Közel egy hónapja zajlik gőzerővel a magyar állami termőföldvagyon árverezése. Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette azt a kormányrendelkezést, amely lehetővé tette volna hogy az állam a földvásárlástól eltérő célokra is felhasználhassa az árveréseken beszedett bevételeket.
Ellenzéki képviselők még októberben fordultak az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollt kérve a földárverésekről szóló kormányrendeletre. Az utóbbi időben az alkotmánybírók már több ülésükön is tárgyalták a Földprogrammal kapcsolatos kifogásokat.
A taláros testület előtt lévő kifogások egyikében a kormány lépett idő előtt, és lehetővé tette, hogy az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai is vásárolhassanak állami földeket, ha teljesítik a földforgalmi törvény követelményeit.
Ellenzéki képviselők azt is kifogásolták a földárveréseket elindító kormányrendeletben, hogy nincsen körültekintően kezelve az a 300 milliárd forintos kérdés, hogy mit csinál az állam a földeladásokból származó bevételekkel.
Az árverésekből befolyó összegeket a Nemzeti Földalapról szóló (NFA) sarkalatos törvény szerint az állam csak földvásárlásokra fordíthatná, viszont a kormányrendelet pongyolábban fogalmaz, a kormány szerint nemzeti vagyon gyarapítására kell fordítani a bejövő milliárdokat.
Ezt a részt semmisítették meg most az alkotmánybírák, így a földeladásokból származó bevételekből földet kell majd vennie a magyar államnak. Az Alkotmánybíróság döntését itt olvashatják:
Zavaros jogi helyzet
Szintén menet közben akart belenyúlni a kormányzat a földeladások jogi környezetébe a lex Simicskával annak érdekében, hogy a második Orbán-kormány alatt kivételezett helyzetben lévő, és azóta kegyvesztetté vált oligarcha bérelt földjeinek szerződéseit könnyebben lehessen felmondani.
A törvény először elbukott a Parlamentben, mert nem volt meg a kétharmados támogatás, majd más módon hozta vissza a Fidesz az Országgyűlés napirendjére a javaslatot.
Számos egyedi eset is van, amikor olyan földrészletek kerülnek kalapács alá, melyeknek a jogi helyzete nem tiszta. Ha az árverési hirdetményekben nem jelentek meg arról információk, hogy per tárgyát képzi a terület, akkor jogsértést követett el az NFA.
A kishantosi ökogazdaság által 2013 előtt bérelt állami földekkel kapcsolatban több per is van folyamatban. Van olyan földrészlet, ami miatt 14 millió forintra perelték be a kishantosiak az új bérlőt, mert az beszántotta a biominősítésű területet.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is a bíróságon keresi az igazát a földbérleti pályázatok ügyében. A nagy múltú agrárközpont földjeinek szétdarabolása ellen a teljes ellenzéki spektrum is tiltakozott.
Ameddig a ménesbirtok mintegy ötödét érintő jogi eljárás nem ér véget, addig a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az érintett földrészletek árveréseit. Bitay államtitkár tételesen jogellenesnek nevezte a Fővárosi Törvényszék gazdasági Kollégiumának végzését, és a Földművelésügyi minisztérium megtámadta a döntést.
A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. ügyvédi felszólítást küldött az NFÁ-nak, azt követelve hogy állítsák le az árveréseket. Levelükben azt írják, hogy hivatali visszaélések és hűtlen kezelések is megvalósulhatnak a licitek során.
Szerződések nélkül
Közel egy hónappal azután, hogy az első földek árverésén koppant az üléslevezetők kalapácsa, még mindig nem kötöttek szerződést a nyertesekkel. Az ok egyszerű: az Átlátszó által megkérdezett érintettek szerint nincsen szerződésminta, amit az NFA kibocsátott volna. Az ebből fakadó bizonytalanságot érezni lehet: az egyik, árveréseken aktív ügyvéd szerint, sokan nem is mernek licitálni.
Mivel a megkötött szerződések kifüggesztése után hatvan napig van lehetősége az elővásárlási joggal élni az arra jogosultaknak, ezért az egész földárverési program hónapokkal fog elhúzódni a szerződésminta hiánya miatt.
A földvásárlási program állami banki finanszírozása sem áll biztos jogi talapzaton, hiába változtattak rajta a program elindulása után. Az Átlátszónak nyilatkozó, földárveréseken résztvevők szerint a Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjában résztvevők nem előszerződést kötnek a bankkal, és nem is hitelígérvénnyel mennek az árverésekre, hanem csupán egy „finanszírozási terv” nevű dokumentumot kap az MFB-től az, aki állami hitelből szeretne állami földet venni.
Ez a kvázi árajánlat nem kötelezi erősen a bankot a hitel folyósítására, az árveréseken való részvételhez mégis elegendő dokumentum.
Vágó Gábor
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
