Itt a KEHI jelentése: kamu pályázatokkal nyertek állami földeket a Hortobágyon

 

Szétcsalták a Hortobágy körüli földek bérleti pályázatait, mutat rá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése. A visszaélésekről beszámoló jelentést titkosította a kormány, most egy per miatt mégis nyilvánosságra került. A pályázatok töredékét visszavonták, de a mutyira épülő földpályázati rendszer egészét nem vizsgálták tovább.

 

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

 

Miután kitörtek a nagy botrányok a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti pályázatai miatt 2013-ban, maga a miniszterelnök rendelte el a kormányzati vizsgálatot az ügyben 2014 elején. A vizsgálati jelentés 2014 végére megszületett, de határozott ellenzéki kérések ellenére tíz évre titkosították azt. 2015 elején legalább tizennégy esetben újrapályáztatták a földeket, de a jelentés alapján sokkal több pályázatnál történhetett visszaélés. A balhét végül 2015 nyarán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával akarták elvitetni, aki inkább lemondott.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése azért kerülhetett nyilvánosságra, mert Gőgös Zoltánt, az MSZP vezető agrárpolitikusát, egy magánperben rágalmazással vádolták a hortobágyi földügyekben tett nyilatkozatai miatt.

A szocialista képviselő a perben bizonyítékként kérte ki a KEHI jelentését, ami így elvesztette a titkosságát.

 

A jelentésben a KEHI összevetette a pályázatokban megadott adatokat a különböző állami intézmények, például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatbázisával. Ebből az összevetésből kiderül, hogy 1072 pályázatból 1040-ben a valóságtól elérő adatokat adtak meg a pályázók. A nyertes pályázatok közül 34 földrészlet esetében olyan mértékű volt az eltérés, hogy a csalás érdemben befolyásolta a pályázat eredményét.

Erős kockázatot jelentett a KEHI szerint az is, hogy a pályázati anyagok valóságtartalmának a vizsgálata nem kötelessége, csak lehetősége volt a pályázat lebonyolítójának, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának.

A földbérleti pályázatoknál a legnagyobb visszaélési lehetőség a gazdálkodási terv értékelése során adódott. Mivel nem volt arra semmiféle központi utasítás, hogy az általános elveken túl, milyen részszempontok szerint kell értékelni a pályázati pontok 40%-át kitevő gazdálkodási tervet. A szubjektivitás olyan mértékű volt a pályázatok értékelésénél, hogy érdemben befolyásolta a végeredményt is.

A vizsgált 428 birtoktestből 98 esetben a gazdálkodási terv döntött a pályázat nyerteséről.

Korábbi cikkeink a botrányos hortobágyi földügyekről

Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

A pályázati rendszer abszurditását jelzi az is, hogy az kaphatott nagy pontszámot, akik kevés, de őshonos fajtájú állattal pályázott, és nem volt a kezelésében föld. Így nyerhetett olyan pályázat is, amelyik során a gazda ötven fehér magyar kacsával jutott állami földhöz. Azok a gazdák kerültek hátrányba, akik nagyobb birka és marha állatállománnyal rendelkeztek, és már volt hol legeltetniük az állatokat. Tehát a régebben gazdálkodóknak kevesebb esélye volt az új pályázókkal szemben.

Harmincnégy olyan gazdasági társaság is jutott földhöz, amelyik előtte nem foglalkozott mezőgazdasággal, csak a pályázatok kiírása után vette fel a tevékenységi körébe a mezőgazdasági termelést. Vélhetően ezek csupán a földbérleti pályázatokon való indulás miatt alakultak meg, vagy alakultak át, a KEHI szerint.

A meglévő állatállomány igazolása során is számos visszaélés volt az ellenőrzési jelentés alapján.  A bérlegeltetés jogi kiskapujával sokan éltek. A bérbe vett állatokkal így a valódi gazdájuk, és a bérlőjük is pályázni tudott. Közvetlenül a pályázat beadása előtt létrejött bérleti szerződések közül, ráadásul nem is mind volt hatályos a pályázat benyújtásakor, vagy csak a pályázat kihirdetéséig kötötték meg ezeket a szerződéseket.

Voltak olyan szerződések is, melyekben rögzítették, hogy csak a földbérleti pályázatok miatt kerültek az állatok bérbeadásra. Számos alkalommal felmerül a színlelt szerződése lehetősége is ezekben az esetekben. Volt olyan eset is, hogy pont az így bérelt állatállománnyal tudta elhappolni az állami föld bérleti jogát az állatokat bérbeadótól az új nyertes bérlő.

A botrány elült, a probléma megmaradt

A KEHI jelentésben is feltárt pályázati visszaélések miatt sok gazda legelő nélkül maradt az állataival, ami számos konfliktust szült helyben, és ezen néhány földterület újrapályáztatása sem tudott érdemben változtatni.

Az Átlátszó is készített egy riportot 2015-ben a hortobágyi gazdák reményvesztettségéről.

 

 

A KEHI vizsgálat csupán a földpályázatoknak csupán a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő részét ellenőrizte. Az országos átfogó ellenőrzés elmaradt. Egyedül Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára volt az, aki mélyreható jelentést készített az egész országra kiterjedően.

A neves agárszakember azt is kimutatta, hogy a földhaszonbérleti pályázatok meghatározó része nem a sarkalatos törvényben meghatározott birtokpolitikai elvek alapján zajlott le. Magyarul nem a rászoruló helyi kisgazdálkodók kapták meg a földeket.

Ezen érvek alapján a földbérleti pályázatok másik nagy vesztese, a kishantosi ökogazdaság számos pert indított a Nemzeti Földalap ellen. A legutóbbi per állása alapján másodfokon küzdenek tovább az igazukért a föld nélkül maradt kishantosiak.

Vágó Gábor

kép forrása: haon.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.