Két év pereskedés után ki kellett adnia a Lombard Lízing Zrt.-nek egy jogerős bírósági ítélet alapján egy ügyfél gépjárművének a törzskönyvét, miután az ügyfél felmondta a szerződést. A lízingcég annak ellenére nem tarthatta birtokában az okiratot, hogy az ügyfélnek még maradt tartozása.
Az autós szerződéseknél egyszerre végzi ki a kölcsönszerződést és a törzskönyvi letétet – ezt tavaly nyáron mondta el az Átlátszónak Gulya Tibor, egy „adósmentő” cég vezetője az általa alkalmazott módszerről, és olyan jogerős bírói döntésekről számolt be, amelyek alapján a bank nem tarthat igényt az opciós jogra, így a bank nem tudja elvinni a gépkocsit.
A cégvezető által kidolgozott jogi metódusról lebbenti fel a fátylat egy 2016 szeptemberében meghozott jogerős bírói döntés. Az Átlátszó birtokában lévő irat szerint a Lombard Lízing Zrt. arról értesítette egyik Pest megyei ügyfelét, hogy a Szegedi Törvényszék jogerős ítélete alapján megküldi neki Mercedes típusú autójának a törzskönyvét.
A sajtóban is megjelent már, hogy Gulya Tibor cége a devizahitelesek „megmentésére” dolgozott ki egy jogi megoldást, amellyel a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat saját állítása szerint le tudja állítani. A cégvezető a devizahitelek esetében pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ügyfélnek joga van észrevételt, kifogást és panaszt előterjeszteni, illetve kérdéseket feltenni. Ezekre pedig a bank köteles részletes és pontos magyarázatot adni harminc nap alatt. Amennyiben nem kapnak választ az előírt határidőn belül vagy a banki tájékoztatás nem megfelelő, akkor az szerződésszegésnek minősül, és ok a rendkívüli felmondásra. A felmondás persze a tartozást nem szünteti meg, sőt, egy összegben esedékessé válik, de időt nyerhet az adós a bankkal való egyezkedésre.
A törzskönyves ügyre visszatérve, az ügyfél, egy kistarcsai lakos 2009 júniusában kötött kölcsönszerződést a Lombard Lízing Zrt. jogelődjével, majd megvásárolta a kiszemelt Mercedest. Ahogy ilyenkor szokásos, a Lombard opciós jogot szerzett a gépjárműre. Annak biztosítékaként pedig a birtokába került az autó törzskönyve, amelybe bevezették a cég javára szóló vételi jogot és elidegenítési tilalmat. Természetesen a szerződésben szerepelt az is, hogy ha a kölcsönt felvevő mindent teljesített, vagyis visszafizette a kapott összeget, akkor az autó törzskönyvét kiadják neki a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatokkal együtt.
A kölcsönt felvevő azonban 2014. június 20-án egyoldalú nyilatkozattal felmondta a szerződést, így a férfi megszűntnek tekintette a kölcsönszerződést. Mindezek után és azt nem vitatva, hogy még el kell számolnia a lízingcéggel, az ügyfél úgy gondolta, hogy a megszűnt kontraktus miatt az autó törzskönyvét meg kell kapnia. (A felmondásra tekintettel a teljes fennálló tartozást egy összegben kell megfizetnie az adósnak – a szerk.) A Lombard viszont nem akarta kiadni az okiratot, hiszen az ügyfélnek még volt tartozása.
Az ügyfél ekkor Gulya Tibor cégéhez, majd az általuk biztosított ügyvédek révén bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, hogy a Lombard Lízing Zrt. opciós joga megszűnt és ez alapján tiltsák el annak gyakorlásától, valamint kérte, hogy a bíróság kötelezze a Lombardot a törzskönyv kiadására.
Első fokon a Szegedi Járásbíróság egyet értett ezzel és kimondta, hogy a Lombard opciós joga a felmondással együtt, 2014. június 20-án megszűnt és eltiltotta a céget annak gyakorlásától. A gépjármű törzskönyvének kiadására viszont nem kötelezték a Lombard Lízinget, mivel a felperesnek tartozása volt a cég felé. A törzskönyv birtokban tartásáról a bíróság úgy vélte, hogy nem csak az opciós jog gyakorlását könnyíti meg, hanem az egy önálló biztosíték is volt a felek részéről.
A felperes nem fogadta el az itéletet és fellebbezett. Az ügyfél azzal érvelt, hogy sem az egyedi kölcsönszerződés, sem az üzletszabályzat kifejezetten nem tartalmazza, hogy a felek között önálló, atipikus biztosítéki szerződés jött volna létre és ezt a Lombard lízing részéről a perben nem tudták bizonyítani.
A másodfokú bíróság, a Szegedi Törvényszék – a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítélete alapján – úgy látta, hogy a kistarcsai férfinak van igaza, és a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása az opciós szerződéshez kapcsolódik. A törzskönyv pedig csak az opció kikényszeríthetősége érdekében került a lízingcég birtokába. Ha az opciós jog megszűnt, akkor pedig a lízingcég nem tarthatja meg a törzskönyvet sem.
„A törzskönyv birtokban tartására nem a főkötelem – az egyébként a szerződési szabadság elvéből megengedett – atipikus szerződéses biztosítékaként került sor, hanem a mellékkötelezettség (opciós jog, mint biztosíték) további biztosítékaként” – szerepel az ítéletben. És mivel a főkötelem megszűnt, így a mellékkötelezettség is, ezért az alperes köteles a törzskönyv kiadására.
Az ítélet hozzájárulhat ahhoz, hogy más, hasonló kölcsönszerződéses ügyekben az ügyfelek sikeresen léphetnek fel lízingcégekkel, így a Lombarddal szemben is – hívta fel a figyelmet Gulya Tibor.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
