
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Kevesen vitatkoznának azzal az állítással, hogy egy demokráciában fontos, hogy a hatalom birtokosai tudják, mit gondol a nép. Egyesek ezen kívül azt is gondolják, hogy a nép álláspontjának megismerése érdekében folyatott ún. nemzeti konzultációk eredményei a népre is tartoznak. Mások szerint az a helyes, ha a konzultációk eredménye titok: a nép véleménye nem tartozik a népre. Utóbbi állásponton van a Miniszterelnökség. Ön mit gondol?
2015 februárjában az atlatszo.hu adatkérő rendszerén keresztül közérdekűadat-igényléssel fordult egy állampolgár a Miniszterelnökség felé, amelyben az eddig lefolytatott nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozása módszertanának, valamint a konzultációs kérdőívek összesített eredményeinek közlését kérte. A Miniszterelnökség válaszában közölte, hogy a kért adatok kapcsán ő az adatkezelő, ezen túlmenően a feltett kérdésekre nem válaszolt, annyit írt, hogy
„Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre.”
Vagyis érdemben egy szót nem válaszolt a feltett kérdésre. Annyit tudunk meg a válaszból, hogy az ismeretlen módszertan alapján megszületett ismeretlen eredményeket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették a pontosan meg nem határozott törvények megalkotása során. A Miniszterelnökség szerint a sok milliárd forintból a demokratikus párbeszéd imitálása céljából folytatott össznemzeti levélküldésről ennyi tartozik a választókra. (Érdekes, hogy egy korábbi adatkérésben a módszertannal kapcsolatban a KEKKH adott tájékoztatást az eljárásról, az nem világos, hogy erre a Miniszterelnökség miért nem utal a válaszában, és az sem, hogy ez az információ mennyire felel meg az igénylésnek, tekintettel az adatkérésben leírt módszertani útmutatásra.)
Az eredményekről hallgató válasszal az adatkérő nyilván nem elégedett meg, így 2015. április 1-jei válaszában jelezte, hogy a Miniszterelnökség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Több eredménytelen kört futottak még a felek, de a Miniszterelnökségből többet nem sikerült kihúzni.
Mit tesz ilyenkor a jogban járatlan, de kitartó adatkérő? Jogász segítségével megpróbálja kikényszeríteni a kért adatok közlését. Felhasználónk így is tett, az atlatszo.hu jogi segítségét kérte az ügyben. Szerintünk kétség kívül nyilvánosságra tartozó adatokról van szó, és nem azért, mert gondolunk valamit a demokráciáról, ami nem éppen az, ahogy ma a hatalom gondolkodik róla. Hanem azért a törvényből ez következik. Miért?
A kért adatok mindegyike megfelel a közérdekű adat fogalmának, hiszen állami feladatot ellátó szerv által kezelt, személyes adatot nem tartalmazó adatokra vonatkozott az igénylés. A Miniszterelnökség elismerte, hogy ő kezeli ezeket az adatokat. Ráadásul erre célra közel hárommilliárd forint közpénzt fordított az állam 2012 végéig, ami egy külön indok a kért adatok nyilvánosságára. Ennek ellenére nem közölték az egyes nemzeti konzultációk eredményeit (melyik kérdésre hány ember milyen választ adott), és azt sem, hogy milyen volt a konzultációs kérdőívek feldolgozása során alkalmazott módszertan.
Márpedig közpolitikailag fajsúlyos kérdésekről van szó, ami egyértelműen következik a Miniszterelnökség azon többször megismételt nyilatkozatából, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit az Alaptörvény elfogadása, módosítása és az összes szociális és gazdasági tárgyú törvény megalkotása során figyelembe vették. Ezért most az ügy az atlatszo.hu segítségével elkészített beadvány útján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz került, első körben itt fognak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a nemzeti konzultációk módszertana és eredménye nyilvánosságra tartozó információ-e. Kíváncsian várjuk a döntést.
M. Tóth Balázs
(Kép forrása: http://unadjustd.tumblr.com/post/118956639811/tchicayat-jean-yves-levelet-kapott-orban-viktor)
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!