Így költ el az állam havi 2 milliót hajléktalanügyben egy üresen álló épületre

Közel két év alatt mintegy 46 millió forint ment el egy szinte üresen üzemelő intézmény fenntartására.

Október végén jelent meg a Magyar Helsinki Bizottság blogbejegyzése arról, hogy “A XI. kerület Harasztos út 2–8. szám alatt 2013. december 1. óta működik az ország egyik legabszurdabb intézménye”, az ún. „szabálysértési pont”, ahova elvileg az összes életvitelszerűen közterületen tartózkodó hajléktalant bevihetnék. A jogvédő szervezet még áprilisban tett látogatást a létesítményben, amelynek fenntartása szerintük évi 26 millió forintba kerül. A Helsinki így összegezte most a tapasztalatait:

“A hely célja kettős, legalábbis papíron: itt folytatnák le a szabálysértési eljárást, és itt biztosítanának egy éjszakára szálláshelyet a szabálysértőknek. Csakhogy az év első hónapjaiban senkit nem vittek ide. Van viszont biztonsági őr, meg négy ügyintéző 24 órás készenlétben.”

A bejegyzés felkeltette érdeklődésünket, ezért interjút kértünk az intézmény vezetőjétől. Ő azonban elzárkózott a személyes találkozótól: dr. Pintér Beatrix hivatalvezető azt kérte, hogy kérdéseinket írásban küldjük el, és soron kívül fognak rájuk válaszolni. Valóban elég rövid idő alatt, mindössze hat nap múlva reagáltak a kérdéseinkre, és csupán egyet hagytak figyelmen kívül, tehát mondhatjuk, hogy segítőkészek voltak.

Az alábbi kérdéseket küldtük el dr. Pintér Beatrixnak, és ő az alábbi válaszokat adta rájuk:

– Mióta működik az intézmény, milyen célból hozták létre, és kinek a döntése alapján?

– A 31/2013. (XII.2.) KIM rendelet alapján 2013. december 4-én került sor Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala, mint speciális illetékességű szabálysértési hatóság Szabálysértési Pontjának létrehozására. A XI. kerület, Budaörsi út 73-75. szám alatti ügyintézési helyszín célja a Budapest közigazgatási területén elkövetett életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályait megsértő személyek ügyeinek azonnali elbírálása.

– Létrehozása óta hány szabálysértési eljárás lefolytatása kapcsán kellett igénybe venni a helyet?

– Létrehozása óta 76 esetben került sor előállításra és szabálysértési eljárás lefolytatására.

– Mi történik azokkal a hajléktalanokkal, akikkel szemben eljárást indítanak a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megsértése miatt onnantól, hogy elkapja őket a rendőr? Hogy kerülnek a szabálysértési pontra, ki dönt az ügyükben, milyen büntetést szoktak kiszabni, és az végrehajtható-e jellemzően? Közérdekű munkát tudnak-e ezek az emberek végezni, a bírságot ki tudják-e fizetni, vagy az egyetlen végrehajtható szabálysértési szankció esetükben az elzárás?

– Az eljárás menete: Az előállítást foganatosító rendőri szerv az eljárás alá vont személyt a Szabálysértési Pontra – a meghallgatásos szabálysértési eljárás lefolytatására – előállítja. A Kerületi Hivatal szabálysértési ügyintézője folytatja le az eljárást: az eljárás alá vont személyt meghallgatja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, mely során az eljárás alá vont személy összefüggően előadhatja az üggyel kapcsolatos álláspontját, megjegyzéseit. A meghallgatás végén nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy vállalja-e közérdekű munka teljesítését. Ezt követően történik a határozat meghozatala, amelyben az ügyintéző figyelembe veszi a cselekmény tárgyi súlyát és veszélyességét, nyomatékos hangsúlyt fektetve az eljárás alá vont személy szociális és anyagi körülményeire. Az eljárás alá vont személy a határozat átvételekor nyilatkozik, hogy a határozat ellen kifogással kíván-e élni. Amennyiben nem, úgy a határozat a meghozatala napján jogerőre emelkedik.  
Az eljárások jellemzően figyelmeztetéssel zárulnak, az előállított személy szociális munkás segítségét veheti igénybe, illetve az épületben lehetőség van éjszakai elhelyezésre.

– Mennyi a havi átlagos fenntartási költsége az intézménynek, és mennyi a havi bérköltsége, és ez hány alkalmazottat jelent?

– A Szabálysértési Ponton 12 órás munkarendben egy fő kormánytisztviselő és egy fő biztonsági őr ad ügyeletet. Összesen négy fő kormánytisztviselő tartozik a Szabálysértési Ponthoz. A havi átlagos bérköltség 2015. január-szeptember hónapra számolva 263.803 Ft/hó/fő. Négy fővel számolva az egy havi bérköltség 1.055.211 Ft, ezt terheli a munkaadói járulék, amely 285.722 Ft. A személyi kifizetésen felül a fenntartási költség átlagosan havi 735.620 Ft.

– Készíthetek-e fényképeket az intézmény belsejéről?

 

Az utolsó kérdésre nem érkezett még nemleges válasz sem, de dr. Pintér Beatrix hivatalvezető többszöri megkeresésünkre küldött néhány képet az intézményről.

 

A többi válaszból viszont az alábbi tények derültek ki:

– a létesítmény fenntartása körülbelül havi 2 millió forintba kerül

– 23 hónapja működik, vagyis eddig közel 46 millió forintot költött rá az állam

– eddig összesen 76 esetben folytattak le itt szabálysértési eljárást, ami nagyjából heti egy ügyet jelent (a Helsinki beszámolója szerint idén egy sem volt)

Azt remélhetőleg a legrendpártibb ember is belátja, hogy ennek semmi értelme sincs. A figyelmeztetésektől és egyéb szankcióktól senkinek nem lesz hol laknia, vagyis a hajléktalanság üldözése nem oldja meg a problémát. Az eljárások alacsony száma pedig azt bizonyítja, hogy a hatóságoknak is van ennél fontosabb, több értelemmel és haszonnal kecsegtető dolga. Tehát nem arra célzunk, hogy több hajléktalant kéne előállítani, hanem arra, hogy havi 2, vagyis évi 24 millió forintot egész biztosan sokkal hasznosabban is el lehetne költeni hajléktalanügyben, mint egy kvázi feleslegesen üzemelő fantomhivatalra, ami ha működne, akkor sem oldana meg semmit. Az épületet is lehetne egyéb célokra hasznosítani, és az ott dolgozóknak is biztosan lenne állás a hajléktalanellátásban.

Erdélyi Katalin

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.