A tíz legdurvább történet a kvótareferendum-kampányból

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

10. A Kétfarkú Kutya Párt passzivistájának megverése

Egyedi eset volta miatt került a listánk utolsó helyére az a taxis, akik az őt jogsértő plakáttépkedés miatt kérdőre vonó fiatal gyereket meg is ütötte a kedves „Zsidó kurvaanyátokat” felkiáltást követően. A rendőrség jogi minősítése garázdaság, lehet ez súlyosabb is, közösség tagja elleni erőszak vagy súlyos testi kísérlete.

9. A Kétfarkú Kutya Párt plakátjainak szervezett tépkedése

A Párt plakátjait gyakorlatilag az egész országban szervezetten tépkedik, először a VI. Kerületi Önkormányzat kapcsán derült erre fény, de az országban mindenhol tapasztalható a jelenség. A VI. kerületi Önkormányzat válasza azt is sugallja, hogy jogszerűnek vélik a plakátok eltávolítását. Pedig az a Nemzeti Választási Bizottság határozata szerint is jogsértő.

8. A Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek ügye

A Kormány jogsértő módon kapta meg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a külföldön dolgozó magyarok elérhetőségét és küldött nekik a „Nem” szavazatok mellett buzdító levelet. Ugyanis politikai kampány céljából ezeket kiadni senkinek sem lehet az ő megkérdezésük nélkül. Ezzel akár több százezer, jogellenes adattovábbításra és ugyanennyi jogellenesen kiküldött kampánylevélre került sor, annak jogellenesen felhasznált milliós költségeivel együtt.

7. Közszolgákkal kampányoltató állami hivatalok

A 444. hu nevük elhallgatását kérő közszolgáktól úgy értesült, hogy munkaidőben a Kubatov-lista végighivogatására, az állampolgárok Fidesz-KDNP pártlogós útmutató szerinti győzködésére utasítanak hivatali alkalmazottakat. Kocsis Máté szerint ezzel semmi gond nincs. Márpedig a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény értelmében a közszolgáknak pártsemlegesen és pártatlanul kell eljárniuk, és bizonyosan nem feladatuk egy politikai párt logójával ellátott és onnan származó utasítás végrehajtása.

Aki ezt elrendeli, az hivatali visszaélést követ el, mert hivatali hatáskörével visszaél jogtalan politikai előnyszerzés érdekében, és minden személyes adatkezelés e körben bizonyosan jogsértő lesz. Az NVB szerint mivel nincs bizonyíték arra, hogy ténylegesen történtek ilyen telefonhívások, nincs is jogsértés.

6. A közmédia hírműsorai úgy, ahogy vannak

A pártatlan, politikailag semleges és objektív műsorszerkesztés követelményeit a közmédia folyamatosan megsérti.  Mivel elég sok emberhez eljut ez a médiatartalom, és közpénzből fizetjük mindezt, ezért került a lista előkelőbb helyére ez a jogsértés.

5. A TV2 „társadalmi célú hirdetései”

A TV2 milliós nagyságrendű szavazót bíztat arra, hogy menjenek el szavazni, ami a népszavazás érvényességi feltételére tekintettel egyértelmű politikai reklám és nem társadalmi célú hirdetés, hiszen a négy lehetséges opció közül (igen szavazat, nem szavazat, érvénytelen szavazat, bojkott) kettőt kizár a felhívás.

Épp azt a kettőt, amivel a legtöbb ellenzéki párt kampányol. Az NVB szerint persze ez sem jogsértő, de hát a testület már 2014-ben is megpróbálta kimosni a tv2-n folytatott kampánytevékenységet, amit aztán a Kúriának kellett helyretennie.

4. Irdatlan mennyiségű közpénz elköltése a népszavazási kampányra

Mint megírtuk, a népszavazási kampányban több közpénzt költött el a kormány, mint amennyi Brexit-kampányban ment el összesen a briteknél. Hogy az ilyen irdatlan mennyiségű közpénz elköltése nem közcélt, hanem pártpolitikai érdeket szolgál, az nehezen vitatható.

3. A kormány mellett kampányoló önkormányzatok ügye

A Kúria szerint a parlamenti, önkormányzati és EP választásokkal szemben népszavazás alkalmával kapmányolhatnak közpénzből az önkormányzatok. Önmagában ezzel még nem is lenne feltétlenül baj: egy közpolitikai kérdésben a helyi választott képviselőknek is joguk van a véleményüket kifejteni. A probléma ott kezdődik, ha mindezt közpénzből, felső korlát nélkül teszi, ráadásul úgy, hogy semmilyen törvényi szabály nem garantálja, hogy a kampánypénzek felhasználásában bármilyen esélyegyenlőségi követelmény is megvalósulna.

2. A gyűlöletkeltő kampány

A népszavazási kampány során a menekülőket mindennek elmondták már: terroristának, bűnözőnek, lányainkra és asszonyainkra veszélyeseknek, paraziták és járványok hordozóinak. Ennek következményeként az idegengyűlölet soha nem látott magasságokat ért el, egy legutóbbi kutatásban 10 vizsgált európai ország közül nálunk legmagasabb a gyűlölet.

Ez pedig jogsértő, mert az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos az emberi méltóságot sértő olyan magatartás, amely valaki származásával függ össze, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Hogy ilyen környezet alakult ki, azt nem csak a felmérések, hanem egyedi történetek is bizonyítják.

1. A népszavazás léte

Részletesen leírtuk már, hogy a népszavazási kérdés sokszorosan nem felel meg az alaptörvényi és a törvényi követelményeknek, azt nem lehetett volna hitelesíteni. A népszavazási kérdés arról szól, hogy milyen módon döntsön az Európai Unió. Csakhogy népszavazást a magyar Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kiírni, az Unió pedig nem a magyar Országgyűlés. Érdekes is lenne, ha az uniós döntéshozatalt szabályozó alapszerződéseket egy tagállami népszavazással módosítani lehetne. Ezen és sok más okból fakadóan erre a népszavazásra nem is kerülhetett volna sor.

M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.