A vízműeinstandon edződött, nemrégiben uruguayi ingtlanbefektetőként is felbukkant fidesz-közeli ügyvéd, Szabó Iván vezényli a pécsi Zsolnay gyár önkormányzatosítását is. Fidesz-közeli építőcég toporog a rajtvonalon – úgy fest, a tetőcserép-boomra várva.
Megtámadja a Ledina Kerámia Kft. cégbejegyzését Bachar Najari szír-svájci befektető, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa. A Ledina megalapításáról a pécsi önkormányzat döntött május 26-án, majd kisvártatva el is szipkázta a Zsolnay 130 dolgozóját.
A megoldás nem csak ebben hasonlít a pécsi vízmű 2006-os önkormányzati lerohanására, hanem a szereplők is ugyanazok, mármint a város részéről. A polgármester, Páva Zsolt (Fidesz), és szárnysegédje, az állami és önkormányzati megbízásokkal gazdagon ellátott Szabó Iván Ügyvédi Iroda névadója. Ő az egyike azoknak a Fidesz-közeli befektetőknek, akikről a minap írtuk meg, hogy dél-amerikai ingatlanügyletekbe fektették a pénzüket, a vásárlásokat a montevideói kormányzat is szemmel tartja:
A Közgép-vezér és fidesz-közeli ügyvédek luxusingatlanokat vásároltak Uruguayban
A kormány az Átlátszó cikke nyomán elemzi a Közgép-közeli pénzmosásgyanút – Uruguayban
Szabó jelentette be az átigazolásokat az MTI tudósítása szerint, s tagja a Ledina felügyelő-bizottságának is. Najariék azonban nem őrá, hanem a két másik fb-tagra hivatkozva lépnek föl: Mikes Éva volt alpolgármester, ősfideszes pécsi politikus, illetve Turi Attila pécsi ügyvéd tagjai a Zsolnay-fb-nek is.
Egyelőre azonban nincs még mit megfúrni: a Ledina cégbejegyzését hétfő estig nem is kérték a cégbíróságon – így azonban nehezen értelmezhető, hogy hová ment át dolgozni a 130 felmondott zsolnays munkatárs.
Az addig alapvetően a luxusóra-kereskedelemben érdekelt Najari megmentőként érkezett a gyárba 2013-ban, miután két – akkor még – neves befektető, az azóta romokban heverő ingatlanlufi SCD frontembere, Jászai Gellért cége, illetve Simicska-féle Közgép után. Ők, mint a forró krumplit dobták vissza a városnak a részvényeket és a menedzserjogokat, a 74,5 százalékos tulajdonra kiírt pályázaton egyedül Najari indult.
A Magyar Nemzet idézi is Budai Gyula volt földművelési államtitkár akkori méltató nyilatkozatát, aki szerint az ügylet jól illeszkedik a keleti nyitás politikájába.
A miértre – hogy pontosan milyen megfontolásból döntött úgy a svájci-szír befektető, hogy belevág egy magyarországi viszonylatban is (a Herendi után) másodvonalbeli márkanév istápolásába, miközben erős kormányhátszéllel futtatott elődeinek beletört a bicskájuk, válasz ugyan van, de attól sokkal okosabbak nem lettünk.
Najari az Átlátszónak és utóbb az ATV-nek is olyasmit mondott, hogy régi kedves emlékek fűzték a Zsolnay kerámiáihoz, és hitt a hungarikumban.
Najari mindenesetre 180 millió forintot fizetett és félmilliárd forintos tőkeemelést vállalt, ezt 2014-re teljesítette is, igaz ebből 300 millióval egy hajmáskéri ipari műemlék víztorony apportját számolták be. Ez ellen a töredékrészvényesek (egykori dolgozói részvények mai tulajdonosai) egy része feljelentéssel élt, a nyomozást azonban megszüntették.
A Pécs városának tanácsadóként dolgozó könyvvizsgáló, az időközben különös körülmények között elhunyt Szebellédi István könyvvizsgáló, akkori igazgatósági tag is megszavazta az apportot annak idején.
Egyebekben is rövidnek tűnnek utólag visszatekintve a pécsi mézeshetek Najarival. 2014-ben még két MSZP-s politikus tett feljelentést amiért Najari felesége, Cséplő Petra, a Zsolnay elnöke saját cége, a Swiss Art Kft. nevében védette le a Zsolnay márkanevet az EU területére. Ebből a nyomozásból sem lett semmi, ma pedig az Átlátszónak Najairék azzal magyarázták az esetet, hogy voltaképpen az önkormányzat verte át őket.
Elmondásuk szerint annak idején a privatizációs szerződésben az állt, hogy a védjegy világszerte a Zsolnay gyárat illeti, vagyis – ahogy logikus is – a részvényekkel együtt azt is megvették. A szerződéseket azonban Najariék többszöri kérésünkre sem mutatták meg – ahogy számos egyéb, beígért dokumentumot sem (az önkormányzattól közérdekű adatigénylésben kértük a dokumentumok kiadását).
Mindenesetre a tulajdonos házaspár közlése szerint ügyvédeik kiderítették, hogy a védettség több országra (például Japánra) egészen biztosan nem igaz, ráadásul hírül vették azt is, hogy az önkormányzattal állítólag nem ellenséges viszonyt ápoló Zsolnay-leszármazottak hamarosan kérik Bécsben az uniós oltalmat. Így gyorsan kellett lépniük, nem várhatták meg a védjegyügyekben a zrt részéről döntésre hivatott közgyűlés összehívását, ráadásul addigra megingott a bizalmuk is a tulajdonostársaikban.
Najari a zrt-vel tetemes hitelállományt is átvett, elmondása szerint ebből sokat törlesztettek is, sőt, az MFB-nél próbálkoztak a kiváltással is, de állítólag süket fülekre találtak.
A 2015-ös mérleg kétségtelenül nem fest túl rózsásan: a kötelezettségállomány a 900 millió forintot közelíti, a saját tőke (1,4 milliárd) 700 millióval a jegyzett tőke alá csökkent, a veszteség csaknem duplája az egy évvel korábbi összegnek.
Ráadásul a 19 százalékos önkormányzat emberei eközben a kormányhoz jártak panaszkodni, ezért pedig Najariék kizárási pert indítottak Pécs ellen. A mószerolás nyomán-e vagy sem, de a Zsolnay február óta stratégiailag kiemelt vállalatnak számít, ami szépen csengő elnevezése dacára nem stallum. Ellenkezőleg: az államilag vezényelt felszámolás előszobája.
Mindeközben az MFB-hitelt felmondták a múlt héten – az állami bank a tartozást már faktorálta, méghozzá sajtóhírek szerint a Fidesz-közeli építőcég West Hungária Bau felé (erről kérdeztük az építő céget, válaszukat várjuk). Ami magyarázatot adhat az egyik fő kérdésre: az önkormányzat miért akarja vissza azt, amitől már többször is megpróbált szabadulni?
Hacsak nincsen máris kiszemelve az új vevő – a gazdasági helyzet változni látszik a remélt építőipari felfutással: remélhetően jó piaca lesz a kerámia-tetőcserepeknek például.
Rádi Antónia
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!