen bizonyítékok alapján állnak és kiknek a felelőssége, ha most valóban elhozzuk a legkorruptabb uniós beruházás címét. A jelentés szövege ugyanis továbbra sem nyilvános, pedig közben a Miniszterelnökség mailboxa megtelt közérdekű adatigénylésekkel.

Mi a sajátunkat január 16-án nyújtottuk be, de csak a határidő legvégén, tegnap kaptunk rá választ. A jelentés szövege helyett Vidoven Áprád közigazgatási államtitkár levelével kellett megelégednünk, aki Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár sajtónyilatkozatára hivatkozva azzal hajt el minket, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal az európai adatvédelmi szabályok alapján minősítette a dokumentumot, amelynek feloldását a magyar kormány már kezdeményezte.

Ezt az értelmezést azonban már azelőtt cáfolta maga az OLAF, hogy a megtagadás megszületett volna, hiszen a hivatal a Jávor Benedek európai parlamenti képviselőnek megküldött válaszában korábban kijelentette, hogy – a vizsgálatának lezárultával – a jelentés nyilvánosságra hozatalát illetően immár nem illetékes, mivel arról a jelentés tagállami címzettjeinek kell a különböző jogi érdekek mérlegelésével döntést hozniuk.

Ennek megfelelően a jelentés egészének kiadását biztosan nem lehetett volna jogszerűen megtagadni, így bírósághoz fordulunk. A pert már csak azért is érdemes volt most megindítanunk ahelyett, hogy további szivárgásokra várnánk, mert az alkalmas lehet arra is, hogy az OLAF-jelentések nyilvánosságát más ügyekben is elősegítsük. Hasonló esetekről ugyanis eddig általában még annyit sem tudtunk meg, mint amennyit most a négyes metrós ügyekről tudunk.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.