Két jogszabályi hely alapján vél fogást találni a közterület-felügyeleteken parkolási bírság-ügyben Krizsa Norbert ügyvéd, aki már több ügyfele számára kiharcolta, hogy mentesüljön a kiszabott parkolási és pótdíj befizetése alól. Álláspontja szerint az önkormányzatokról szóló törvény szerint várakozási (parkolási) közszolgáltatást kizárólag az e feladat ellátására alapított költségvetési szerv végezhet – márpedig a parkolási bírságokat beszedő közterület-felügyeleteket nemcsak erre a feladatra alapították. Másrészt a felügyeletek személyes adatokat csak idén január 22. óta kezelhetnek, korábban ezt jogellenesen tették. Krizsa Norbert szerint vissza lehet perelni a jogszabályba ütköző módon beszedett pótdíjakat.
Néhány ezer forintos parkolási és pótdíjért hadakozik az V. kerületi közterület-felügyelet egy budapesti férfival, aki nem hajlandó fizetni: azt állítja, a felügyelet által megjelölt időpontban, tavaly december 11-én nem talált mikuláscsomagot az autója szélvédőjén. Az ügy mára bíróság előtt van: a felügyelet nevében a Belváros-Lipótváros Önkormányzata nyújtott be keresetet a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.
A férfi jogi képviselője, Krizsa Norbert ellenkérelmében azzal érvel, hogy a felperes önkormányzatnak kell bizonyítania, hogy ügyfelének a parkolási szabályok megsértése miatt fizetési kötelezettsége áll fenn, továbbá, hogy a törvényben előírt hatvan napon belül postára adták a díjfizetésre vonatkozó felszólítást. Hogy ügyfele kapott fizetési felszólítást, azt nem vitatják, csakhogy a levelet a csekkel nem az önkormányzat, hanem a kerületi közterület-felügyelet küldte ki.
Homokszem a gépezetben
A közúti közlekedésről szóló törvény alapján viszont ezzel hibáztak, mivel a fizetési felszólítást nem a felügyeletnek, hanem az önkormányzatnak, vagy az önkormányzatokról szóló törvény szerint meghatározott szolgáltatónak kellett volna postára adnia.
Kkt. (időállapot: 2014.V.1. – 2014.XII.29.)
15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
„Ezt csak akkor tehette volna meg a felügyelet – mondja az ügyvéd –, ha kizárólag parkolási közszolgáltatási feladat ellátására alapított, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lenne. A statútumába viszont egyéb tevékenységek végzését is belevették, így nem felel meg a törvényben előírtaknak.” Állítását alátámasztani látszik az önkormányzati törvény 16/A §-a:
„A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.”
Krizsa szerint ezek alapján egyértelmű, hogy a közterület-felügyelet parkolási szolgáltatást nem láthat el, és a per tárgyát képező parkolás idején sem láthatott el jogszerűen. Az önkormányzat követelése pedig szerinte mind jogalapjában, mind összegszerűségében megalapozatlan. „Az önkormányzatokról szóló törvény fenti rendelkezése alapján tehát a parkolási jogviszony a felperes és ügyfelem között jött létre, a jogviszonynak a felügyelet nem alanya” – tette hozzá.
Mindebből az következik, hogy a felperesnek, azaz a Belváros-Lipótváros Önkormányzatnak kellett volna a fizetési felszólítást kiküldenie, ám ezt a rendelkezésre álló hatvan nap alatt nem tette meg, így követelése elenyészett. „Nem beszélve arról, hogy ügyfelem személyes adatait a jogvesztő határidő letelte óta jogellenesen, a törvény felhatalmazása, illetve az ő hozzájárulása nélkül kezeli mind az önkormányzat, mind az V. kerületi közterület-felügyelet.”
Az ügyvéd szerint idén januárban éppen ennek a joghézagnak a megszüntetése végett bővítették az önkormányzati törvény 16/A. §-át. „Ennek alapján most már a közterület-felügyelet is elláthat parkolási feladatot és kezelhet személyes adatokat. Ez számomra éppen azt igazolja, hogy addig viszont a felügyelet úgy látott el „várakozási közszolgáltatási feladat”-ot, hogy arra jogköre nem volt, mint ahogy a perek megindítására sem.”
Krizsa Norbert ezek alapján úgy véli, hogy azok, akiket hasonlóképp bírságoltak meg, az öt éves elévülési időn belül pereket indíthatnak a közterület-felügyelet által kiszabott, de jogtalan adatkezelés révén behajtott parkolási díjak és pótdíjak visszaszerzésére. Ügyfele természetesen azt kéri a bíróságtól – tette hozzá –, hogy az önkormányzat keresetét utasítsa el, és a perköltséget, valamint az alperesi ügyvédi munkadíjat is a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzattal fizettesse meg.
A közterület-felügyelet jogerősen is bukott már ilyen ügyet
Az elmaradt parkolási és pótdíjak behajtása más önkormányzatoknál is a fenti séma alapján működik – legalábbis erre a következtetésre jutott Krizsa más ügyek alapján. Így járt el például Újbuda egy 2013. október 14-én történt parkolójegy nélküli várakozás ügyében. Miután a kerületi közterület-felügyelet munkatársa észlelte a parkolási szabályok megsértését, felvette a jármű adatait, elkészítette a fotókat, majd kitette a szélvédőre a fizetési felszólítást. Az autós azonban nem fizetett, ezért a felügyelet mintegy 21 ezer forintos, már az ügyvédi munkadíjat is tartalmazó követelését akart vele szemben peres úton érvényesíteni – a keresetet viszont a kerületi önkormányzat nyújtotta be.
Az autós vitatta a képviseleti jogosultságot. Továbbá elévülési kifogást nyújtott be arra az esetre, ha a fizetési meghagyás előterjesztésére is a közterület adott felhatalmazást, mivel akkor azt nem az arra jogosult kezdeményezte: a jogosult az önkormányzat lett volna, és fizetési felszólítást is neki kellett volna megküldenie. De nem így történt, ezért a férfi szerint a XI. kerület önkormányzat nem tett eleget a jogszabályban előírt kötelezettségeinek.
A bíróság egyetértett ezzel, és az önkormányzat keresetét elutasította. A csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a fizetési felszólítást nem a felperesként fellépő önkormányzat, hanem az újbudai közterület-felügyelet küldte meg. A felperesnek igazolnia kellett volna, hogy a közterület-felügyelet a felperes képviseletében adta postára a fizetési felszólítást, de ennek nem tett eleget. Azt sem bizonyította az önkormányzat, hogy az előírt hatvan napon belül ő küldött fizetési felszólítás az autósnak, ezért a bíróság kimondta, hogy az önkormányzat nem jogosult a követelését bírói úton érvényesíteni.
„Mindezek alapján a bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy a parkolási esemény a felperes előadása szerint megvalósult-e, hogy a pótdíjazásra okot adó körülmények fennállnak-e” – szól az ítélet indoklása. Az elsőfokú döntést a közterület-felügyelet Krizsa Norbert elmondása szerint nem fellebbezte meg, így az ítélet jogerős.
Csikász Brigitta
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
