Egyéb

Korrupció, átláthatatlan közélet, közönyösség: a kelet-közép-európai és balkáni országok közös problémái

Bizalmatlanság a politikusokkal szemben, morális deficit a közéletben, érdektelenség, átláthatatlanság, korrupció, a közérdekű adatigénylések ignorálása – ismerős, ugye? Pedig nem csak Magyarországra jellemzők ezek a problémák, hanem az egész balkáni régióra.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

2016. május 19-én rendezték meg Belgrádban a „Good Governance in Serbia and Southeastern Europe” konferenciát az Átlátszó részvételével arról, hogy milyen jó példák találhatók a régióban a kormányzásra és a civil szervezetek közéleti munkájára.

A konferencia egy rendezvénysorozat része, amelynek során balkáni országok (Szerbia, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina) valamelyik visegrádi országgal együtt beszélik meg a náluk tapasztalható jó és rossz gyakorlatokat. A májusi eseményen a fő téma az átláthatóság és az elszámoltathatóság volt. Bár Magyarországra, mint EU-s tagországra egyfajta követendő példaként tekintettek, hamar kiderült, hogy attól, hogy egy ország tagja az uniónak, még nem lesz kevésbé átláthatatlan a kormányzás. Gordana Comic, a szerb parlamenti képviselő például arról panaszkodott, hogy sokszor a törvényjavaslatokat benyújtó kormánypárt úgy időzíti az előterjesztést, hogy az ellenzéknek esélye sincs rendesen átolvasni a szavazás előtt. Mintha erre Magyarországon is lett volna példa az utóbbi 6 évben.

Előkerült a közérdekűadat-igénylések helyzete is, bár ebben az esetben Szerbia tényleg rosszabb helyzetben van, mint mi. A beszélgetésen részt vevő civilek, például a Transparency International szerb képviselője szerint, rendkívül magas az elutasított vagy egyszerűen csak ignorált adatigénylések száma, a kérések 87 százalékára egyszerűen nem érkezik válasz. Ez az arány az Átlátszó által működtetett Ki Mit Tud adatigénylő portálon kevesebb, mint 50 százalék. Az egyik fő problémát az jelenti, hogy ugyan vannak az átlátható kormányzásra vonatkozó törvények, azokat azonban nem alkalmazzák és nem is tartatják be, Magyarországon például gyakorlatilag semmilyen szankcióval nem jár, ha egy közintézmény nem teszi ki a honlapjára a törvény által előírt közérdekű információkat.

Szintén közös problémát jelent a régióban a kiszámíthatatlanság a vállalkozások számára. Annyira gyorsan változik a jogi környezet, például az adózási szabályok, hogy a kis- és középvállalkozások nehezen tudnak alkalmazkodni, és a külföldi befektetők is kétszer meggondolják, hogy ide hozzák-e a pénzüket. Az állam és cégek összefonódása is közös elem, bár annyi különbség van a szerb és a magyar helyzet között, hogy Szerbiában a piacon meghatározó cégek 60 százaléka közvetlen állami kontroll alatt van, Magyarországon inkább közvetett kormányzati összefonódás a jellemző.

A konferencia egyik fontos végkövetkeztetése azonban az volt, hogy nem szabad arra várni, hogy a politikusok majd megoldják ezeket a problémákat, nagy szükség van a civilek fellépésére is. Meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel az állampolgárokat aktivizálni lehet, meg kell győzni őket arról, hogy megfelelő hozzáállással ők is tudnak változást elérni. Jó példa erre a szerb Vis városának esete, ahol a lakosság összefogással rá tudta venni az önkormányzatot arra, hogy az csökkentse a közművek árát, így olcsóbbá vált a lakhatás. Ez persze kicsit extrém példa, nem minden önkormányzaton lehet átverni egy ilyen kezdeményezést, azonban a közérdekűadat-igénylések népszerűsítése egy jó kiindulópont lehet. Ehhez szükség van arra is, hogy a civil szervezetek workshopokkal, tréningekkel segítsenek az állampolgároknak.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás