Sérti a tisztességes eljáráshoz való emberi jogot a Fővárosi Főügyészség vádirata és hozzáállása a Tarsoly Csaba és tíz társa ellen folyó büntetőügyben – az Átlátszó értesülései szerint egyebek mellett erre jutott a tárgyalás előkészítésekor a Fővárosi Törvényszék. A határozat szerint a vádirat ezer sebből vérzik, az ügyészek 60 napot kaptak, hogy pótolják a hiányosságokat.
„A pótlólag megküldött elektronikus adatok vizsgálata alapján a törvényszék megállapította, hogy azok gyakorlatilag áttekinthetetlenek, közöttük számos, a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz bizonyosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet, zenefájl stb. is található”
Aki (lehet, most túlzunk, vigyázat, de nem nagyon) cicás gifeket és randikérő üzeneteket bizonyítékként tálalt a Fővárosi Törvényszéknek, nem más, mint a Fővárosi Főügyészség, méghozzá nem egy akármilyen tyúkperben.
A bíróság a magyar gazdaság- és jogtörténet eddigi legnagyobb banki csalása ügyében indult büntetőeljárás, a Tarsoly Csaba és társai ellen csalás és más bűncselekmények miatt indult úgynevezett Quaestor-ügyben született vádiratot szedte ízekre a tárgyalás-előkészítő tanácsülésen április elején.
Az esetről április elején, a bírósági közleményre reagálva kiadott ügyészségi MTI-reagálás nem kicsit szépített az ügyön: e szerint mintha nem különösebben lényeges, ám technikailag kivitelezhetetlen elvárásokat támasztott volna a bíróság.
A gond azonban úgy fest, nagyobb a váddal. A törvényszék az Átlátszó birtokába jutott határozatában arra jutott: hatvan napot ad az ügyészségnek a vádirat hiányosságainak pótlására. A határozat indokolásában egyebek mellett olyan megalázó kijelentések szerepelnek, hogy például:
„…a fenti, milliós nagyságrendű adat kapcsán arra vonatkozó álláspontját, hogy azok közül a vádhatóság mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak, sem a vádirat, sem a pótlólagosan megküldött ügyészségi átirat nem tartalmazza még utaló jelleggel sem.”
A törvényszék végzését átolvasva úgy fest, szinte semmi sincsen rendben a nagy csinnadrattával kezdett büntetőügyben.
Az Átlátszó főbb cikkei a Quaestor-ügyről és a bankbotrányokról
Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép
Újabb Quaestor-talány: a luxemburgi végrehajtás
A Fidesz korábbi elnöki tanácsadója a Quaestor kommunikációs igazgatója
Csak a feljelentések 62 ezer (!) oldalt tesznek ki a bíróságra megküldött paksamétában. Csakhogy itt is teljes az összevisszaság: nem derül ki, hogy melyik sértett esete melyik vádpontot alapozta meg.
A bizonyítékokkal is sok a gondja az Idzigné Novák Csilla vezette büntetőtanácsnak. A vádirat tárgyi bizonyítékként szinte kizárólag nyomozati cselekményekről (házkutatásról, motozásról, lefoglalásról stb.) készült határozatokat és jegyzőkönyveket prezentált, csakhogy a vádiratból nem derül ki, hogy melyik bizonyíték mely cselekmény megtörténtét támasztja alá az ügyészek szerint.
A törvényszék nehezményezi, hogy az ügyészség egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt a 226 kötetnyi nyomozati irathoz, illetve, hogy – bár arra törvény kötelezi – nem bocsájtotta a bíróság rendelkezésére az aktákat elektronikus formában, még felhívás ellenére sem (ezt az előkészítő ülésen pótolta az ügyész).
Utólag kaptak ugyan 104 darab CD-t és DVD-t, illetve egy USB merevlemezt, de csak kvázi kölcsönbe: a tárgyalás után az ügyészség visszakéri az adathordozókat. Egyébiránt ezeken található az a milliós nagyságrendű fájl, bennük az oda nem illő tartalmak.
Az előkészítő ülésen a bíróság kérdésére az ügyész úgy válaszolt: azért nem lehetséges megjelölni, az adattengerből mi számít egyáltalán bizonyítéknak és mit támaszt alá, mert „a terheltek a nyomozás során nem tettek érdemi vallomást”, azt hogy később „a bizonyítékoknak milyen relevanciája lesz, az eljárás során jelölöm majd meg”.
A bíróság szerint azonban ez az „improvizatív, ad hoc” hozzáállás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a magyar alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot. Mivel a terheltek és a védők nem tudnak felkészülni a védekezésre.
A bíróság hívta fel az ügyészség figyelmét – holott fordítva kellett volna történnie – hogy 5 procedúrában a nyomozást elkülönítették. Ezek: Magyar Nemzeti Kereskedőház, dán Saxo Bank, Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetei, az USA-beli Quaestor-cégek ügye, illetve az Orgován Béla ellen folyó büntetőeljárás.
Erre az ügyész az ülésen úgy reagált: „ezek kimaradtak a vádiratból”.
A bíróság itt is szigorúbban kér számon: miután az ügyész a „szatelit-ügyekben” érintettek közül többeket tanúként kíván meghallgatni, nem lényegtelen az elkülönített ügyek állása.
A törvényszék mindezen hiányosságok ellenére törvényesnek mondta a vádat, felhívta ugyanakkor az ügyészséget a hiányok pótlására, így például arra is, hogy jelölje meg, kiket kíván értesíteni a tárgyalásról.
Rádi Antónia
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
