Kormányzati érdek, hogy ne tudjuk meg, ki és mire kapott adókedvezményt

 

A törvényjavaslat „mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet. 

 

 

Az adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke – ezek azok az adatok, amelyek a kormány Varga Mihály által beterjesztett törvényjavaslata alapján adótitkot képeznek az adófizetési kötelezettséget csökkentő kedvezmények, illetve az azokat megalapozó támogatások, felajánlások esetében.

Az persze nem újdonság, hogy a társasági adókedvezményeket megalapozó támogatások közpénzből főként a sport és a kultúra területén virágzó rendszere arra épül, hogy az ezek folytán kieső közbevételre vonatkozó részletes információk titokban maradnak. Ennek hiányában például már rég tudnánk, hogy melyek azok a magánvállalkozások, rosszabb esetben akár köztulajdonban álló cégek, amelyek jóvoltából a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány milliárdos, mára összesítve már tízmilliárdos bevételei származnak.

Egy normálisan működő demokráciában a kormány és a támogatók alapvető érdeke lenne, hogy ha már adóból finanszíroznak közérdekű célokat, akkor ez átláthatóan történjék, hiszen egy nagylelkű, ráadásul nyereséges támogató miért akarna titokban adakozni. Az meg a támogatási rendszer legnagyobb egyéni nyertesének tekinthető felcsúti foci kapcsán magának a miniszterelnöknek a személyes érdeke lenne normál körülmények közt, hogy a támogatói listával demonstrálni lehessen: senki sem vásárolhatta meg a kormány jóindulatát a felajánlásokkal.

Hogy ilyen nyilvánossági kényszer mennyire nincsen jelenleg, azt nagyon jól mutatja, hogy inkább nyílt sisakkal, az ügyre a figyelmet felhívva, kivételes eljárásban tárgyaltatott törvényjavaslattal korlátozzák az adatok nyilvánosságát a kormánypártok.

A legérdekesebb kérdés, azonban a javaslat kapcsán a sürgősség oka, amit tovább árnyal, hogy a dolog sporttámogatási vonatkozásait az Országgyűlés már két éve „rendezte”: 2015 januárja óta él a sporttörvény azon szabálya, amely szerint a sportági szakszövetség a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesítheti a hozzá benyújtott adatigényléseket. Vagyis a taó-konstrukcióban minden titkok őreként eljáró MLSZ és a többi szövetség az adótitkos bűvészkedés nélkül is ki tud bújni a válaszadás alól.

Ezért aztán valószínűleg az LMP-nek lehet igaza, amikor a háttérben saját ügyüket látják, és az NGM hirtelen jött javaslatát egy éppen az NGM által fejlesztési adókedvezmények nyilvánossága kapcsán elbukott perhez kapcsolják. A nyár elején jogerőre emelkedett ítélet ugyanis a kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodást kötött vállalkozásoknak nyújtott egyedi adókedvezményekre vonatkozó adatokat rendelte kiadni.

A perben az NGM adótitokra is hivatkozott, amit azonban a bíróságok nem fogadtak el. Hát most gyorsan beleírják az adózás rendjéről szóló törvénybe, és ha már ott matatnak, akkor kicsit taóznak is, nehogy bárkinek eszébe jusson az eddigi bírósági ítéleteket úgy érteni, hogy ott is lenne keresnivaló.

Sepsi Tibor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.