1992 óta van lehetősége az állampolgároknak közérdekűadat-igényléseket benyújtani, de igazán 2012 óta terjedt el az állampolgárok között a demokrácia eme remek eszköze. Ma már az adatokat kezelő állami és önkormányzati szervek és cégek is teljesen természetesnek veszik, ha valaki információkéréssel fordul hozzájuk, elenyésző azon adatgazdák száma, akik a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva banális indokokkal megtagadnak, vagy épp megválaszolatlanul hagynak egy-egy igénylést. De erre is van hatékony megoldás.
Először a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény garantálta, hogy a közpénzből gazdálkodó intézmények által kezelt közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A jogszabályban garantált lehetőség értelmében már 23 éve bárki közadatigénylést nyújthat be gazdálkodási vagy döntési információk után érdeklődve, ez pedig a demokráciának egy nagyon fontos eleme, a hatalom kontrollja. A szabályozás fokozatosan pozitív irányba változott – a közérdekű adatok nyilvánosságát jelenleg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza- , a megismerhető adatok egyre szélesebb körét tette megismerhetővé, és mára eljutottunk odáig, hogy az adatkezelő állami és önkormányzati szerveknek és cégeknek egyes adataikat (pl. a nettó 5 millió forintot elérő szerződések, és a vezetők juttatásai) kötelezően közzé kell tenniük.
A KiMitTud 2012-es indulása tette tömegessé az adatigénylések beadását, hisz korábban sokan nem is tudtak arról, hogy egyszerű állampolgárként adatokat van joguk kérni „A” hivataltól, minisztériumtól, vagy akár vagyonkezelő cégtől. Míg korábban jellemzően jogászi segítséggel rendelkező értelmiségiek igényeltek postai levélben vagy privát emailben közérdekű adatokat, 2012 óta egy gyors regisztráció után bárki könnyedén megteheti ezt egy nyilvános online felületen, ahol a jogi hivatkozásokat tartalmazó formalevélbe csak bele kell illesztenie, hogy mire is kíváncsi.
Az Átlátszó fellépése a közérdekű adatokat nyilvánosságáért persze nem keltett nagy sikert kormányzati körökben: a Fidesz „visszaélésszerű adatigénylésekre” hivatkozva 2013-ban szűkítette a megismerhető adatok körét az infotörvény Lex Átlátszó néven elhíresült módosításával. Az adatgazdák azonban dícséretesen alkalmazkodtak az új időkhöz, és egy-két kivételtől eltekintve érdemben és határidőben megválaszolják az állampolgároktól kapott különböző közérdekűadat-igényléseket. Vannak, akik extra erőfeszítések árán (DVD-n, pendrive-on, vagy postán) is kiadják a kért adatokat, és olyanok is, akik a nem szokványos (zsiráfborjú ellátásának költségei, önkormányzati atombunker) adatigénylésekre is korrekten válaszolnak.
Már csak nagyon-nagyon kevés adatkezelő veszi félvállról az infotörvény szerinti kötelezettségét, még az igénylők ellen testületi ülésen kikelő Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzat is megküld minden adatot. Bezzeg Kazincbarcika. A borsodi városnak már számtalan igénylést nyújtottunk be, de ezek közül nagyon kevésre kaptunk választ „simán”, vagyis a jogszabályban megszabott 15 napon belül, mindenféle plusz körök nélkül. A kazincbarcikai önkormányzat és az annak tulajdonában lévő cégek ugyanis már több alkalommal eljátszották azt, hogy vagy egyszerűen nem válaszoltak egy közadatigénylésre, vagy üzleti titokra hivatkozva megtagadják a választ. Ezekben az esetekben minden alkalommal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, mert a polgári per indítása mellett ez az adatigénylő másik lehetősége hasonló esetekben.
Eddig kivétel nélkül minden esetben nekünk adott igazat a NAIH, és az általunk kért közérdekű adatok kiadására kötelezte Kazincbarcikát, ám az még most, a sokadik ilyen alkalom után sem tekinti természetesnek az adatigénylések megválaszolását.
2014.július 19-én kikértük az önkormányzat által kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amelyet kivételesen korrekten és határidőben megküldtek – és a válasszal egyidőben feltöltöttek a település honlapjára, ahol egyébként is kötelező lenne közzétenniük. De tragikomikus módon azóta, tehát a tavalyi adatigénylésünk óta nem frissült a „szerződések” menüpont a város honlapján, csakis amiatt teljesítették már akkor is a törvényi kötelezettségüket. Sebaj, idén januárban megint kikértük a szerződéslistát. Viszont erre az igénylésre egyáltalán nem kaptunk választ.
Ahogy arra az adatigénylésre sem, amiben azt kértük, hogy küldjék el az önkormányzatnál tanácsadói szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat. Pedig ez jól indult, dr. Buza Orsolya, a Kazincbarcikát képviselő ügyvéd először pontosítást kért, mert szerinte nem volt egyértelmű az adatigénylésünk megfogalmazása. Még az ügyvédnő kérésének napján elküldtük a pontosított szöveget – aztán csak vártuk a választ, hiába.
Ezért aztán panaszt tettünk a NAIH-nál, beadványunkra pedig néhány napja meg is érkezett a pozitív válasz, amiben az olvasható, hogy a hatóság vizsgálata megállapította, hogy Kazincbarcika jogellenesen nem teljesítette az adatigényléseket, és most a NAIH felszólítására haladéktalanaul meg kell ezt tennie.
Vagyis ha nem kapunk (érdemi) választ egy közadatigénylésünkre, nem kell azonnal polgári pert indítanunk, egy NAIH-beadvány ugyanolyan hasznos lehet, ráadásul általában sokkal gyorsabb is.
A NAIH teljes levele:
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
