Nem nyilvános, hogy miért a Várba költözne Orbán

Orbán Viktor 12 éves álma, hogy a Várba szeretne költözni. Mármint nem lakóhelyileg, csupán munkahelyileg.
2002-ben a meglepetésszerű vereség akadályozta meg, hogy a Sándor-palotába költözzön, amit végül a Köztársasági Elnöki Hivatal kapott meg.

A költözésre az indok is megvan: a hatalmi ágak szétválasztása. Mármint nem „egészséges”, hogy a Miniszterelnöki Hivatal az Országgyűlés épületében található, a törvényhozás házában. Az elmúlt évek során láthattuk, hogy Orbán Viktor milyen érzékeny a hatalmi ágak szétválasztására … ja, nem is …

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Miniszterelnökség Központi Hivatalának lehetséges új lakóhelyéül több helyszín is forgott az elmúlt években: a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete, a Sándor-palota áll, a Karmelita-kolostor épülete, az MTA-tömb, az Erdődy-palota és az egykori Táncsics-börtön is.

Végül a választási győzelem után az egyik első kormányzati döntés éppen a költözés volt, több minisztérium és államtitkárság vidékre költöztetése, Lázár János pedig megkapta feladatául, hogy 2016. március 15-ig költöztesse fel a Miniszterelnökség Központi Hivatalát a Karmelita-kolostor épületébe, a Sándor-palota mellé.
Arról azonban nem beszéltek, hogy az épület nem üres, ugyanis 2001 óta itt működik a Nemzeti Táncszínház, ami a magyar táncművészet legfontosabb helyszíne. Akik a hírekből tudták meg, hogy nekik bizony majd költözni kell.

A Köztársasági Elnöki Hivatalban 77-en dolgoznak, a miniszterelnöki hivatalban ennél jóval többen. Megvizsgálták, hogy a Vár elbír-e egy ilyen nagy létszámú minisztériumot? Mennyibe fog kerülni a költözés? Milyen tervek, tanulmányok, vizsgálatok után döntött a kormány a költözés mellett? Vagyis: mi alapján hozták meg ezt a döntést?

Ezért adtunk be közérdekű adatigénylést a Miniszterelnökségre, hiszen a döntés már megszületett, és a döntéselőkészítő anyagokat nem titkolhatják el, ki kell adniuk.

Persze az is lehet, hogy a teljes döntéselőkészítő anyag 5 szóból fog állni:
„Mert Orbán Viktor így akarja.” 
De ezt is joguk van tudni az adófizetőknek.

Végül ezt adtuk be:

Tisztelt Kormány!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a Kormány által megtárgyalt azon előterjesztés szövegét, amely a Budai Várban található Karmelita kolostor átépítésével összefüggő feladatokról szóló 1401/2014. (VII. 18.) Korm. határozat elfogadására irányult, valamint minden egyéb, a Kormány hivatkozott
döntését megalapozó tanulmányt, jelentést, vagy más, a döntést megalapozó iratot.

Az alábbi válasz érkezett:

A jogi vélemény szerint a döntéselőkészítő anyagoknak lehetnek olyan részei, amiket kitakarhat még a döntés meghozatala után is (például ahol kormányon belüli vitára utal), de amúgy alapból nem lehet az egész nem nyilvános. Éppen ezért perelni fogunk az anyagokért.

A múlt hét csütörtöki Magyar Közlönyben azonban mégis kiderült pár számadat:
Összesen 1,4 milliárd forintot szán a kormány a budai Várban található karmelita kolostor átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre. Az átépítés miatt szükségessé váló tervezés-, mérnök-lebonyolító, mérnök-tanácsadó és műszaki ellenőr kiválasztása céljából lefolytatandó közbeszerzési eljárások fedezetére 756,2 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
Bár egy tervezett és 2 évig tartó költözés nem éppen rendkívüli kormányzati intézkedés, ez a vésztartalék az előre nem látható helyzetekre van kitalálva, bár a kormány előszeretettel használja házipénztárnak.

L.Simon László államtitkár mai interjújában megerősítette, hogy „nincs szó, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek a Várba költöznének, de a Vár a jelenleginél sokkal erősebb állami reprezentációs szerepet kap, ahogy az a magyar történelemben hosszú ideig már adott volt. Ezt a jelenlétet úgy kell megteremteni, hogy a turizmus számára is kínálatot biztosítson. Szeptemberben aztán feláll az a bizottság, amely szakmai tanácsokkal látja el a kormányt a munkálatok előkészítése és a kivitelezés során. A következő lépcsőfok, annak biztosítása hogy jövőre valamennyi forrás rendelkezésre álljon a projekt megkezdésére. Legkésőbb 2016-ban az építkezésnek is el kell startolnia. Az épületegyüttes átalakításának költségei meghaladják majd a 100 milliárd forintot, a beruházás tíz év alatt valósulhat meg. Szintén napirenden van az Országos Széchényi Könyvtár új otthonának a megtalálása, amely a város frekventáltabb pontjára kerülhet.”

Az 1,4 milliárd forint nem is sok, a teljes 3-as metró felújításának a tervezése ennél többe kerül.

Tervek, vágyak a következő 3 évre, 4 képkockában:

(Kiemelt kép: Népszabadság)