Örülj, hogy nem vagy farkas Pécsen! – nincs szabály, hogy mikor lőhet az állatkert-igazgató

Erősen vitatott, hogy volt-e egyáltalán zöldhatósági engedélye fokozottan védett európai szürkefarkas tartására a Pécsi Állatkertnek – legalábbis az állatkert válasza szerint a kérdésben per folyik. A főfelügyelőség eközben 400 ezer forintra bírságolta az állatkert igazgatóját, amiért Szatyor Miklós tavaly november 1-jén agyonlőtte a kiszökött farkast. Az állatkert havariaterve nem szabályozza, mikor lehet éles lőfegyvert használni.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Voltaképpen bármikor lőfegyverhez nyúlhat Szatyor Miklós, a Pécsi Állatkert igazgatója, ha elszabadul egy szabályzatuk szerint veszélyesnek minősülő állat – ez derült ki az állatkert válaszából, amit az Átlátszó közérdekű adatigénylésére adtak.

Az állatkert „Intézkedés veszélyes állat kiszabadulása esetére és katasztrófa elhárítására” elnevezésű – egyébként nem sokkal az ominózus november 1-jei eset előtt, szeptemberben hatályba lépett -, az egyébként szenvedélyes vadászként ismert Szatyor által jegyzett dokumentumában többszöri átolvasás után, atomjaiban sem találni az állatok életének megvédését célzó előírást.

Ha csak a tűz esetére megfogalmazott kitételt nem tartjuk annak, miszerint ilyenkor a szakszemélyzet gondoskodik az állatok lehetőség szerinti mentéséről.

Azt ellenben benne van a dokumentumban, hogy havária esetén hírzárlat van, utóbb a tulajdonos (a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat) dönt arról, mit köt a nyilvánosság orrára.

Ennek szellemében sem gyors, sem egyszerű nem volt a kért adatok megszerzése. November elején a pécsi önkormányzat sajtóirodájánál tettünk föl több kérdést, elsősorban az állatkert intézkedési rendjére voltunk kíváncsiak, főképp arra: mindennapos-e, hogy maga az igazgató jár el egy szökött állat ügyében, s ha már ő jár el, miért nem az altató lövedéket választotta.

Páva Zsolt polgármester közleménye általánosságokra szorítkozott, egyebek mellett azt írta, családapaként és polgármesterként is mindennél előbbre valónak tartja az emberi élet védelmét. A részletes adatokat azonban nem kaptuk meg, ismételt kérésünkre sem – még azt sem, hogy évente mekkora összeggel támogatja az önkormányzat a Pécsi Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft.-t.

Ekkor – november 9.-én – közérdekű adatigényléssel fordultunk az adatgazda Nkft.-hez. Igénylésünkben már szerepelt az is: bocsássák az rendelkezésünkre az Országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyének másolatát, amely igazolja, hogy a Pécsi Állatkert jogosult, illetve már az állatok Olaszországból Pécsre érkezésekor jogosult volt fokozottan védett európai szürke farkas tartására.

A két időpont között amúgy egyetlen nap telt el: a három „olasz” farkas pénteken érkezett, a végül kilőtt példány szombaton szökött el. Megbízható forrásból származó értesüléseink voltak ugyanis arról, hogy a farkasok tartására nem volt engedélye az állatkertnek.

Az állatkert nevében Pap Zsuzsanna arra hivatkozva nem teljesítette a kérésünket, hogy szerinte nem derül ki, milyen adatokat kérünk és kinek a nevében (az Átlátszó munkatársa magánszemélyként adta be az igénylést).

A formailag talán nem, gyakorlatilag azonban megtagadó határozat jogellenes volt: közérdekű adatot bárki igényelhet az adatgazdától. Így kénytelenek voltunk Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság vezetőjének állásfoglalását kérni. Péterfalvi az Átlátszónak adott igazat.

A NAIH elnöke január 29-i levelében arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy felszólította a Pécsi Állatkertet a kért adatok kiadására – az adatokat e felszólítás nyomán küldte végül el az Nkft.

Az intézkedési terv szerint az eljárási rend veszélyes állat kiszabadulása esetén a következő Pécsett: noha „fontos, hogy a kiszabadult állatot ne hajszoljuk pánikhelyzetbe”, a vészhelyzet megszüntetésére az alábbi lehetőségek vehetők igénybe: visszaterelés az eredeti férőhelyre, immobilizáció, kilövés lőfegyverrel.

„Bármelyik megoldást választja a döntési helyzetben lévő vezető vagy gondozó, segítőinek ezt el kell fogadni, és a pontos, szakszerű végrehajtásban közre kell működni”.

A „döntési helyzetben lévő vezető vagy gondozó” kilétét nem határozza meg az intézkedési terv, az ellenben szerepel benne, hogy rendkívüli esemény bekövetkezésekor az ügyvezetőt és a vezető gondozót is értesíteni kell. Külön kérdésünkre is megerősítették: nincsen szabályozva, mikor lehet éles lőfegyvert használni.

Ami a farkastartás szakhatósági engedélyét illeti, nagyon úgy fest, igazat beszélt annak idején az Átlátszó informátora. Kérdésünkre az állatkert azt válaszolta: „vitás eset, bíróság előtt az ügy” – a per részleteit azonban nem árulták el.

Egyéb fronton is meggyűlt a baja a jelek szerint a zöldhatóságnak a Pécsi Állatkerttel: 400 ezer forintr bírságolták az igazgatót a minap, mondván, engedély nélkül lőtte ki az állatot – adta hírül az Index. Szatyor jogorvoslattal élt, és fenntartja, jó döntést hozott, mert a Tubesen kószáló állat úgymond fenyegetően lépett fel.

Az állatkert 2010 óta összesen több mint félmilliárd forint, tavaly például – felhalmozódott támogatásokkal – 157 millió forint apanázst kapott az önkormányzattól. Pécs tavaly júniusban nyert el 1,8 milliárd forint uniós támogatást mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítására, amelynek része az állatkert funkcióbővítő fejlesztése.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.