Schmidt Mária a legpofátlanabb adatgazda díj első helyezettje

 

Talán az ország legaktívabb közérdekű adatigénylőjeként sok, közpénzt és közérdekű adatot pofátlan módon titkolni próbáló választ láttunk már. Azt hittük, győztest hirdetni nem könnyű ebben a nemtelen versenyben, elég csak a Szépművészeti Múzeum képkölcsönzésére vagy Kovács Zoltán kormányszóvivő Soros-ösztöndíjára gondolni. De a küzdelem eldőlt, a díjat a Terror Háza Múzeumot is igazgató dr. Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány kapja.

 

 

Történt nemrég, hogy a megkérdeztük a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt, hogy milyen részmunkaidős munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és egyéb polgári jogi szerződéseket kötöttek tavaly. Ugyanis valamennyi közpénzből gazdálkodó intézmény esetében jogos érdek megismerni a pénz felhasználást. Különösen igaz ez egy olyan közalapítvány esetében, amely a kultúrára szánt egyre szűkösebb forrásokból részesül, és amelynek módja van a legszélesebb társadalmi kör elérésére, akár befolyásolására. Nem mindegy, mely szellemi műhelyek gondolatai, eszméi nyernek forintosítható elismerést, egyszersmind kapnak lehetőséget gondolataik terjesztésére.

Az adatigénylésünkben nem kértük a szerződések másolatait, csak néhány adatot belőlük: kivel, milyen tárgyban, mikor és milyen értékben szerződtek.

Két hét múlva küldtek egy választ, ami arról szólt, hogy nagyon nem értik, mi a kérdésünk. Már itt gyanakodtunk, mert az érdemben 587 karakteres igénylésre egy 2429 karakteres pontosítási felhívást kaptunk. Ami azért is érdekes, mert olyan szöveget nem értettek, amit tucatnyi más adatgazdának nem okozott eddig értelmezési nehézséget. De nem vagyunk egyformák, ezért pontosítottuk az igénylést.

És milyen választ kaptunk erre? Na, milyet? Hát azt, hogy a vonatkozó törvény tavalyi módosítása szerint az adatgazda nem köteles eleget tenni az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylésnek. És mi másodszor kérdeztünk, ezért most nem válaszolnak. Igaz, először sem tették.

Ezen a ponton értelemszerűen eltekintettünk attól, hogy felhívjuk a figyelmet arra a formállogikai problémára, hogy ha az első kérdést nem értették, akkor a második kérdést nem tekinthetik azzal azonosnak. Inkább a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. Ugyanis a Hatóság korábban éppen az atlatszo.hu megkeresésére adott válaszában a hasonló jogvitákat valójában már eldöntötte.

A Hatóság a NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásában azt fejtette ki, hogy az ismételt adatigénylésekre vonatkozó szabály arra szolgál, hogy megakadályozza az adminisztratív többletteher okozását abban az esetben, ha az azonos adatigénylőtől származó, azonos adatra vonatkozó igény egy éven belül ismételten kerül benyújtásra. Így a szabály céljára tekintettel a közfeladatot ellátó szervek nem értelmezhetik a módosítást olyan módon, hogy az adminisztrációs engedmény az elutasított adatigénylésekre is vonatkozik, mert ez a törvénymódosítás céljával ellentétes, „visszaélésszerű” jogalkalmazás lenne. Így a meg nem válaszolt adatigénylések esetében az új szabály nem lehet elutasítás jogszerű indoka.

Várjuk a Hatóság állásfoglalását, egyben gratulálunk dr. Schmidt Máriának az elismeréshez. Szép mezőnyben végzett első helyen.

M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.