Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben

Sérti a tisztességes eljáráshoz való emberi jogot a Fővárosi Főügyészség vádirata és hozzáállása a Tarsoly Csaba és tíz társa ellen folyó büntetőügyben – az Átlátszó értesülései szerint egyebek mellett erre jutott a tárgyalás előkészítésekor a Fővárosi Törvényszék. A határozat szerint a vádirat ezer sebből vérzik, az ügyészek 60 napot kaptak, hogy pótolják a hiányosságokat.

„A pótlólag megküldött elektronikus adatok vizsgálata alapján a törvényszék megállapította, hogy azok gyakorlatilag áttekinthetetlenek, közöttük számos, a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz bizonyosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet, zenefájl stb. is található”

Aki (lehet, most túlzunk, vigyázat, de nem nagyon) cicás gifeket és randikérő üzeneteket bizonyítékként tálalt a Fővárosi Törvényszéknek, nem más, mint a Fővárosi Főügyészség, méghozzá nem egy akármilyen tyúkperben.

A bíróság a magyar gazdaság- és jogtörténet eddigi legnagyobb banki csalása ügyében indult büntetőeljárás, a Tarsoly Csaba és társai ellen csalás és más bűncselekmények miatt indult úgynevezett Quaestor-ügyben született vádiratot szedte ízekre a tárgyalás-előkészítő tanácsülésen április elején.

Az esetről április elején, a bírósági közleményre reagálva kiadott ügyészségi MTI-reagálás nem kicsit szépített az ügyön: e szerint mintha nem különösebben lényeges, ám technikailag kivitelezhetetlen elvárásokat támasztott volna a bíróság.

A gond azonban úgy fest, nagyobb a váddal. A törvényszék az Átlátszó birtokába jutott határozatában arra jutott: hatvan napot ad az ügyészségnek a vádirat hiányosságainak pótlására. A határozat indokolásában egyebek mellett olyan megalázó kijelentések szerepelnek, hogy például:

„…a fenti, milliós nagyságrendű adat kapcsán arra vonatkozó álláspontját, hogy azok közül a vádhatóság mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak, sem a vádirat, sem a pótlólagosan megküldött ügyészségi átirat nem tartalmazza még utaló jelleggel sem.”

A törvényszék végzését átolvasva úgy fest, szinte semmi sincsen rendben a nagy csinnadrattával kezdett büntetőügyben.

Az Átlátszó főbb cikkei a Quaestor-ügyről és a bankbotrányokról

Tarsolyék hétmilliárdos iowai fantomja – be sem jegyzett offshore cég részvényeivel fizetett a liechtensteini tulajdonos

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Milliárdokat bukhat Fót, Százhalombatta és a kisbefektetők: különösen alakul a Hungária Értékpapír felszámolása

Újabb Quaestor-talány: a luxemburgi végrehajtás

A Fidesz korábbi elnöki tanácsadója a Quaestor kommunikációs igazgatója

Csak a feljelentések 62 ezer (!) oldalt tesznek ki a bíróságra megküldött paksamétában. Csakhogy itt is teljes az összevisszaság: nem derül ki, hogy melyik sértett esete melyik vádpontot alapozta meg.

A bizonyítékokkal is sok a gondja az Idzigné Novák Csilla vezette büntetőtanácsnak. A vádirat tárgyi bizonyítékként szinte kizárólag nyomozati cselekményekről (házkutatásról, motozásról, lefoglalásról stb.) készült határozatokat és jegyzőkönyveket prezentált, csakhogy a vádiratból nem derül ki, hogy melyik bizonyíték mely cselekmény megtörténtét támasztja alá az ügyészek szerint.

A törvényszék nehezményezi, hogy az ügyészség egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt a 226 kötetnyi nyomozati irathoz, illetve, hogy – bár arra törvény kötelezi – nem bocsájtotta a bíróság rendelkezésére az aktákat elektronikus formában, még felhívás ellenére sem (ezt az előkészítő ülésen pótolta az ügyész).

Utólag kaptak ugyan 104 darab CD-t és DVD-t, illetve egy USB merevlemezt, de csak kvázi kölcsönbe: a tárgyalás után az ügyészség visszakéri az adathordozókat. Egyébiránt ezeken található az a milliós nagyságrendű fájl, bennük az oda nem illő tartalmak.

Az előkészítő ülésen a bíróság kérdésére az ügyész úgy válaszolt: azért nem lehetséges megjelölni, az adattengerből mi számít egyáltalán bizonyítéknak és mit támaszt alá, mert „a terheltek a nyomozás során nem tettek érdemi vallomást”, azt hogy később „a bizonyítékoknak milyen relevanciája lesz, az eljárás során jelölöm majd meg”.

A bíróság szerint azonban ez az „improvizatív, ad hoc” hozzáállás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a magyar alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot. Mivel a terheltek és a védők nem tudnak felkészülni a védekezésre.

A bíróság hívta fel az ügyészség figyelmét – holott fordítva kellett volna történnie – hogy 5 procedúrában a nyomozást elkülönítették. Ezek: Magyar Nemzeti Kereskedőház, dán Saxo Bank, Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetei, az USA-beli Quaestor-cégek ügye, illetve az Orgován Béla ellen folyó büntetőeljárás.

Erre az ügyész az ülésen úgy reagált: „ezek kimaradtak a vádiratból”.

A bíróság itt is szigorúbban kér számon: miután az ügyész a „szatelit-ügyekben” érintettek közül többeket tanúként kíván meghallgatni, nem lényegtelen az elkülönített ügyek állása.

A törvényszék mindezen hiányosságok ellenére törvényesnek mondta a vádat, felhívta ugyanakkor az ügyészséget a hiányok pótlására, így például arra is, hogy jelölje meg, kiket kíván értesíteni a tárgyalásról.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.