Szabadságjogok Magyarországon: lesújtó állapotok

Diszkrimináció, egyesülési szabadság, lakhatáshoz való hozzáférés – többek között ezek azok a területek, amelyek az Amnesty International szerint súlyos problémákat jelentenek Magyarországon.

Megjelent az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet 2015/2016-os jelentése, amelyben külön fejezetben tárgyalják a magyarországi helyzetet. A magyar részben kiemelik, hogy a kormány kerítést épített a déli határra, valamint a romákat nem védte meg az gyűlölet-bűncselekmények ellen.

Menekültek és menedékkérők

Az AI kitér arra, hogy az illegális belépés kriminalizálása miatt a 2015 nyarán elfogadott intézkedések korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést. Civil szervezetek többször is kifogásolták a kormány intézkedéseit, mert nem volt lehetőség felmérni azt, hogy a menekültstátuszt kérelmezők veszélyben lehetnek-e a származási vagy tranzitországban. A kormányzati lépések miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen.

Egyesülési szabadság

„A kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és a regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek”- áll a jelentésben, emlékeztetve arra, hogy 2015. januárban négy civil szervezettel szemben nyomozás indult. Azzal vádolták őket, hogy a Norvég Alap szétosztása során bűncselekményt követtek el. A nyomozás azóta lezárult és az ügyészség egyetlen esetben sem talált bűncselekményre utaló jelet.

Romákkal szembeni diszkrimináció és gyűlölet-bűncselekmények

A jelentés szerint, a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a romákkal szembeni diszkrimináció, például a lakhatáshoz való hozzáférés terén, Miskolcon mintegy 100 család volt kitéve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, 2015. március és június között 120 családot lakoltattak ki, sokuknak nem volt hova menniük. A Kúria később kimondta, hogy a miskolci önkormányzat jogsértést követett el.

2015. szeptemberben az Egri Törvényszéken hozott döntés alapján a rendőrség diszkriminálta a romákat Gyöngyöspatán, amikor nem védték meg őket a szélsőjobboldali csoportoktól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig azt állapította meg, hogy a magyar hatóságok nem vizsgáltak ki Szegeden egy roma férfi elleni rasszista támadást.

Vallásszabadság

Továbbra is korlátozott a vallásszabadság Magyarországon az AI vizsgálata alapján. A 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházak és más vallási szervezetek számára, hogy újra nyilvántartásba vegyék magukat, miután az állam a szervezeteket önkényesen törölte belőle. Az EJEB kimondta, hogy a törlés sértette a vallásszabadsághoz való jogot, és a kormány módosította a törvényt, de az önkényességet nem szüntették meg, ezért számos vallási közösség továbbra sem rendelkezik azokkal a jogokkal, amelyekkel egyházként rendelkeztek.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.