Orbánék is a FIK-kel üzleteltek. A summa: százszoros haszon

Orbán Viktor és családja is a balhés FIK segítségével bonyolította vagyonmegalapozó lakásügyletét. A rétestésztaként nyúló felszámolás alatt álló FIK „történelmi” viselt dolgait annak kapcsán mutattuk be a minap, hogy igazolódni látszik: az ingatlankezelő cég körüli mutyisorozat a Buda-Cash-csődig ér.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem újdonság, hogy zűrös az élet az V. kerületi önkormányzatnál, különösen, ha ingatlanok bérbeadása, értékesítése kerül terítékre. Így volt ez már az 1990-1994-es választási ciklusban is. Az akkori mutyikat – tisztségéből felfüggesztett polgármester, feljelentett jegyző, átkutatott polgármesteri iroda stb. klisékkel – például a Beszélő foglalta össze. Ekképpen: a polgármester szerint

„a jegyző közreműködött a Fővárosi Ingatlanközvetítő bizonyos csereakcióiban, melyek hátrányosak az V. kerületi önkormányzati lakásállományra nézve”

Hogy a nehezményezett ügyletek között szerepelt-e az akkori „pályakezdő” politikus, Orbán Viktor Mester utca –> Haris köz minőségi lakáscseréje, nem tudni. Az ellenben biztos, hogy a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) szerepe ebben az esetben sem tűnik makulátlannak.

A FIK-ről nemrég írtunk:

A Reihard-gyilkosságtól a Buda-Cash-csődig: 12 éve tart a Fővárosi Ingatlankezelő felszámolása

Büntetőügyek garmadája, mellékszálon pedig egy máig tisztázatlan leszámolásos gyilkosság is összefüggésbe hozható a befolyásos belügyes és politikai kapcsolatokkal rendelkező kétes figurák vezette egykori Fővárosi Ingatlanközvetítő több mint tíz éve húzódó felszámolásával. A szálak a Buda-Cash-csődig vezetnek.

Egyebek mellett azt, hogy az 1946-ban a Belügyminisztérium által állami vállalatként alapított, majd rt-vé alakult, s 2004-ben elrendelt felszámolásáig folyamatosan parádés belügyes kapcsolatokkal rendelkező FIK-nek milyen kétes ügyekben merült fel a neve.

Sorrendben és dióhéjban: a tanácsi (majd önkormányzati) lakásértékesítéssel a FIK-et megbízó önkormányzatok súlyos lehúzása, a London Bróker tulajdonosa, Reichardt Ignác 2000-es utcai kivégzése és végezetül a tavalyi brókerbotrány.

Ehhez képest olvasónk hívta fel a figyelmünket a FIK szerepére egy vaskosan politikai színezetű, akkoriban még a parlament előtt is tárgyalt ingatlanmutyiban: Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó V. kerületi lakásügyében.

Utánanéztünk és kiderült, olvasónk jól emlékezett: az ominózus Haris utca 4. szám alatti lakást Orbánék valóban a FIK közreműködésével bérelhették ki.

Az ügylet 1991-ben kezdődött a cserével: a IX. kerületi Mester utcai 50 négyzetméteres, két szoba komfortos bérlakást a belváros szívében, a Haris közben található 135 négyzetméterre cserélték. A források ellentmondóak abban, hogy a felújítás kinek a kontóját terhelte, a kerületét vagy Orbánékét.

A lakáscserét a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal lakáscsere ügyosztálya hagyta jóvá, a bérlőkijelölés joga a FIK-é lett.

Ellenzéki politikusok később a parlamentben vitatták, hogy a korabeli szabályok szerint az akkor kétgyermekes Orbán-család jogosult volt-e a 3,5 szobás (a későbbi adásvételi szerződés szerint 4 szobás) lakás bérletére, még akkor is, ha Lévai Anikó édesanyja, ahogyan a hivatalos iratokban szerepel, valóban velük költözött.

Orbánék akkori magyarázata szerint a Mester utcai bérleményért egy szolnoki ingatlantulajdont áldoztak be, a Belvárosba költözéskor pedig kifizették a különbözetet.

A történtek megértéséhez érdemes felidézni, hogy ekkoriban mindhárom érintett önkormányzat (az V., a IX. kerület és a főváros) SZDSZ-es vezetésű volt. A Fidesz pedig liberális kispártként az SZDSZ politikai szövetségesének számított a konzervatív Antall-kormány ellenzékeként. A Fidesznek ekkor (1993-ig) nem volt elnöke, a legmeghatározóbb politikusa azonban már ekkor a parlamenti frakcióvezetőként tevékenykedő Orbán volt.

A Beszélőben is emlegetett akkori V. kerületi jegyző, Xantus Judit később a Józsefvárosban töltött be hasonló titulust. Ottani tevékenysége miatt jelenleg vesztegetéssel vádolja az ügyészség. Még a belvárosi esetek miatt feljelentette az akkori ottani polgármester, Mihályi Gábor is Xantust, annak azonban nincsen nyoma, hogy ezek az esetek bíróság elé kerültek volna.

Az Orbán-házaspár 1994 márciusában – tehát még Mihályiék idejében – mindenesetre a bérlőknek ekkoriban járó 10 százalékos kedvezményes vételáron, alig több mint félmillió, pontosan 563 ezer 760 forintért (a közvetítő ekkor már nem a FIK, hanem a Resideal Zrt. volt) vásárolta meg a lakást.

A politikai botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy Orbánék a lakást éveken keresztül bérbe adták havi ezer dollárért, majd 2002-ben a vételihez képest több mint százszoros (!) áron, 63 millió forintért eladták egy osztrák férfinak.

A vevő pár évvel később az Orbán-család barátja és egy időben tokaji üzlettársa, Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövet veje lett. Az ügyletet pedzegette az Orbánék vagyonosodását vizsgáló bizottság is a kétezres évek elején, ám a testület alapvetően a tokaji ügyekre fókuszált, majd – miként valamennyi országgyűlési vizsgálóbizottság – bohózatszerű tevékenység után, érdemi eredmény nélkül fejezte be tevékenységét.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.