Elhegedült milliárdok – így költi a közpénzt Matolcsy igazgatótanácsa

Sok kritika éri mostanában a Magyar Nemzeti Bankot, a fanyalgók felelőtlen gazdálkodást emlegetnek, hovatovább úgy tüntetik fel az MNB elnökének tevékenységét, mintha a saját homokozójának tekintené a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás intézményét, milliárdokat szórva el az MNB alapfeladatához nehezen kapcsolható befektetésékre, felesleges hirdetésekre és hegedűvásárlásokra, nem beszélve az ingatlanvásárlásokról és a jövőbe fektetett beruházásként értelmezett alapítványokról. Az Átlátszó által nemrég közzétett MNB-igazgatósági határozatok sajnos egyáltalán nem cáfolják ezt a képet.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kétségtelen, Matolcsy jegybankelnök szerepfelfogásának vannak nehezen megérthető aspektusai, és a közérdekű adatok nyilvánossághoz, az átláthatósághoz való viszonyát sem tekinthetjük egészen hétköznapinak. Az Átlátszó nem egy ügyben állt vitában, illetve perben az MNB-vel, ezekből egyet, a 2013-14-es igazgatósági döntések nyilvánosságára vonatkozót nemrég jogerősen megnyertük, így az MNB kénytelen volt kiadni az igazgatósági ülésekről készült összefoglalókat.

Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze

Az összkép, amit az igazgatósági határozatok mutatnak, maga is a káosz benyomását kelti. Hiszen éppúgy az igazgatóság elé kerülnek döntésre például olyan, klasszikus jegybanki feladatot jelentő ügyek, mint a devizatartalék kezelésével kapcsolatos előterjesztések, mint más, az MNB feladatkörén kívüli, és adott esetben teljesen jelentéktelen kérdések is.

Persze értékelhetjük mindezt az MNB igazgatósága rendkívüli gondosságaként is, hiszen kétszer is nekifutnak például a MOT, azaz a Mobil Oktatási Tér elnevezésű lakossági tájékoztató projektről szóló döntésnek.

„A MOT megvalósítására rövid távú megoldásként a Waberer’s Zrt. által ajánlott (sic!), az MNB igényei szerint átalakított jármű használható fel. A MOT céljait szolgáló, hosszú távra szóló tartós megoldást pedig speciálisan az MNB igényeire kifejlesztett jármű (vontatmány) kialakítása jelenti, melynek megvalósítására legfeljebb 15 MFt használható fel.” – mondja például a 36/2013 számú igazgatósági határozat. (Le lehet nyugodni, az MFt nem milliárdot, csak milliót jelöl.)

És a pazarlást emlegető fanyalgóknak csattanós választ ad a határozat második része: „A próbaüzemre a jármű kialakításának költségeit a Kommunikációs szakterület jóváhagyott éves költségkeretéből kigazdálkodja.” Más kérdés, hogy egy évvel később az Igazgatótanács négy igen szavazattal elfogadta a 15/ 2014 számú határozatot, ami egyetlen rövid mondatban rendelkezik az I.M.G. Inter Média Group Kft-vel kötendő 6000 MFt értékű szerződés megkötéséről – igen, itt már hat milliárdról van szó.

Már a 2013-as igazgatósági határozatok között is találunk olyanokat, amelyek az érett Matolcsy-korszak jegyeit mutatják. Itt van például a májusban egyhangúlag elfogadott 58/2013 számú, amelyben felszólítják Balogh Ádám alelnököt, alakítson eseti (ad hoc) munkacsoportot, amely kidolgozza azt az akciótervet, „amely biztosítja a Bank számára az év végi +0 eredmény elérését.” Igazi unortodox gazdálkodó szervezet, ahol akciócsoport biztosítja az év végi +0 eredményt. (A 2013-as eredmény végül +26 milliárd lett.)

Ebbe a vonalba tartozik az a két héttel később született határozat, melyben arról dönt az igazgatóság, hogy helyreigazítási pert indítanak az Origo és a hvg.hu ellen. A döntés feltehetőleg erre a cikkre vonatkozik, mely egyébként nem magát az MNB-t, hanem az elnök személyzeti politikáját kritizálta – márpedig Matolcsy az ilyesmit nem szokta szó nélkül hagyni.

Talán mondani sem kell, az MNB másodfokon bukta a pert, de ez mit sem változtat az elnök igazságszolgáltatásba vetett hitén. (És mutasson valaki még egy nemzeti bankot, amelyik olyan közleménycímekkel örvendezteti meg a publikumot miszerint „Folytatja hamis cikksorozatát a jegybank ellen a Simicska-lap” Ez ugyan már egy 2015-ös közlemény, de a lendület nem hagyott alább: „A Magyar Nemzet mai számában megjelent hamis állítások miatt a jegybank ismét helyreigazítási pert kezdeményez a napilap ellen.”)

A nemrég szárba szökkent tudományos borozóközpont-koncepció alapjait is egy 2013-as határozat rakta le, ekkor dönt az igazgatóság a Szentháromság téri épület megvásárlásáról. Ez a döntés ugyanakkor átszakít valami gátat a Matolcsy György vezette testületben: egy hónappal később már 50 milliárd forintnyi ingatlanvásárlásra biztosít keretet az igazgatóság, és további 40 milliárdot a megvásárlandó ingatlanok felújítására (ne feledjük, eközben a Balogh Ádám alelnök vezette ad hoc bizottságtól megrendelt eredmény +0 Ft), és teszik mindezt a társadalmi felelősségvállalás jegyében.

2014-ben aztán tényleg lehány magáról minden béklyót a jegybanki unortodoxia, csak úgy dobálózik a százmilliókkal és tízmilliárdokkal az igazgatóság – persze továbbra is társadalmi felelősségvállalás szilárd talaján állva. Van itt szó a Lajkó Félixnek vásárlandó Guarneri-hegedűről (< 1000 MFt; 16/2014) éppúgy, mint a matolcsyzmus elmélyítésére és terjesztésére életre hívott alapítványok létrehozásáról (alapítványonként > 10 000 MFt; 23/2014).

De nemcsak a 11 jegyű összegekre figyel a magyar forint legfőbb őre: jut 160 millió az I. kerületi önkormányzatnak a frissen vásárolt várbeli ingatlanok körül rendezni a közterületeket (32/2014), 20 MFt a „Startup tavasz”-ra (57/2014), 60 MFt a Zengafons Kft-nek zeneoktatásra (21/2014). Meg még 102 000 MFt (102 milliárd) az alapítványokra (62, 82/2014).

Ami ebből a mintegy kétszáz, nehezen kiperelt jegybanki döntésből igazán, összegszerűen is jelentős, arról eddig is tudhatott az érdeklődő állampolgár – ami pedig inkább csak hangulati elem, mint a hegedűvásárlás, az egyáltalán nem változtat a Matolcsy-féle MNB-ről már kialakult képen.

De ha elég erős volt az MNB-Igazgatóság határozatainak hipnotikus hatása, akkor fel sem merül az olvasóban az ostobácska kérdés, hogy vajon miért kellett megpróbálni ezeket a semmitmondó, inkább csak nevetséges, mint fontos adatokat megpróbálni elzárni a nyilvánosság elől, tucatnyi munkaórát fektetve a pereskedésbe.

Becker András

Kép forrása: Népszava

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.