Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A TEK részvétele a 2013-as nyári árvízi védekezésben nem volt jó bolt az adófizetőknek: hogy mást ne mondjunk, tíz nap alatt közel félmilliót költöttek szúnyogriasztóra, ugyanennyiért vettek fertőtlenítő törlőkendőt, 242 ezer forintért „csokoládés szeletet”, és volt olyan árvízi hős, aki 644 ezer forintot kapott a tíz napi munkáért. Mindkét, az ügyről szóló cikkünk kapcsán helyreigazítási pert indítottak a terrorelhárítók – az első cikk ügyében az elsőfok nekünk ítélt, a másodfok viszont egy ponton helyt adott TEK keresetének. Ez a történet most harmadfokon véget ért.
Olyan szép, hogy nem tudjuk nem szó szerint idézni:
„A Kúria a dr. Romhányi Gábor jogtanácsos által képviselt Terrorelhárítási Központ (…) felperesnek a dr. Tordai Csaba ügyvéd (…) által képviselt atlatszo.hu Szerkesztősége alperes ellen sajtó-helyreigazítás a Fővárosi Törvényszéken 33.P.26.040/2013 számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2-Pf.693/2014/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.”
A Kúria ítélete pontot tett annak a másfél éve húzódó eljárásnak a végére, melyet a TEK a „Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító?” -című cikkünk miatt indított az Átlátszó ellen. Az írás 2013. december 6-án jelent meg – másnap már meg is kaptuk a TEK helyreigazítási kérelmét.
A kérelem alapján négy pontban kellet volna bűnbánatot gyakorolnunk: valótlanul állítottunk, hamis látszatot keltettünk, hamis színben tüntettünk fel. Tudniillik más, nyilvánosan is hozzáférhető adatokra hivatkozva több dologban is kételyeinknek adtunk hangot a TEK elszámolása kapcsán – ezek közül négyet pereltek:
– a TEK munkatársai 20 000 órát dolgoztak napi munkavégzésükön felül
– a TEK a teljes 10 napos időszakban vett részt a védekezésben
– alapvetően készenléti jellegű feladatokat látott volna el
– végül – ahogy a TEK keresete fogalmaz – a tények rosszindulatú csoportosításával azt a hamis látszatot keltettük, hogy a TEK a valóságosan elvégzettnél 63 millió forinttal több munkaórát számolt el
(A TEK nem fűzött észrevételt ahhoz a megállapításunkhoz, miszerint még a saját számai alapján is az jön ki, hogy a sokkal több eszközt mozgató, vagyis lényegesen magasabb költségekkel járó honvédségi védekezés rezsióradíja mindössze 60 %-a a TEK rezsióradíjnak.)
Nem teljesítettünk, per lett. Az elsőfok mind a kifogásolt állítások tekintetében, mind egészében elutasította a terrorelhárítás keresetét.
A másodfok viszont a TEK-nek adott igazat – igaz, csak egy pontban. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, a felperesi kereset azon pontja megalapozott, miszerint azt a hamis látszatot keltettük, hogy a terrorelhárítás a neki ténylegesen járó összegnél 63 millióval többet számolt el.
(„Ha ez így van, akkor a szervezet 63 millióval többet számolt el, mint amennyi ténylegesen járna.”- vontuk le a cikkben nyilvánosan hozzáférhető és azóta sem cáfolt adatokból levezetett matekozás végén a következtetést.)
A TEK által kifogásolt négy kitételből három esetében a jogerős ítélet osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az alperes állításaival nem lépte túl a véleménynyilvánítás törvényes kereteit – viszont a 63 milliós jogosulatlan kifizetésre vonatkozó mondat tekintetében megalapozottnak ítélte a keresetet, és helyreigazításra kötelezte az Átlátszót.
Ezt követően fordultunk felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához: álláspontunk szerint az ítélet jogsértő, mivel az inkriminált mondat valós tényeken alapuló véleménynyilvánítás volt, amellyel kapcsolatban helyreigazításnak nincs helye. Többek között azzal érveltünk, hogy a TEK adatait nem sajtóhírekkel, hanem más állami szervezetek, így a védekezést irányító műszaki törzs adataival vetettük össze.
Állami szervezetek adatainak összevetése, illetve az ebből levont következtetés pedig nem lehet jogellenes, és attól még nem alapoz meg helyreigazítást, ha az érintett szervezetre nézve kedvezőtlen.
A TEK azzal is érvelt, hogy a cikk egésze egyenesen az államberendezkedés törvényes működésébe vetett bizalmat is megingathatja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Indoklásában kiemelten hivatkozott egy 1994-es AB-határozat indoklására, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különös védelmet követel akkor, amikor a közügyeket és a közhatalom gyakorlását érinti.
A konkrét állítás vonatkozásában a Kúria azt állapította meg, hogy
„(..) az alperes véleményt, következtetést fogalmazott meg, amely tényleges valóságtartalmától függetlenül jogi védelmet élvez. A cikk ebben a körben is arra kívánt rámutatni, hogy az elszámolásban szereplő adatok, és más, nyilvánosan közölt adatok között nehéz összhangot teremteni, ténylegesen az elszámolásban beállított összmunkaóra legalábbis további magyarázatot igényel.(…) Összességében a Kúria a felülvizsgálati eljárásban vitatott kitétel vonatkozásában mindezek alapján erre a következtetésre jutott, hogy az alperes ebben a vonatkozásban sem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás alkotmányosan biztosított határait. Kételyeinek kifejezésével nem keltett hamis látszatot, ezért helyreigazítás elrendelésének ebben a tekintetben sem volt helye.”
Az indoklás ugyanakkor leszögezi, hogy a Kúria ezzel nem foglalt állást a TEK elszámolásának helyes vagy nem helytálló voltát illetően, hiszen nem is ez volt a per tárgya, pusztán az, hogy a cikk állításai megalapoznak-e helyreigazítást.
Erős idegzetű, a monotóniát jól tűrő olvasóink figyelmét felhívjuk, hogy az Átlátszó-TEK-mérkőzés helyreigazítás fronton ezzel nem zárult le, a témával foglalkozó második cikkünkért is perel a terrorelhárítás. Itt is nyertünk első fokon, itt is fellebbeztek. A másodfok egyes pontokban itt is megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ami miatt felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Kúriához.
A hozzánk eljutott hírek szerint a védekezésben résztvevő más fegyveres testületek tagjai, akik sokszor azt ették, amit otthonról hoztak, fogcsikorgatva olvasták a sportszeletekről, energiaitalokról, benzinkúton vásárolt szendvicsről szóló beszámolót. Feltesszük, ők is érdeklődve várják az ügyben a legfőbb bírói testület döntését.
Becker Anrdás
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!