Egyéb

Rogán Antal nem bűnözik, nincs rá szüksége

A korábbi idők közmegegyezéses, kölcsönös elhallgatós, nagykoalíciós mutyijai tágultak a centrális erőtér univerzumává. Nem az a szörnyű, hogy Rogán Antal vagy Lázár János bűnöző lett. Hanem pont az, hogy nem kellett azzá válniuk ahhoz, hogy mindezt, ami körülöttünk létrehoztak, megtehessék. Rogán Antal utólag, visszamenőleges hatállyal belenyúlhat mindenbe, felülírhat bármit, legyen az alkotmány vagy vagyonnyilatkozat. Minek kéne akkor itt bűnözni?

rogan.png

Rogán Antal vagyonnyilatkozatának ügyében vigyázó szemeinket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a cégek beszámolóinak, illetve azok mellékleteinek (mérleg, eredménykimutatás, könyvvizsgálói jelentés, stb.) törvény által előírt közzétételére szolgáló portáljára vessük.  Innen ugyanis kiderül, hogy a már közzétett beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapjáról „nem távolítható el. A beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs mód. Ennek tekintetében, amennyiben olyan beszámoló kerül közzétételre, amely hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg, eredménykimutatásban, akár a csatolt dokumentumokban, javítására, ismételt közzétételére nem lesz lehetőség. A beszámolóban szereplő hibát a számviteli törvény szabályai szerint a könyvelésben szükséges majd helyesbíteni, és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban kell feltüntetni. Mindezekre hivatkozva kérjük, hogy minden esetben fokozottan ügyeljen a beszámoló elkészítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelősségére, és csak azt követően küldje be az elkészített beszámolót, amennyiben többször is, teljeskörűen megbizonyosodott annak helyességéről!” – tájékoztat a honlap. 

Tiszta sor, világos beszéd. Aki hibázott, tévedett (vagy szándékosan helytelen, hiányos adatsort publikált), az utólag, mikor rájön, bukta van/lesz/lehet, ne tudja felülírni. Hanem viselje annak következményeit. És ez nemcsak a cégek vezetőire, tulajdonosaira nézve van így. A NAV is hasonlóképp járhat el, sőt. Ugyanis „az adó megfizetése önmagában még egyáltalán nem elegendő, az adókötelezettség szerves részét képezi tudniillik a határidőre leadott, a vonatkozó szabályok szerint pontosan kitöltött és a valóságnak megfelelő számokat tartalmazó bevallás is. Az adóbírság mértéke alapesetben az adóhiány 50 százaléka, de ha az ellenőrzés bevétel eltitkolást, a bizonylatok, a könyvelés meghamisítását, netán megsemmisítését tapasztalja, a büntetés mértéke 75 százalék, amely ráadásul semmilyen indokkal sem mérsékelhető.” – írja a kormánypárti hetilap adószakértője.

Tehát az, hogy utólag egyáltalán nem, vagy csak mulasztási bírság lerovása fejében lehet egy pénzügyi, céges, adóügyi dokumentumot módosítani, mindenkire vonatkozik. Vállalkozóra, adózó magánemberre egyaránt. Kívéve a Gyevi bírót és Rogán Antalt. Meg általában a vagyonbevalló politikusokat. Ők – mint a Rogán-vagyonnyilatkozat esete bizonyítja – akkor és annyiszor írják át az anyagi helyzetüket dokumentáló papírokat, amikor és ahányszor úri kedvük, pillanatnyi önérdekük diktálja. Vérforraló, hát nem?

Hát, nem. Legalábbis momentán ez a dolog sem az érintett politikust, sem annak pártját nem rendítette meg. Így álnaiv kérdésfelvetésnek tűnik, hogy miért nem bír ügyelni nálunk a politikus legalább a látszatra? Hogy nem kérünk lehetetlent: nem azt kívánjuk, hogy kristálytiszta becsületű, puritán fakír legyen, csupán a szerényen tisztes életvitel látszatát. Attól, még nyugodtan lehet lopni, korruptnak lenni, vagy külföldi számlákon százmilliókat parkoltatni, hogy a felszínen a szolidat alakítjuk. Legjobb példa arra, hogy ezt igenis lehet, Simon Gábor maga. Mert hát valóban, ki gondolta volna erről a csendes-rendes, szürke derékemberről azt, amivel most gyanúsítva van?

Hogy mégis miért nem lehet ezt az önkorlátozást a hatalmon lévőknél alkalmazni, sőt szokásjoggá tenni? Rogán Antal esetében speciel azért nem, mert pártja egyrészt végtelenített hipnóziskazettának tűnő, másfelől kimerevített felvételnek látszó, soha véget nem érni akaró kegyelmi pillanatban van. Amelyben – bizonyos, egyre jobban elmosódó, egyre átjárhatóbbá váló határokon belül – gyakorlatilag bármit elkövethet, úgyis ő nyer. Mint a választási eredmény is bizonyítja.

Aztán: fentieken kívül még miért is reménytelen az, hogy az ilyenfajta (látszólag örökké tartó sikerre ítélt) politikusok legalább a látszatra ügyeljenek? Ugyanezért, amiért Jimmy Conway, a Nagymenőkben Robert De Niro által megformált gengszer is hiába tépte a száját, hiába ordította rekedtre magát a neki és csapatának nagy dohányt hozó balhé után. Mikor látta, hogy a bandatagok új kocsival, a barátnőjük új szőrmebundával, ékszerrel jelenik meg a törzskocsmájukban, kiabálni kezdett: a rohadt életbe, nem megmondtam, hogy ne költekezzetek feltűnően? Mintha a falnak beszélt volna. Mert az ember – legalábbis az ilyenféle, sikerre predesztinált, következmények és gátlások nélküli típus – már csak ilyen. Nem azért csinál okosban sokat, hogy ugyanúgy egy másfélszoba-konyhában ücsörögjön a tévé előtt. Nem azért szerez kétharmadot, hogy ne használja, éljen (vissza) vele, amíg lehet. Még úgy is, ha ez a rendőrségnek, közvéleménynek feltűnő, de ha jogszerű, attól még irritáló. Hát még akkor, ha a rendőrséget felügyelő ügyészség a miénk, a közvélemény választásilag releváns hányada úgyszintén. Akkor addig járunk a kútra, míg el nem törünk. S most nem érzi úgy a korsó, hogy el fog törni.

Ez a típusú főáramú politika nagyjából úgy működik, akár egy szocialista nagyvállalat a puha diktatúra fénykorában. Ahol azt a dolgozót nézik ki, közösítik ki, aki nem lop, nem fusizik, nem maszekol az állami munkaidő terhére. Az ilyen közmegegyezéses, kvázi-legális, jogilag nem igazán tetten érhető, „biztonságos” korrupció légkörében az Ángyán József-, vagy Horváth András-mentalitás nevetséges, érthetetlen. Mekkora lúzer ez, aki nem akar részesedni a jóból? Dögöljön meg az ilyen. Savanyú a szőlő, papa, az a baj, hogy kihagytunk a buliból, mi?

A politikus nem jobb, és nem rosszabb, mint az a posztkádári közeg, aminek a terméke. Ő is talál mentséget, akár a hiánygazdaság piti és nagypályás seftesei. Hogy úgyse lehet másképp, meg hogy történelmileg így alakult, hogy lopni kell. És lopni hagyni. „…folyamatosan próbálják igazolni tetteiket és meglátni a nagyobb célt az elkövetett gonoszságok mögött. Mi meg nézzük, és megpróbáljuk a szereplőkbe beleképzelni Lázár Jánost, Kósa Lajost, Hagyó Miklóst, Tarlós Istvánt, és elborzadunk, hogy milyen könnyen megy.” – írja az utóbbi idők legjobb polititikai drámasorozatáról a hazai kritikus. Ha Lázár János a magyar Nucky Thompson, akkor Rogán Antal lenne Thomas Kane fiatalabb magyar kiadása? Kane Chicago ura, a várost évtizedek óta uraló politikai klán feje. A metropolisz érdekével azonosított személyes hatalma érdekében semmitől nem riad vissza. Fenyegetés, zsarolás, lepénzelés, megveretés, sőt gyilkosság is belefér.

Ilyen lenne Rogán Antal? Nem. Ő nem Thomas Kane. A Boss pont azért kényszerül sötét titkai megőrzése érdekében ilyen jogon kívüli eszközökhöz nyúlni, mert a jogot – stabil jogállamban lévén – nem tudja csak úgy, törvényerejű parancsszóval a szolgálatába kényszeríteni. Rogán Antalban és az általa működtetett rendszerben nem az a legrémisztőbb, hogy gyilkol, zsarol, megveret, bizonyítékokat semmisít meg, vagy tanút hallgattat el. Merthogy semmi ilyesmit nem csinál. Semmi olyat, ami jogilag rábizonyítható, tetten érhető lenne. Ezért vallott kudarcot e tájékon mindenféle elszámoltatás, és fog a közeljövőben is.

Épp az a legrémisztőbb, hogy ami nálunk a kiteljesedéséhez közeledik, azt különböző okokból, de tőlünk nyugatabbra éppúgy, mint keletebbre csak politikai gyilkosságok, chicagói gengsztertaktika révén lehetett megcsinálni. Magyarországon ez békésen, vértelenül, egy relatíve széles népi tömegbázis által adott biankó felhatalmazási csekkel, végig a formai jogszerűség talaján zajlott lett. A korábbi idők közmegegyezéses, kölcsönös elhallgatós, nagykoalíciós mutyijai tágultak a centrális erőtér univerzumává. Nem az a szörnyű, hogy Rogán Antal vagy Lázár János bűnöző lett. Hanem pont az, hogy nem kellett azzá válniuk ahhoz, hogy mindezt, ami körülöttünk létrehoztak, megtehessék. Rogán Antal utólag, visszamenőleges hatállyal belenyúlhat mindenbe, felülírhat bármit, legyen az alkotmány vagy vagyonnyilatkozat. Minek kéne akkor itt bűnözni? 

Papp László Tamás

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42