Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Kevesen vitatkoznának azzal az állítással, hogy egy demokráciában fontos, hogy a hatalom birtokosai tudják, mit gondol a nép. Egyesek ezen kívül azt is gondolják, hogy a nép álláspontjának megismerése érdekében folyatott ún. nemzeti konzultációk eredményei a népre is tartoznak. Mások szerint az a helyes, ha a konzultációk eredménye titok: a nép véleménye nem tartozik a népre. Utóbbi állásponton van a Miniszterelnökség. Ön mit gondol?
2015 februárjában az atlatszo.hu adatkérő rendszerén keresztül közérdekűadat-igényléssel fordult egy állampolgár a Miniszterelnökség felé, amelyben az eddig lefolytatott nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozása módszertanának, valamint a konzultációs kérdőívek összesített eredményeinek közlését kérte. A Miniszterelnökség válaszában közölte, hogy a kért adatok kapcsán ő az adatkezelő, ezen túlmenően a feltett kérdésekre nem válaszolt, annyit írt, hogy
„Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre.”
Vagyis érdemben egy szót nem válaszolt a feltett kérdésre. Annyit tudunk meg a válaszból, hogy az ismeretlen módszertan alapján megszületett ismeretlen eredményeket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették a pontosan meg nem határozott törvények megalkotása során. A Miniszterelnökség szerint a sok milliárd forintból a demokratikus párbeszéd imitálása céljából folytatott össznemzeti levélküldésről ennyi tartozik a választókra. (Érdekes, hogy egy korábbi adatkérésben a módszertannal kapcsolatban a KEKKH adott tájékoztatást az eljárásról, az nem világos, hogy erre a Miniszterelnökség miért nem utal a válaszában, és az sem, hogy ez az információ mennyire felel meg az igénylésnek, tekintettel az adatkérésben leírt módszertani útmutatásra.)
Az eredményekről hallgató válasszal az adatkérő nyilván nem elégedett meg, így 2015. április 1-jei válaszában jelezte, hogy a Miniszterelnökség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Több eredménytelen kört futottak még a felek, de a Miniszterelnökségből többet nem sikerült kihúzni.
Mit tesz ilyenkor a jogban járatlan, de kitartó adatkérő? Jogász segítségével megpróbálja kikényszeríteni a kért adatok közlését. Felhasználónk így is tett, az atlatszo.hu jogi segítségét kérte az ügyben. Szerintünk kétség kívül nyilvánosságra tartozó adatokról van szó, és nem azért, mert gondolunk valamit a demokráciáról, ami nem éppen az, ahogy ma a hatalom gondolkodik róla. Hanem azért a törvényből ez következik. Miért?
A kért adatok mindegyike megfelel a közérdekű adat fogalmának, hiszen állami feladatot ellátó szerv által kezelt, személyes adatot nem tartalmazó adatokra vonatkozott az igénylés. A Miniszterelnökség elismerte, hogy ő kezeli ezeket az adatokat. Ráadásul erre célra közel hárommilliárd forint közpénzt fordított az állam 2012 végéig, ami egy külön indok a kért adatok nyilvánosságára. Ennek ellenére nem közölték az egyes nemzeti konzultációk eredményeit (melyik kérdésre hány ember milyen választ adott), és azt sem, hogy milyen volt a konzultációs kérdőívek feldolgozása során alkalmazott módszertan.
Márpedig közpolitikailag fajsúlyos kérdésekről van szó, ami egyértelműen következik a Miniszterelnökség azon többször megismételt nyilatkozatából, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit az Alaptörvény elfogadása, módosítása és az összes szociális és gazdasági tárgyú törvény megalkotása során figyelembe vették. Ezért most az ügy az atlatszo.hu segítségével elkészített beadvány útján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz került, első körben itt fognak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a nemzeti konzultációk módszertana és eredménye nyilvánosságra tartozó információ-e. Kíváncsian várjuk a döntést.
M. Tóth Balázs
(Kép forrása: http://unadjustd.tumblr.com/post/118956639811/tchicayat-jean-yves-levelet-kapott-orban-viktor)
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!