Elsőfokon helyreigazítási pert nyertünk a Demokratikus Koalíció ellen

Első fokon elbukta a Gyurcsány-párt az Átlátszóval szemben indított sajtójogi eljárást. A bíróság semmi helyreigazítandót nem lelt abban a posztban, melyben egy Orbán Viktor kivégzését óhajtó Facebook-csoportot fumigáltunk.

A DK egy korábban megjelent, szintén az ominózus Facebook-csoportról szóló poszt után tette közzé álláspontját, reagálva abban a cikk tartalmára. Ez a pártközlemény az üggyel foglalkozó következő (a per tárgyául szolgáló) írásban meg is jelent. Innentől kezdve némiképp furcsának gondoltuk, hogy a DK egy olyan posztot kíván helyreigazíttatni, amely közreadta eme reagálást. A jelek szerint a bíróság vélekedése sem állt nagyon távol a mienktől.

Előzmények

DK-s gyűlöletcsoport buzdít Orbán kivégzésére a Facebookon

Botrány az Orbán kivégzését óhajtó Facebook-csoport körül

A Fővárosi Törvényszék bírája, Dr. Palotás Gergely Péter által jegyzett, 25.P.24.731/2015/5. ítélet egyebek közt az alábbiakat mondta ki

„Bár a keresettel érintett cikk valóban idézett a korábban megjelent cikkből, az ismertető jelleggel történt, hiszen felvezetésként az újságírói és a felperesi álláspont ütköztetéshez ez szükséges volt. Enélkül ugyanis nem lett volna értelmezhető az elfoglalt álláspontok különbözősége, tehát a korábbi cikk részbeni ismertetése ennek hátteréül szolgált.

A cikk a felperesi közlemény megjelenítésével a helyreigazító közleménnyel közzétetetni kívánt valamennyi – felperesi állítás szerinti – való tényt tartalmazott, amelyet megismételt az alelnöki közlemény közzétételével.

Azzal pedig, hogy ezt követően az újságíró a benne megfogalmazódott kérdéseket és a nem okszerűtlenül levont következtetéseit is közzétette, nem tett mást, minthogy álláspontokat ütköztetett. A korábbi cikk részletét, és közleményeket követően ténybeli alappal levont következtetések közzététele eleve nem volt hiányos, ezen információk csoportosítása semmilyen szempontból nem minősült önkényesnek, hanem az ismertetett jól követhető sorrend szerint haladt, tehát a cikk sérelmezett közlései nem adtak alapot a sajtó-helyreigazításra.

A felperes által sérelmezett cikkbéli közlések esetében tehát a fentiek alapján helyreigazításnak nem volt helye, ezért a bíróság a kereseti kérelmet mint alaptalant elutasította.”