Háromszázmillióért építtet adatbunkert az államkincstár a HM EI-vel

Az illetmény-számfejtéssel, valamint az adó- és járulék-elszámolással kapcsolatos informatikai és biztonsági fejlesztések miatt épített a Magyar Államkincstár (MÁK) egy adatbunkert a HM EI Zrt-vel háromszáz millió forintért – közölték az Átlátszó megkeresésére. A munkát elnyert cégen kívül nem is tárgyaltak mással, mert – mint a közbeszerzési Értesítőben írták – a műszaki-technikai sajátosságok miatt más vállalkozás nem alkalmas rá.

Több panasz is érkezett a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) év elején az új, központosított illetményszámfejtő rendszer, a kira bevezetését követően. A méltatlankodások többek között azt tartalmazták, hogy sok közalkalmazott 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott, mint kellett volna. Így járt a mentőszolgálat dolgozóinak egy része, de akadtak olyanok is, akiknek meg többet utaltak át a számlájukra, mint ami járt volna.

A Magyar Államkincstár a problémával kapcsolatban úgy reagált, hogy csak azokat a tételeket tudja számfejteni, amelyeket az intézmény rögzített a bérszámfejtési rendszerben – jegyezték meg. Hozzátették még azt is, hogy ebben az évben 290 észrevétel érkezett a kincstárhoz, amelyeket kivizsgáltak.

A rendszer azonban úgy látszik, további fejlesztésre szorul. A központosított illetmény-számfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulék-elszámolás új feladatai, „a kihívások magas szintű és eredményes végrehajtása érdekében a Kincstár folyamatosan fejleszti és modernizálja informatikai rendszereit, többek között a biztonsági szakterületen is”. Ezt írták az Átlátszó azon kérdésére, hogy mi indokolja egy adatbunker felépítését a MÁK-ban mintegy nettó 300 millió forintért.

A munkát a tenderen egyedüli indulóként részt vett állami cég, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. nyerte el, a szerződést idén március 25-én írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást pedig – mint a kiírásban szerepel – az indokolta, hogy az államkincstár szerint a NATO-szabványok szerinti, két biztonsági területből álló, 105 négyzetméteres beruházást a műszaki-technikai sajátosságok miatt csak ez a cég képes elvégezni. Alvállalkozók bevonásával, akik építőmesteri, gépészeti, valamint elektromos munkákat teljesítenek.

Az Index írta meg, hogy a HM EI volt az is, amely a déli határkerítés szögesdrótozását elnyerte. A 2 milliárd forintos megbízást úgy szerezte meg a cég, hogy nem is volt más ajánlat.

„A központosított illetmény-számfejtési rendszer révén a Kincstár több mint 12 ezer intézménynek, közel 900 ezer állami munkavállalónak végez számfejtést. A korszerű rendszerek működtetése révén a fenntartási költségek csökkennek, emellett gyorsabb, pontosabb és jó minőségű adatcsere alakul ki a szakrendszerekkel. Az Ön által konkrétan kérdezett fejlesztésre is pontosan azért kerül sor, hogy a Kincstár ügyfelei, partnerei számára nyújtott szolgáltatások a XXI. századnak megfelelő Modern Kincstár koncepció mentén, maximális biztonsági környezetben valósulhassanak meg” – közölte érdeklődésünkre az államkincstár.

Egy biztonsági szakember szerint kérdés, hogy milyen adat miatt van szükség a bunkerre, hiszen a pénzintézeteknek is elegendőek a szerverszolgáltatók, amelyek szigorú beléptetéssel és biztonsági intézkedésekkel védik az adatokat. Amelyek egy része elérhető olyan rendszerekből, amelyeknek nem a MÁK-nál van a szervere, a többi adat meg banki szervereken található, hiszen azok a végpontok a béreknél. Hozzátette: ezekre az adatokra meg rálát az adóhivatal és a társadalombiztosítás is, amelyek saját szervereket használnak.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.