Internetszabadság: Magyarország rosszabbul teljesít

2013-hoz képest egy helyet rontott Magyarország a Freedom House internetes szabadságot mérő listáján. A 24. hellyel ugyan még a szabad országok között helyezkedünk el a felmérésben részt vevő 65 ország között, de a romló tendencia és a sajtó részleges szabadsága miatt nem lehet felhőtlen az örömünk.

Bár a magyar kormány nem szabályozza a közösségi médiához (Facebook, Tumblr, Twitter, YouTube) vagy a nemzetközi blogszolgáltatókhoz való hozzáférést, bizonyos tényezők mégis korlátozzák az internet szabadságát – áll a Freedom House jelentésében. A 73 százalékos internetpenetrációval rendelkező Magyarországon az öncenzúrának, a független médiaszolgáltatók hiányának és a közmédia dominanciájának az online tartalomszolgáltatás látja kárát.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a 2013. július 1-jén életbe lépett új Btk. bizonyos körülmények között lehetővé teszi a weboldalak blokkolását is, és ennek végrehajtása – bírósági ítélet alapján – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vagy illegális sportfogadás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata. A jelentés kitér arra, hogy az új törvény célja a gyermekpornográfia, államellenes cselekmények és terrorizmus elleni küzdelem segítése, de a feketelista nem nyilvános.

A jelentés részletesebben is tárgyalja az öncenzúra kérdését. Egy 2012-es felmérésre hivatkozva a megkérdezett újságírók az öncenzúra okát nem a sokat vitatott médiatörvényben, hanem a Fidesz kétharmados győzelme miatt rájuk nehezedő nyomásban látják, mivel a politikai és gazdasági túlerő a reklámozásban és a hirdetésekben is érezteti hatását. Tekintve, hogy 2010 után az állami hirdetések nagy része a baráti üzletemberek tulajdonában álló lapokhoz vagy közterületi hirdetőkhöz került.

Az öncenzúra és a gazdasági nehézségek ellenére azonban az internetes újságok továbbra is azon dolgoznak, hogy feltárják a közszereplők eltitkolt tevékenységét. Ilyen volt például, amikor a hvg.hu kiderítette Schmitt Pál korábbi köztársasági elnökről, hogy plagizálta a doktori disszertációját – emiatt Schmitt le is mondott 2012. áprilisban. Más esetekben, és erre a jelentés az Átlátszót hozza példaként, közérdekű adatigénylések segítségével írnak tényfeltáró riportokat. Bár a független sajtótermékek folyamatosan publikálnak a közpénzek elherdálásáról szóló cikkeket, mivel kevés emberhez jut el az információ, nem túl jelentős hatást érnek el, írja a Freedom House.

Az MTI-nek gyakorlatilag monopóliuma van a hírpiacon, ugyanis az őket is sújtó gazdasági válság miatt a sajtótermékek kénytelenek átvenni az MTI által ingyenesen rendelkezésükre bocsátott híreket. Ezt az egyeduralmat töri meg az Index és az Origo, a két legnagyobb hírportál, valamint a civil szervezetek főként Facebookon megtalálható oldalai, a roma kisebbség, az LGBTI-közösség, a különféle vallási csoportok honlapjai és fórumai.

A blogokat általában inkább véleményt közölnek, mint objektív híreket, de vannak olyanok is, amelyek a kormányzati intézkedéseket elemzik vagy a közszereplők tevékenységével foglalkoznak, netán a korrupcióról írnak, mint a K-Monitor, a TASZ, vagy az Átlátszó – itt az általunk üzemeltetett kenőpénzfigyelő szolgáltatást, a Fizettem.hu-t is megemlítik. A trollkodást általában moderálják, a kommentelést pedig egy 2011-es felmérés szerint a megkérdezettek 87 százaléka a véleményszabadság egy eszközének tekinti. A Facebook a tüntetések szervezésének is fő eszköze lett, amelynek segítségével emberek tízezreit lehet mozgósítani a kormányellenes demonstrációkhoz.

A jelentés több oldalt szentel a felhasználói jogok megsértésének is. Itt említést tesz a bírói nyugdíjkorhatár leszállításáról, a nyilvános eseményeken történő fotózás szabályozásáról, illetve a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos problémákról is, miszerint a törvényhozó a közhivatalokra bízza azt, hogy eldöntsék, egy közérdekű adat kiadása túl nagy terhet ró-e a dolgozókra, így akár meg is tagadhatják a kiadást.

Ugyanebben a részben tesz említést a közszereplőkkel kapcsolatos becsületsértéses vagy rágalmazásos esetekről, példaként hozva a Délmagyarország esetét, amelynek során Lázár János egy, a róla szóló cikk alatt megjelent kommentek miatt indított pert.

A kommenteléshez a felhasználóknak általában szükségük van egy email-címre vagy Facebook-azonosítóra, és ha a hatóság ezt kéri, akkor a honlap üzemeltetőjének ki kell adnia kommentelő IP-címét vagy más elérhetőségét egy nyomozás során. A kormány nem korlátozza az enkriptáló szoftverek használatát, ezt az oknyomozó újságírók ki is használják.

A titkosszolgálatok azonban engedély nélkül is gyűjthetnek adatot, és az is kiderült, hogy a magyar kormány is monitorozza az állampolgárokat a FinFisher kémprogrammal, a szolgáltatóknak pedig kötelességük együttműködni a hírszerzéssel, ha annak információra van szüksége – áll a Freedom House amerikai szervezet éves internet-szabadság jelentésében.

A teljes, 65 országra kiterjedő jelentés itt olvasható (PDF)

D. Kovács Ildikó