Hallgat a BM a kínai elitrendőrök kiképzésének részleteiről

Több hónapja nem válaszol a Belügyminisztérium a tömegoszlatási feladatokat (tehát az ellenzéki demonstrációk felszámolását) is ellátó kínai rendőri alakulat kiképzésével összefüggésben felett kérdéseinkre. Mi azért nem állunk le, folytatni kívánjuk a témát. S bárkinek van információja a témáról, örömmel fogadjuk.

A Kékfény még 2011. december 19-i adásában foglalkozott azzal, hogy tizenkét éve (vagyis 1999 óta) tömegoszlatásra, különleges műveletekre, fegyveres beavatkozásokra szakosodott kínai elitrendőröket képeznek ki Magyarországon, illetve hogy magyar kiképzők oktatnak kínai rendőriskolákban. A magyarok segítettek megfogalmazni a kínai bevetési szabályzatot is.

Az adásból idézve: „A hazánkban vendégeskedő kínaiak az elitegységekhez tartoznak, egyiküktől kaptuk ezt a videót, az ő osztagáról készült. Kínában kétféle rendőrség van. […] Akiket most látnak, a fegyveres rendőrség tagjai, annak is a bevetési egysége. A fegyveres rendőrség végzi a klasszikus rendőrmunkát, ők nyomoznak a veszélyes bűnözők után, illetve ők oszlatják a tömegrendezvényeket. […] Másfél millióan vannak, ezzel ők a világ egyik legnagyobb rendőri testülete. […] A két legnagyobb rendőrtiszti főiskolán, Pekingben és Senzhenben harmincezren végeznek minden évben. Itt tanítanak a magyar oktatók is.”

Ezzel a témával összefüggő kérdéseinket feltettük a Belügyminisztériumnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mikor, melyik kormány alatt kezdődött ez az együttműködés? Milyen szinten rendelték el, milyen utasításra, jogszabályra hivatkozva? Hány magyar kiképző fordult meg ez idő alatt Kínában, és hány kínai rendőr Magyarországon? Ez kölcsönös vagy egyoldalú? Tehát mi is részesülünk valamilyen oktatásban tőlük, vagy csak ők tőlünk? Volt-e olyan az együttműködés ideje alatt, hogy az szünetelt, vagy megszakadt?

Gondolunk itt arra, hogy 2008 áprilisában „felfüggesztette a kínai rendfenntartók kiképzését a francia rendőrség különleges osztaga, a RAID. Párizs a tibeti tüntetések véres megtorlása miatt döntött úgy, hogy megszakítja a rendfenntartásra vonatkozó partnerségi viszonyt Pekinggel.” Volt-e ugyanilyen felfüggesztése a kínai-magyar szakmai rendőrkapcsolatoknak ekkor, ezelőtt vagy később? Ha igen, milyen okból, és hogyan állt helyre, ha helyreállt?

Ehhez kapcsolódóan tudakoltuk: mely országokkal van/volt (az Unió-és/vagy NATO-tag európai, nyugati államokon kívül) ilyen rendőrszakmai kapcsolat? Azok mikor kezdődtek, mióta/meddig tartanak, milyen jellegűek? Van-e mindennek valamilyen etikai szabályozása, feltételrendszere? Például milyen keretnormák vonatkoznak a diktatúrák, diktatórikus vagy autoriter rezsimek, az uniós emberjogi jelentések által is sokszor elítélt rendszerek rendőrségével való együttműködésre?

Milyen garanciális feltételek vannak arra, hogy Kína (illetve más, hasonló ország) karhatalma, kommandós egysége nem használja rossz célokra, túlkapásokra, atrocitásokra, jogsértő fellépésekre az így szerzett speciális tudást? (Lásd a francia rendőrség idézett 2008-as ügyét.) Mi a helyzet a „határesetekkel” pl. a tömegoszlatások miatt kritizált Törökországgal?

Először idén március 13-án küldtük el fenti kérdéseinket a Belügyminisztérium sajtóosztályának. Háromhétnyi várokozás után, április 7-én ismét bepróbálkoztunk, megjegyezvén, hogy továbbra is reagálást, illetve feleletet, válaszokat várnánk az ügyben. Hiába.

Szalay Tamás Lajos tavalyi cikkéből annyi mindenesetre kiderül, hogy a Kínai Fegyveres Rendőrség „évek óta rendszeres látogatója az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központjának, évente több delegáció is érkezik a kommunista állam rendfenntartó szervétől.” Valamint az is: „A kínai rendőrséggel a kiképzési kapcsolat kezdete a 2000-es évek elejére nyúlik vissza.” S azt is elárulta a belügyi tárca, miszerint „összes felmerülő költséget a kínai fél biztosítja.”

A TEK pedig „szintén aktív kínai kapcsolatokat ápol. A szervezet munkatársa kérdéseimre válaszolva azt hangsúlyozta: a TEK életében kiemelkedő szerepet töltenek be nemzetközi kötelékei, megalakulása óta már 49 országgal épített ki és tart nemzetközi kapcsolatot, diplomáciai, titkosszolgálati, műveleti és személyvédelmi területen. „A Kínai Népköztársaság rendőri szerveivel is ápoljuk a szakmai kapcsolatokat. 2012-ben két kínai delegáció látogatott a TEK objektumába.” – derül ki a riportból.

A mi konkrétumokra, számokra, más, Kínához hasonló országok rendőreinek esetleges hasonló kiképzési programjaira is rákérdező, az etikai felvetéseket is tartalmazó érdeklődésünkre már nem jött válasz.

Természetesen megkerestük a közszolgálati televízió bűnügyi magazinját is, hátha ők többet tudnak erről. „A kínai kiképzők oktatásáról egy érdemi anyag készült a Kékfényben, a hivatkozott adás után nem foglalkoztunk a témával, így további információkkal sem rendelkezünk.” – válaszolta Olajos Gergő, a Kékfény felelős szerkesztője.

Nem szállunk le a témáról, minden rendelkezésre álló eszközzel próbáljuk kikényszeríteni a részletes, konkrét információközlést.

Papp László Tamás

(Fotó: innen.)