Fogyasztók megtévesztésének feltárásához használt rejtett kamerás felvételért nem büntethetők az újságírók

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Haldimann és mások kontra Svájc ügyben február 24-én meghozott ítélete értelmében nem lehet pénzbüntetéssel sújtani egy újságírót azért, mert rejtett kamerával készített felvétellel lebuktat egy biztosítási ügynököt, amint az ügynök az általa értékesíteni kívánt termékről téves tájékoztatást ad. A Bíróság mérlegelte azt is, hogy a leadott felvételen a bróker arca ki volt takarva és a hangja is el volt torzítva.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ügyben négy svájci újságíró fordult az EJEB-hez a rájuk kiszabott pénzbüntetés miatt. A szankciót azért rótta ki büntető bíróság, mert az újságírók egy rejtett kamerával készített felvétellel 2003-ban lebuktattak egy biztosítási ügynököt, amint az általa értékesíteni kívánt termékről téves tájékoztatást adott.

A felvétel készítése idején Svájcban sokat tárgyalt közügy volt az életbiztosítást áruló ügynökök gyakorlata A csapdául szolgáló találkozó végén az újságírók azonnal tájékoztatták a brókert, hogy a beszélgetésről rejtett kamerás felvétel készült, és kérték, hogy nyilatkozzon az ügyben. Ő mondta, hogy sejtette, hogy felvétel készült róla, de nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Egy hónappal később a felvételt leadták a tévéműsorban úgy, hogy a bróker arcát kitakarták és a hangját is felismerhetetlenné tették.

Az eset miatt elmarasztalták a riportot leadó „Kassensturz” c. műsor szerkesztőjét, a tévé főszerkesztőjét, a konkrét riport szerkesztőjét és a magát potenciális ügyfélnek a rejtett kamerás felvétel során kiadó újságírót is, és pénzbüntetésre ítélték őket. Az érintettek a szólásszabadság sérelme miatt fordultak a strasbourgi bírósághoz.

A Bíróság az ítéletében megismételte a tesztjét, amit a szólásszabadság és a magánszféra összeütközés során alkalmazni szokott. A mérlegelt szempontok a következők:

a)      a szólás (itt: a film készítése és leadása) egy közügyről folyó vitához kapcsolódik-e,

b)      mennyire ismert a riportalany és a riport témája.

c)      a riportalany korábbi magatartása,

d)     az információ megszerzésének módja,

e)      a riportban foglalt tények valószerűsége, a riport formája és utóhatásai,

f)       a kiszabott büntetés.

A konkrét ügyben egy érdekes közügy volt a riport tárgya, nevezetesen a biztosítási ügynökök által adott rossz minőségű információ, ami fontos fogyasztóvédelmi probléma. A konkrét riport pedig nem az interjúalany személyére koncentrált, hanem egy szakmán belül általánosan folytatott kereskedelmi gyakorlatra. Az információ megszerzésének módjával kapcsolatban az EJEB rögzítette, hogy az Egyezmény által nyújtott védelem azzal a feltétellel illeti meg az újságírót, hogy jóhiszeműen jár, valós tényeket pontosan közöl az újságírói etikai szabályoknak megfelelően. Az esetben pedig a közölt tények valóságtartalmát soha senki nem vonta kétségbe.

A leadott riport formája és tartalma kapcsán pedig döntő szempont volt, hogy a rejtett kamerával felvett riportalany hangja és arcképe is felismerhetetlen volt a műsorban, aki ráadásul nem is kívánt nyilatkozni a felvétellel kapcsolatban, pedig erre megvolt a lehetősége.

Mindezek alapján a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ítélet sérti a szólásszabadság részét képező sajtószabadságot, mert alkalmas arra, hogy a sajtó által megfogalmazott legitim kritikát elfojtsa.

Általános következtetésként az ítélet alapján az mondható ki, hogy az újságíróknak joguk van valós információt tartalmazó rejtett kamerás felvételt – szükség esetén a felvételen szereplőket felismerhetetlenné téve – közzétenni egy fontos közügyről, mivel ilyen esetben a közügyek megvitatásához szükséges információk terjesztésének joga erősebb, mint a magánszféra védelméhez fűződő érdek.

M. Tóth Balázs

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.