Egyik minisztérium sem árulta el, kiket ajándékoztak meg

Janukovics ukrán államfő bukása után nemcsak Janukovics dácsájanak kincseiről érkeztek fényképek, hanem további ukrán prominens személyek vagyonáról is. A derék ukrán állampolgárok például látogatást tettek Viktor Psonka egykori legfőbb ügyésznél is, ahol az egyik fotón azt fedezték fel, hogy bizony ezt a dísztőrt Pintér Sándor belügyminisztertől kapta.

(Fotó: 444.hu)

Vajon kik és milyen ajándékokat kaptak a magyar államtól?
Milyen ajándékokkal kedveskedtünk a különböző rezsimek vezetőinek?
Majdnem 3 hónapon keresztül igyekeztem adatigénylések sorozatával kideríteni, de arra a szomorú eredményre jutottam, hogy a magyar állam nem tudja, vagy ha tudja, akkor sem hajlandó elárulni.

Nézzük részletesen, hogy melyik minisztérium hogyan reagált az egységes szövegű adatigénylésre, amely így szólt:

„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy a minisztérium 2010 és 2014 között mennyit költött ajándékozásra, kik kaptak ajándékot és mik voltak ezek, valamint ezeket az ajándékokat kiktől vásárolták meg.”

Miniszterelnökség
2010 és 2014 között 57.711.168.- forintot költött ajándékozásra, az ajándékok a hungarikumok közül kerültek ki, többek között a Herendi Porcelanmanufaktura Zrt., a Halasi Csipke, a Magyar Pénzverő Zrt., a Bortársaság Boltok Kft., a Grafic Line Kft termékei közül.
Nem árulták el hogy kik és milyen ajándékokat kaptak.

Emberi Erőforrások Minisztériuma
A válaszadás határidejét nem sikerült tartaniuk, mikor elküldtem, hogy még nem kaptam választ, ez jött vissza:
„Tekintettel arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és jogelődje feladatkörébe a kormányzati szervek közül a legtöbb szakpolitikai ágazat tartozik, valamint a jelzett időszakban több ágazat tekintetében fejezeti átszervezésekre került sor, a kért adatok összegyűjtése több időt vesz igénybe. Erre figyelemmel tájékoztatom, hogy a válaszadási határidő az Infotv. 29. § (2) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbításra került.”
Azóta is várom az adatokat ….

Honvédelmi Minisztérium
2010 és 2014 között a HM és MH 55 500 000 forintot költött ajándékozásra. Az ajándékozás célszemélyei nemzetközi viszonylatban a fogadó, vagy beutazó tárgyaló delegációk tagjai, vezetői voltak, illetve ajándékozásra hazai viszonylatban elsősorban állami és katonai ünnepek, valamint különleges események, például jubileumi évek elismeréseként, gyakorlatok lezárásaként kerülhet sor. Az ajándékok Magyarországot, a magyar tájegységeket szimbolizáló tárgyak, magyar népművészeti alkotások, a történelmünket reprezentáló emléktárgyak, illetve Budapestet, hazánkat bemutató könyvek. (Zsolnay, Magyar Pénzverő Zrt, Kalocsai Porcelánfestő kft, stb). Az ajándékozottakról részletes kimutatással nem rendelkeznek.
Mint írják, a Honvédelmi Minisztérium nem rendelkezik olyan összesített nyilvántartással, adattal, melyben az ajándékozottak neve, az ahhoz kapcsolódó ajándék és ajándéktárgy értéke szerepelne, így a kérését nem áll módjukban teljesíteni. Az adatigénylést csak akkor kell teljesíteni, ha azt a közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül képes teljesíteni.

Belügyminisztérium
A BM 2010 és 2014 között 10 509 460 forintot költött ajándékokra. Az ajándékokat a nemzetközi kapcsolatokban szokásos mértékű ajándékozás mértékének megfelelően a BM állami vezetői és főosztályvezetői csak a saját
partnereiknek, és az adott ország belügyi vezetőinek adnak át, amennyiben az ténylegesen szükséges.
Azt sajnos nem tudják megmondani, hogy kik kaptak ajándékot, mert „a kért adatok kizárólag az adott ügyhöz tartozó ügyiratban találhatók meg, amelyeknek egységes szerkezetbe foglalása aránytalan nehézséggel járna.”

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A KIM 2010 és 2014 között 7 527 652 forintot költött ajándékokra. Azt hogy kik kaptak ajándékot, a KIM sem árulta el. A véleményük szerint „a megajándékozott személy neve álláspontunk szerint az Infotv. 3. § 2. pontja szerinti
személyes adat. Személyes adat nem minősülhet közérdekű adatnak, csak közérdekből nyilvános adatnak, utóbbinak is csak akkor, ha azt törvény kifejezetten elrendeli [Infotv. 3. § 5-6. pont]. Álláspontunk szerint nincs olyan törvényi rendelkezés, amely a megajándékozott személy személyes adatait közérdekből nyilvánosnak minősíti.” De küldtek egy hosszú listát az ajándékokról.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A minisztérium 2010 és 2014 között 6 232 300 forintot költött ajándékokra. Nekik egyedül nem sikerült álló formában elküldeni a válasz pdf-t. Itt sincs válasz arra, hogy kik kaptak ajándékot.

Nemzetgazdasági Minisztérium
Az NGM 2010-2014 közötti időszakban 7 523 708 Ft értékben vásárolt ajándékokat. Mivel ők sem árulták el, hogy kik is kapták az ajándékokat, többször meghosszabbított határidejű levelezés kezdődött, melynek a végén áprilisban azt írták, hogy „a megajándékozottak többsége külföldi állampolgárságú személy, aki nem magyar közfeladatot lát el, így személyes adatai nem tartoznak a hazai Info. tv. szerinti közérdekből nyilvános adat
fogalma alá. A kért személyes adatok kiadása ezért nem áll módunkban.„

Külügyminisztérium
A minisztérium 2010 és 2014 között 20.664.143.- forintot költött ajándékozásra. „A Külügyminisztérium ajándékozási gyakorlata a többi tárcához képest egyedi. A nemzetközi kapcsolatokban, ezen belül is a diplomáciában az ajándékozás a két- és többoldalú kapcsolatok építésének, a látogatások programjának szerves része. A külügyminisztérium részéről hagyományosan a minisztérium felsővezetői ajándékoznak saját hivatalos látogatásaik, illetve külföldi partnereik fogadása alkalmából. A magyar külképviseletek ugyancsak rendelkeznek
szerény, ajándékozásra fordítható reprezentációs kerettel, amelyből a nagykövetség kiemelt partnerei, a fogadó ország képviselői számára lehet – többnyire jelképes – ajándékot vásárolni. Az ajándékok beszerzése közvetlenül a gyártóktól illetve nagykereskedésektől, saját forrásból történik.” Többek között: Herendi Porcelánmanufaktúra, Halasi Csipke Közalapítvány, Magyar Pénzverő Zrt. Bortársaság Boltok Kft., Zsolnay Porcelánmanufaktúra, Tokaj Kereskedőház, Magyar Posta, Kalocsai Porcelánfestő, Hungaroton Records, Hollóházi Hungarikum stb.
A minisztérum szerint a „megajándékozott személyek többsége külföldi állampolgárságú és más állam területén tevékenykedő személy, ezért nevük nem illeszkedik az Infotv. szerinti közérdekből nyilvános adat fogalmába.
A megajándékozott magyar személyek – alapvetően a Külügyminisztérium által szervezett konferenciák előadói – nem közfeladatot ellátó személyek, így nevük nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.„

Összefoglalva:

Szerv:	2010-2014:	Kik kaptak ajándékot?
Miniszterelnökség	57 711 168	nem árulták el
Emberi Erőforrások Minisztériuma		nem válaszoltak
Honvédelmi Minisztérium	55 000 000	nem rendelkeznek kimutatással
Belügyminisztérium	10 509 460	nehézséggel járna az adatokat összeszedni
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium	7 527 652	személyes adat, nem adják ki
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium	6 232 300	nem árulták el
Nemzetgazdasági Minisztérium	7 523 708	külföldi állampolgárok, nem esnek a a hazai Info. tv. hatálya alá
Külügyminisztérium	20 664 143	személyes adat, nem adják ki + külföldi állampolgárok, nem esnek a a hazai Info. tv. hatálya alá

 

Azonban ezek a válaszok cseppet sem kielégítőek, így az Átlátszó a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul.

Az Átlátszó véleménye:

A véleményünk szerint – és erre néhány minisztérium utalt is az adatigénylésre adott válaszában – azok kaphatnak egy minisztériumtól ajándékot, akik olyan minőségben, feladatkörben járnak el, amely szorosan kapcsolódik az adott minisztérium által ellátott feladatkörökhöz. Maga a találkozó is azon okból jön létre a minisztérium és az adott személy között, hogy a személy által viselt hivatal, feladatkör, megbízatás, illetve a jogi státusza ezt indokolttá teszi. E személyek jellemzően protokollokokból részesülnek ajándékban, amely szokásos udvariassági kifejezése az állam és az adott személy közötti kapcsolat minőségének, szoros összefüggésben azzal az okkal, amely miatt a kapcsolatfelvételre egyáltalán sor került.

A fentiekből következik, hogy hibás azon minisztériumok érvelése, amelyek a közérdekűadat-igénylést arra való hivatkozással tagadták meg, hogy az személyes adatot érintene. A megajándékozottak nem magánszemélyként jártak el, amikor minisztériumi ajándékot kaptak, mint ahogy az ajándék maga sem a személyüknek, hanem az általuk viselt hivatalnak, tisztségnek, feladatkörnek szólt, így arra a közérdekű adat Infotv. szerinti szabályai alkalmazandók.

A megajándékozottak személyére vonatkozó információ nem lehet személyes adat. Az Infotv. közérdekűadat-definíciója szerint a közpénzből finanszírozott kiadások, és/vagy az adat kezelőjének közfeladat-ellátásával kapcsolatban keletkezett adatok közérdekű adatok. Így az, hogy egy minisztérium milyen ajándékot vásárolt közpénzből, és azt kinek és miért adta oda, közérdekű adat. A konkrét adatigényléshez hasonló azon eset, amelyben a közérdekűadat-igénylés benyújtója az állami olimpiai jutalomról szóló 241/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott teljes elszámolás kiadását kérte. Ebben az esetben is arról volt szó, hogy közpénzből juttatott pénzösszegeket közvetlenül egyes személyek kaptak meg. A Bíróság azonban kimondta, hogy az igényelt adatok közérdekű adatok, és arra kötelezte az alperes EMMI-t, hogy hozza nyilvánosságra a tételes listát, amely tartalmazza a megjutalmazottak neveit is.

Ezek alapján azt kérdezzük a NAIH-tól, hogy 

–        közérdekű adatnak minősülnek-e az általam igényelt adatok?

–        lehet-e alapja a konkrét adatigénylés megtagadásának az, hogy az, akire az adat vonatkozik, nem magyar állampolgárságú személy?

–        lehet-e alapja a konkrét adatigénylés megtagadásának az, hogy az adat kezelője (a konkrét esetben a KüM) belső használatú adminisztrációs rendszere nem teszi lehetővé az általa egyébként kezelt adatok hozzáférhetőségének biztosítását?

–       a kért adatok nem összesített formában állnak rendelkezésre, ugyanakkor az adatigénylésben nem történt említés arról, hogy azokat az eredetitől eltérő formában kellene nyilvánosságra hozni, lehet-e alapja a közérdekűadat-igénylés megtagadásának?

–        hogyan ítélhető meg az egyes adatkezelők gyakorlata eljárási szempontból, tekintettel arra, hogy egyesek nem adtak választ; mások az adatigénylésnek csupán egy részére adtak választ, és a többire vonatkozóan semmiféle reakciót nem küldtek; megint mások (így az EMMI és az NGM) a törvényben meghatározott határidő-meghosszabbítási lehetőségre vonatkozó nyolcnapos határidőt sokszorosan túllépték?