Elindította egy leendő budapesti kajak-kenu szlalom pálya előkészítését a kormány. Ebben a szakágban nem mi vagyunk a császárok, a leendő beruházás elsősorban az olimpiai pályázatnak szólhat. Összeg még nincs, de több milliárd forintos létesítményről van szó.
A kormány május 13-i, pénteki keltezésű határozata felhívja az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködve készíttesse el egy fővárosi helyszínű kajak-kenu szlalompálya megvalósíthatósági tanulmányát. Ennek határideje idén szeptember 30. Az év utolsó napjáig pedig Fürjes Balázs kormánybiztosnak ez alapján beruházási programot is kell alkotnia és a kormánynak be kell azt nyújtania.
A szlalom a kajak-kenu másik szakága a síkvízi mellett; utóbbiban mi vagyunk az olimpiák harmadik legeredményesebbje. A szlalomkajakot lehet vadvízinek is hívni, de a versenyeken, olimpiákon azonban mesterségesen kialakított pályákon versengenek egymással.
Szlalomban azonban versenyzőt sem küldhettünk még az olimpiákra, a térképen is alig voltunk eddig a műfajban. Nemrég azonban honosítottuk a pozsonyi születésű Potocny Marcelt, aki esélyes arra, hogy ott legyen magyar színekben a riói olimpián.
Ha nem a magyar sikerek, akkor mi indokolja a hirtelen jött fejlesztést? Budapest 2024-es olimpiai pályázata lehet a fő indok, a játékokhoz ugyanis szükség van szlalompályára is. Ahogy London (2012), Peking (2008) és Athén (2004) is csak az olimpiára épített ilyen létesítményt.
A magyar olimpiai pályázatot megalapozó, PwC-féle megvalósíthatósági tanulmány Csepel északi részére a központi olimpiai helyszínre tette a pályát. A tanulmány 5,4 milliárdos beruházással számolt, ebből 1,5 milliárd forintot az ideiglenes, a csak az olimpia idejére szükséges részekre számoltak. A fővárosi közgyűlés által a pályázathoz elfogadott helyszínlistában is Észak-Csepel a kajakszlalom otthona.
Londonban ennél azért sokkal többe, 12 milliárd forintba került a létesítmény. Athénban nem is az ára a lényeges, hanem a sorsa: a 2004-es játékok tízéves évfordulóján bejárták a világsajtót az elhagyott létesítmény szomorú képei.
Egyébként nem véletlen, hogy az olimpiára magyar színekben esélyes Potocny Marcelt épp Pozsonyból csábítottuk el: ennek a szakágnak Szlovákia a nagymenője, hét aranyával az olimpiák legeredményesebbje. A játékokon 1994 óta önállóan szereplő Szlovákia mind a hét eddigi aranyát ebben a sportágban szerezte. Ebben nem a Kárpátok hegyi folyói segítették, hanem elsősorban az, hogy a bősi vízerőműhöz épített csúnyi gátnál 1996 óta kajakszlalom-pályája van.
A beruházás elhatározása jelezheti Orbán Viktor elszántságát az olimpiarendezést illetően, azt a szándékot, hogy a rendezés elnyerése esetén már lehetséges helyszínekkel rendelkezzünk. Mint ismert, a 2017-es vizes-vb-re épülő Dagály úszóközpontot azért kellett áttervezni időközben, mert alkalmassá akarták tenni az olimpiai követelményeknek.
Csepregi Botond
A kiemelt képen a siralmas állapotban lévő athéni kajakszlalom-pálya látható.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
