Trónok harca a Schmidt-Spéder-féle BIF Nyrt-ben: Ungár Péter ráperelt saját cégére

Politkaközeli gigászok élet-halál harcának tűnik, ami a Budapesti Ingatlanhasznosító Nyrt.-nél folyik egy ideje. Most a kisrészvényes Ungár Péter – a szintén BIF-tulajdonos Schmidt Mária történész fia, az LMP önkormányzati képviselője – dobta fel a teljes igazgatótanácsot a választott bíróságon.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A korai kapitalizmus farkaskodásait bemutató realista regény XXI. századi eszközökkel: ez sejlik föl a tavaly 2,5 milliárdos árbevételű, 4,7 milliárdos saját tőkét felmutató BIF Nyrt.-nél, ahol úgy fest, a tulajdonosok ádáz küzdelme az utóbbi időben kiterjedt a média hadszínterére is.

Márpedig a fő tulajdonosok nem akárkicsodák. A Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint a néhai cégalapító Ungár András örökösei, Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa és két gyermeke cégük révén 29,81 százalékot mondhatnak magukénak. Spéder Zoltán bankár és médiacézár – akit egészen a közelmúltig a kormány-közeli újoligarchák közé szoktunk sorolni, de most elbizonytalanodtunk, mindjárt mutatjuk, miért – az FHB Bank és egy ingatlanos cég révén picit többet, 29,84 százalékot birtokol, s további 24,48 százaléka van Nobilis Kristóf nagybefektető üzletember családi cégének.

A kisbefektetőknek 15,87 százalékuk van, amit a BÉT „közkézhányadnak” mond ugyan, a BIF dolgaira rálátó forrásunk azonban kiábrándít, mondván, túlzás lenne az elképzelés, miszerint brókerek hada szaladgál a parketten és kiabálva adja-veszi a társaság papírjait. A BIF nyilvánossága csak teoretikus, tőzsdei cég ugyan, de a kisrészvényesek zöme voltaképpen a nagyobbak csápja – állítja forrásunk.

A bejelentésre nem köteles kisrészvényesek között van például Ungár Péter, Schmidt Mária fia, aki személyesen rendelkezik 2,7 százalékkal (további 17 százaléka van a családi Pió 21 Kft.-ben). Szintén kisrészvényes a Halmi út 46 Kft., amely pedig Nobilis érdekkörébe tartozik.

Nobilis kezdettől BIF-tulajdonos, még az alapító Ungár Andrással való bizalmas viszonya révén. Spéder Ungár 2006-os elhunyta után érkezett – őt nem csak befektetői berkekben, de a szoftjobbos értelmiségi elitet ismerők körében is Schmidthez volt szokás kötni. Annyira, hogy az emlékezetes, ám csúfos véget ért konzervatív, Orbán-ellenes puccs két kulcsfigurájaként emlegették őket. A sorozatban másodjára elbukott országgyűlési választás után mérsékelt konzervatív figurák gondolták úgy, hogy az ekkoriban az utcai politizálás felé forduló Orbán helyébe előnyös lenne más vezért keresni, erről részletesen a puccsisták között szintén emlegetett Giró-Szász András portréjában írtunk.

Meglehet, Schmidt ártatlan közéleti vacsoráit túlértékelték az Orbán-hívek, ahogyan az is igaz, hogy az állítólagos puccsisták 2010-es fülkeforradalom után mind bűnbocsánatot nyertek, sőt kulcspozíciókban térhettek vissza a közéletbe. Más kérdés, hogy erős felhozatal nem is akadt sem klasszik értelmiségi, sem pedig a nem feltétlenül csak állami zsíron gazdagodni képes üzleti körökből – márpedig mindkettő szükséges, legalább mutatóba még egy egyre plebejusabb néppárt hátországában is.

Az utóbbi időben mégis mintha újfent kikezdenék a társulatot, méghozzá befolyásos kormányzati hátszéllel. Schmidt például nem akárkivel ütközött a kormányban nemrég: Lázár János kancelláriaminiszterrel csörtéztek a zsidó szervezetek által erősen vitatott Sorsok Háza koncepcióján.

Lázár környezetében úgy magyarázzák a vitát, hogy a kormány „legmagasabb szintjein is” megelégelték Schmidt – még hívei körében is ismert – kompromisszumképtelenségét, illetve azt a helyzetet, hogy bár a kormány milliárdokat költ egy új holokauszt-emlékhelyre, a közéleti botrányok miatt még ők tűnnek fel antiszemita-színben.

Forrásaink szerint ugyanakkor éppen a BIF az, ami miatt Schmidt a Fidesz környékén szokatlan önállóságot engedhet meg magának: vagyonos asszony, megélhetése egy cseppet sem függ a pártvezetés kegyelmétől.

Meglehet, a véletlenek különös összjátéka, de a 2014 őszi-2015 tavaszi Lázár-Schmidt balhéval nagyjából egy időben tűnhetett úgy először, mintha megbomlana a szövetség a Lázárral egyébiránt kiváló viszonyt ápoló Spéder és Schmidt között. Ennek azonban lehettek forintban számolható okai is.

Schmidt-Ungár-család Pió 21 Kft.-je ugyanis egy fairplay-díjasnak nem nevezhető akcióval, versenyen kívül jutott hozzá az állam tulajdonában lévő 5 százalékos BIF-pakettkez. A hvg.hu írta meg először, hogy ez a pakett azonos azzal, amit az állam a 2011-ben bekebelezett magánnyugdíj-pénztári vagyon keretében einstandolt.

Ettől kezdve mintha elszabadult volna a pokol: a hvg.hu cikksorozatában egyre érdekesebb bennfentes híreket közölt – például, hogy „más vevőjelöltek” is mutattak érdeklődést az állami pakettre. Őket a cikk nem nevesíti ugyan, de több mint feltételezhető, hogy a nagyobb tulajdonostársakról, Spéderről és a forrásaink szerint a céges stratégiai ügyekben vele rendszerint együtt mozgó Nobilisról lehet szól.

A cikksorozat nem is maradt visszhangtalan – legalábbis a médiában. A kormánytól nem távoli online hecclap, a 888.hu ment neki Spédernek – bár a cikk első számú célpontja nem ő, hanem az ex-BIF-es Varga Zoltán üzletember, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa volt. A konklúzió mégis az, hogy a Centrálba tartozó 24.hu „egy követ fúj” a Spéder-érdekeltség Index-szel („valamint a reklámadó miatt hadjáratot folytató RTL Klubbal”).

A látványos ütközések közepette a BIF-en belül sincsen tűzszünet, ellenkezőleg. Április elején egymás embereit hívogatták volna az igazgatóságból a közgyűlés tagjai: Schmidték Spédert és Nobilist, Spéderék ellenben Ungár Annát – végül a szavazattöbbségnek köszönhetően utóbbi került partvonalra, bár ez az Opten cégiformációs szolgálat adataiban még nem látszik (ellenben a BIF honlapján már nem szerepel Ungár neve).

A tét nem kicsi, akkor sem, ha a BIF évek óta nem fizet osztalékot. A cég eszközállománya tavalyra 8,6 milliárd forintra apadt ugyan az egy évvel korábbi 13 milliárdról, a tavalyi éves jelentés 14 ingatlant tart nyilván közvetlen tulajdonként. Az ingatlanok többsége – elhelyezkedése, illetve a honlapon látható fotói alapján – ígéretesnek tűnik.

Évek óta jó szemmel csap le a társaság a fővárosi ingatlanokra, az ő fejlesztésük volt például a politikatörténeti szempontból is jelentős Pasa Park is. Ami, mint emlékezetes, elsősorban Rogán Antal kabinetminiszter rugalmasan növekvő luxuslakásáról híresült el, valamint a Rogán-bizalmasokéról.

Mindehhez érdekes adalék, hogy történetesen Schmidt legkitartóbb kormányzati támogatójának éppen Rogánt mondják fideszes forrásaink – ugyanazok a körök, akik szerint Spéder központi szerepe mint a kormányfő bank-, takarékpénztár- és postaügyi megmondóembere legalábbis megingott. Amin, legalábbis ezen hírek szerint nem tudott szépíteni az sem, hogy az Index megvált az Orbán Gáspár TEK-es kalandjáról szóló, utóbb cáfolt hír szerzőjétől, Spirk Józseftől.

A gigászok hadakozásba trollkodott bele Ungár Péter a minap. Az LMP II. kerületi önkormányzati képviselője már eddig is viszonylag kívülállónak számított a céges belharcokban, amennyiben például forrásaink szerint tulajdonostársai, történetesen édesanyja és nővére ellenében is ellenezte az állami BIF-pakett átvételét.

Most a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott-bíróságnál nyújtott be keresetet a BIF, azaz részben saját cége ellen azzal, hogy a bíróság függessze fel több februári és márciusi igazgatósági határozat végrehajtását.

A felfüggeszteni kért határozatok fontos dolgokról rendelkeznek: az igazgatóság értékesítésre írt ki BIF-es ingatlanokat, tudomásunk szerint egy Királyhágó téri, egy Sas utcai és egy Bajcsy-Zsilinszky úti épületet, illetve telket. Ezt alapvetően formai kifogással tervezi megtorpedózni Ungár: nem az előírt időben érkezett az elnök (Nobilis) felhívása az elektronikus szavazásra.

Vannak érdemi aggályai is a kisrészvényes Ungárnak: jogellenesnek mondja az igazgatótanács összetételét. Arra hivatkozva, hogy bár Ptk. előírja, hogy nyrt.-k esetében az it és az fb szerepét közös testületként ellátó igazgatóság tagjai többségének „függetlennek” (a tulajdonosoktól függetlennek) kell lennie, ez a BIF-nél nincsen így. Nem csak Spéderék, de még Ungár Anna esetében sem. Utóbbi szerepéről ugyanakkor Spéderék időközben döntöttek, amikor kiszavazták őt az igazgatóságból áprilisban.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.